152240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kinolinszármazékok előállítására
19 152240 20 a levált kristályos hidrokloridot leszívatással elkülönítjük, 50 ml acetonnal mossuk "és vákuumban (0,1 mm Hg-oszlop nyomás alatt) tömény kénsav felett megszárítjuk. Ily módon 20 g hidrokloridot kapunk. A fenti .módon kapott hidrokloridot 80 ml desztillált vízben oldjuk, az oldatot 20 ml nátronlúg (fs. 1,33) hozzáadásával meglúgosítjuk, a kivált bázist pedig 200 ml metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos oldatot 5 g vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, leszűrjük és az oldószert vízfürdőn, csökkentett (20 mm Hgoszlop) nyomás alatt elpárologtatjuk. A kapott bázist 60 mi diizopropiléterrel forralva oldjuk, az oldatot lehűlés után 2 óra hosszat hűtőszekrényben állni hagyjuk, majd a levált terméket leszívatással elkülönítjük és 20 ml diizopropiléterrel mossuk, azután vákuumban (0,1 mm HgTOSzlop nyomás alatt) 55 C° hőmérsékleten 18 óra hosszat szárítjuk. Ily módon 11 g l-[2-(7-~klór-kmolil-4)-amino->propil]-4-[2-(N-etil-N-etoxikarbonilamino)-etil]-piperazint kapunk, amely 90 C°-on "olvad. A fenti eljárás során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő l-[2-(N-etil-N-etoxikarbonüamino)-etil]-piperazin (elemzési adatai: talált N = 11,75%, számított N == 12,21%) előállítása 28 g l-[2-(N-etil-N-etoxikarbonilamino)-etíl]-4-•^benzil-piperazinból (elemzési adatai: talált N = 8,60%, számított N = 8,76%) állítható elő, ez utóbbi vegyületet pedig 11,9 g etilkloroformiát és 25 g l-benzil-4-(2-etilamino-etil)-piperazin (fp. 0,5 mm Hg-oszlop nyomás alatt 127— 130 C°) reagáltatása útján nyerhetjük. E legutóbb említett termék a 4. példában leírthoz hasonló módon előállított 79 g l-(metánszulfoniloxi-etil)-4-benzil-piperazin-dihidroklorid (op. 205 C°) és 50 g monoetilamin reakciója útján állítható elő. 24. példa: 29,5 g l-[2-(7-klór-kinolil-4)-amino-propil]-4--[2-(N-etil-N-e:toxikarbonilamino)-etil]-piperazint, amelyet a 23. példában leírt módon állítottunk elő, 250 ml sósav (fs. 1,19) és 250 ml desztillált víz elegyében '40 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alatt. Azután a vizet csökkentett (20 mm Hg-oszlop) nyomás alatt, vízfürdőn elpárologtatjuk, majd a kapott maradékot 200 ml desztillált vízben oldjuk, az oldatot 50 ml nátronlúggal (fs. 1,33) meglúgosítjuk és a kivált bázist összesen 300 ml metilénkloriddal kétszer extraháljuk. A szerves oldószeres oldatot egy 3,5 cm átmérőjű, 27 cm magas, 200 g alumíniumoxiddal töltött oszlopon kromatografáljuk, majd 250 ml metilénkloriddal eluálunk. Az egyesített eluátumból az oldószert vízfürdőn elpárologtattuk és a kapott .maradékot .150 ml etilacetáttal forralva oldjuk. Lehűlés után a levált szilárd terméket leszívatással elkülönítjük, 30 ml etilacetáttal mossuk és vákuumban (0,1 mm Hg-oszlop nyomás alatt) 50 C° hőmérsékleten 12 óra hosszat szárítjuk. Ily módon 19.5 g l-[2-(7-klór-kinolil-4)-amino-propil]-4-(2-etilamino-etil)-piperazint kapunk. amelynek olvadáspontja 128 C°. 25. példa: 5 20 g l-[2-(7-klór-kinolil-4)-ámino-propil]-4--(2-ftalimido-etil)-piperazint, amelyet a -14. példában leírthoz hasonló módon állíthatunk elő, 300 ml 1,09 fajsúlyú' sósavban 24 óra hosszat 1-0 forralunk, visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a levált ftálsavat leszívatással elkülönítjük, a szüredéket pedig vízfürdőn, csökkentett (20 mm Hg-oszlop) nyomás alatt szárazra pároljuk be. A kapott száraz maradé-15 kot 100 ml metanolban oldjuk, majd 18 órai állás után a levált kristályos csapadékot leszívatással elkülönítjük, 20 ml metanollal mossuk és vákuumban (0,05 mm Hg-oszlop nyomás alatt) 60 C° hőmérsékleten 16 óra hosszat szá-20 rítjuk. Ily módon 20 g l-[2-(7-klór-kinoIil-4)-amino-propil]-4-(2-amino-etil)-piperazin-tetrahidrokloridot kapunk, amely 255—260 C°-on olvad. 25 26. példa: 58,5 g l-[2-(7-klór-kinolil-4)-amino-propil]-4--[2-(4-acetil-piperazinil-l)-etil]-piperazint, amelyet a 19. példában leírt módszerrel állíthatunk 30 elő, 200 ml sósav (fs. 1,19) és 200 ml desztillált víz elegyében 24 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után 5 g aktívszenet adunk az oldathoz, leszűrjük és 500 ml nátronlúg (fs, 1,33) hozzáadásával meglúgosítjuk. A 35 kivált bázist összesen 400 ml metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos oldatból az oldószert vízfürdőn elpárologtatjuk és a kapott 49,9 g maradékot 120 ml acetonitrillel felveszszü'k. Lehűlés után a képződött kristályokat le-40 szívatással elkülönítjük, 40 ml acetonitrillel mossuk és vákuumban (0,2 mm Hg-oszlop nyomás alatt) 40 C° hőmérsékleten 20 óra hosszat szárítjuk, Ily módon 43 g l-[2-(7^klór-kinolil-4)-amino-propil]-4-[2-(piperazinil-l)-etil]-piper-45 azint kapunk, amelynek olvadáspontja 130— 132 C°. 27. példa: 50 32 g l-[2-(7-klór-kinolil-4)-ammo-propil]-4--[2-(piperazinil-l)-etiI]-pipér,azin (előállítva az előző példában leírt módon) 300 ml n-sósav oldattal készített oldatához keverés közben hozzád 55 adjuk 7,5 g kálciumcianát 40 ml desztillált vízzel készített oldatát. 5 óra hosszat szobahőmérsékleten hagyjuk az elegyet, majd 120 ml nátronlúgot (fs. 1,33) adunk hozzá és összesen 250 ml kloroformmal háromszor extraháljuk. A klo-60 roformos oldatból az oldószert vízfürdőn elpárologtatjuk, a maradékot pedig 100 ml benzollal forralva oldjuk. Lehűlés után a levált kristályos terméket leszívatással elkülönítjük, 30 ml benzollal mossuk és vákuumban (0,2 .mm Hgg5 oszlop nyomás alatt) 45 C° hőmérsékleten 16 10
