152240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kinolinszármazékok előállítására
152240 9 10 -kinolil-4)-amino-pentil]-4-(2-piperidino-etil)-piperazint kapunk, amely 116—118 C°-on olvad. 13,5 g fenti bázist 250 ml etanolban oldunk, az oldathoz 10,5 ml tömény (fs. 1,19) sósavat 5 adunk és az elegyet 2 óra hosszat hűtőszekrényben állni hagyjuk, majd a képződött csapadékot leszívatjuk, 100 ml etanollal mossuk és vákuumban (0,05 mm Hg-oszlop nyomás alatt) 60 Cc hőmérsékleten 16 óra hosszat szárítjuk. Ily mó- 10 don 13 g l-[4-(7-klór-kinolil-4)-amino-p< entil]-4-'-(2-piperidino-etil)-piperazin-tetrahidrokloridot kapunk, amely 270 Cc körül olvad. 9. példa: IS 30,5 g l-[2-(7-klór-kinolil-4)-amino-prapil]-piperazin, 26,5 g l-(2-klór-l-metil-etil)-piperidin-hidroklorid, 15 g nátriumjodid, 26,5 g nátriumkarbonát és 200 ml etanol elegyét 6 óra hosszat 20 forraljuk keverés közben, visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után az ásványi sókat kiszűrjük a reak'cióelegyből és 100 ml etanollal utána mosunk. Az alkoholt a szüredékből vízfürdőn, csökkentett (20 mm Hg-oszlop) nyomás alatt, 25 50 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten elpárologtatjuk. A kapott száraz maradékhoz 300 ml metilénkloridot adunk és 30 ml tömény (fs. 1,19) sósav 200 ml desztillált vízzel készített oldatát adjuk hozzá. A vizes oldatot dekantá- 30 lássál elkülönítjük, 5 g aktívszenet adunk hozzá és leszűrjük. A szüredéket 50 ml nátronlúggal (fs. 1,33) meglúgosítjuk és az így felszabadított bázist 300 ml metilénkloriddal extraháljuk. Az oldószert vízfürdőn elpárologtatjuk, a kapott 35 száraz maradékot 200 ml acetonitrillel felveszszük, az oldatot hűtőszekrényben 6 óra hosszat állni hagyjuk, a levált terméket leszűrjük, 25 ml acetonitrillel, majd 20 ml etilacetáttal mossuk. Az így kapott terméket szárítás nélkül 40 100 ml acetonitrilből átkristályosítjuk és vákuumban (0,1 mm Hg-oszlop nyomás alatt) 55 C° hőmérsékleten 12 óra hosszat szárítjuk. Ily módon 17 g l-[2-(7-klór-kinolil-4)-amino-propil]~4-(2-piperidino-propil)-piperazint kapunk, 45 amely 101—102 C°-on olvad. 10. példa:/ 30,5 g l-[2-(7-klór-kinolil-4)-amino-propil]-pi- 50 perazin, 20,6 g l-klór-2-dietilamino-etán-hidroklorid, 15 g nátriumjodid és 22,2 g vízmentes trietilamin elegyét 250 ml metiletilketonban 12 óra hosszat forraljuk keverés közben, visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a csapadékot 55 leszűrjük és 100 ml acetonnal utána mossuk. A szüredéket és a mosófolyadékot egyesítjük, majd csökkentett (15 mm Hg-oszlop) nyomás alatt vízfürdőn, 50 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten szárazra bepároljuk; a száraz ma- 60 radékot 200 ml desztillált víz és 500 ml metilénklorid elegyével felvesszük. A fázisokat dekantálással szétválasztjuk, a. vizes oldatot kiselejtezzük, a szerves oldószeres oldatot pedig vízfürdőn bepároljuk. A kapott olajszerű mára- > 65 dékot 300 ml etanollal felvesszük. Áz oldathoz 35 g vízmentes oxálsav 200 ml etanollal készített oldatát adjuk. A csapadékként levált oxalátot leszívatjuk és 100 ml etanollal mossuk. A kapott sót 600 ml vízzel felvesszük, az oldathoz 10 g aktívszenet adunk és leszűrjük. A szüredéket 100 ml tömény (fs. 0,925) ammóniumhidroxid oldattal meglúgosítjuk és a levált bázist 500 ml metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos oldatot 20 g vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, leszűrjük és az oldószert vízfürdőn elpárologtatjuk; a kapott 25 g olajszerű maradékhoz 50 ml acetonitrilt adunk és éjjelen át hűtőszekrényben állni hagyjuk. A képződött kristályos csapadékot leszívatjuk és 20 ml acetonitrillel mossuk. A terméket szárítás nélkül 100 ml diizopropiléterből átkristályosítjuk, 25 ml diizopropiléterrel mossuk, vákuumban (0,05 mm Hg-oszlop nyomás alatt) 50 CT hőmérsékleten 16 óra hosszat szárítjuk. Ily módon 10 g l-[2-(7-klór-kinolil-4)-amino-propil]-4-(2-dietilamino-etil)-piperazint kapunk, amely 112 C°-on olvad. 11. példa: 10,2 g l-[2-(7-klór-kinolil-4)-amino-propil]-piperazin, 8,2 g l-(2-metánszulfoniloxi-etil)-morfolin, 6,7 g trietilamin és 50 ml dimetilformamid elegyét 2 óra hosszat hevítjük 140 C° hőmérsékleten. Lehűlés után a levált trietilamin-hidrokloridot kiszűrjük, 25 ml dimetilformamiddal utána mosunk és az oldószert a szüredékből csökkentett (15 mm Hg-oszlop) nyomás alatt elpárologtatjuk. A kapott száraz maradékot 100 ml desztillált vízzel felvesszük, 25 ml nátronlúgot (fs. 1,33) adunk hozzá, majd a kivált bázist összesen 250 ml kloroformmal extraháljuk. A kloroformos oldatot azután 100 ml desztillált víz és 25 ml tiszta metánszulfonsav elegyével kimerítően extraháljuk. Dekantálással elkülönítünk, majd újból 50 ml desztillált vízzel extrahálunk és ismét dekantálunk. Az így kapott vizes oldatot 50 ml tiszta nátronlúggal (fs. 1,33) meglúgosítjuk és összesen 500 ml kloroformmal négyszer extraháljuk a vizes fázist. A kloroformos oldatból az oldószert vízfürdőn elpárologtatjuk, a kapott olajszerű maradékot pedig 25 ml acetonitrillel felvesszük. Az oldatot 15 óra hosszat hagyjuk hűtőszekrényben állni, majd a képződött szilárd terméket leszívatjuk és 30 ml acetonitrillel mossuk, azután vákuumban (0,2 mm Hg-oszlop nyomás alatt) 20 C° hőmérsékleten 15 óra hosszat szárítjuk. Ily módon 6,5 g bázist kapunk, amely 122—124 C°-on olvad. Ezt a terméket 20 ml forró acetonitrilből átkristályosítjuk; lehűlés . után a kristályos • terméket leszívatjuk,^ 30 ml acetonitrillel mossuk és vákuumban (0,2 mm Hg-oszlop nyomás alatt) 20 C° hőmérsékleten 40 óra hosszat szárítjuk. 5,2 g l-[2-(7-klór-kino-lil-4)-amino-propil]-4-(2-morfolino-etil)-piperazint kapunk, amely 130—132 C°-on olvad. A fenti eljárás során egyik kiindulóanyagként alkalmazott l-(2-metánszulfoniloxi-etil)-morfo-5
