152240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kinolinszármazékok előállítására

7 ketonos oldathoz 2Í) g vízmentes nátriumszulfátot adunk, majd leszűrjük és az oldószert vízfürdőn elpárologtatjuk. A kapott száraz maradékot összesen 1500 ml metilénkloriddal hatszor extraháljuk, az oldhatatlan részt elkülönítjük és az oldatot vízfürdőn bepároljuk. 100 g olajszerű maradékot kapunk, ehhez 250 ml hexánt adunk, aminek hatására a bázis összetömörül; ezt a terméket leszívatjuk és 100 ml hexánnal mossuk. Ily módon 82 g bázist kapunk, amely 106—108 C°-on olvad. Ezt a bázist 820 ml metilérikloridban oldjuk és egy 48 mm átmérőjű, 46 cm magas, 820 g alumíniumoxiddal töltött oszlopon kromatografáljuk. Az oszlopot 3' liter metilénkloriddal eluáljuk. Az első 1500 ml-es eluálási frakcióból az oldószert elpárologtatjuk és a maradékot 70 ml acetonitrillel felvesszük. A bázis kristályosodik, a kristályokat leszívatjuk, 10 ml acetonitrillel mossuk, majd vákuumban (0,2 mm Hg-oszlop nyomás alatt), 20 C° hőmérsékleten 16 óra hosszat szárítjuk. Az így kapott 23,5 g bázist 100 ml acetonitrilből átkristályosítjuk, a kristályokat leszívatjuk, 10 ml acetonitrillel mossuk és vákuumban (0,2 mm Hg-oszlop nyomás alatt), 40 C° hőmérsékleten 16 óra hosszat szárítjuk. Ily módon 17,5 g l-[2-(7-klór-kinolil-4)-amino-propil]-4-(2-dimetUammo-propil)-piperazint kapunk, amely 122—124 C°-on olvad. 6. példa: 45,5 g 4-(2-klór-l-metil-etil-amino)-7-klór-kinolin, 33 g l-(3-dimetilamino-2-metil-propil)-piperazin, 26,8 g tiszta vízmentes nátriumjodid, 18 g trietilamin és 600 ml metiletilketon elegyét 7 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. -Lehűlés után a reakcióelegyhez 250 ml desztillált vizet adunk és a bázist 150 ml metiletilketonnal extraháljuk. A metiletilketonos oldatot 10 g vízmentes nátriumszulfátön szárítjuk, majd leszűrjük és az oldószert vízfürdőn elpárologtatjuk. A kapott száraz maradékhoz 250 ml desztillált vizet és 250 ml metilénklori'3ot adunk, az elegyet 50 ml nátronlúggal (fs, 1,33) meglúgosítjuk és a levált bázist 200 ml metilénkloriddal extraháljuk. Az így kapott oldatot egy 48 mm átmérőjű, 40 cm magas, 700, g alumíniumoxiddal töltött oszlopon kromatografáljuk, majd 2 liter metilénkloriddal eluálunk. Az ' első 500 ml-es eluálási frakciót vízfürdőn bepároljuk, a kapott száraz maradékhoz 50 ml acetonitrilt adunk, amikoris a bázis kikristályosodik; ezt a terméket leszívatjuk és 20 ml acetonitrillel mossuk. Az így kapott terméket szárítás nélkül átkristályosítjuk 50 ml acetonitrilből, a kristályokat leszívatjuk 20 ml acetonitrillel mossuk és vákuumban (0,2 mm Hg-oszlop nyomás), 20 C° hőmérsékleten 16 óra hosszat szárítjuk. Ily módon 14 g l-[2--(7-klór-kinolil-4) ~amino-propil]-4- (3-dimetilamino-2-metil-propil)-piperazint kapunk, amely 100—102 C"-'-'- ^Ivad. .-8 7. példa: 39,6 g l-[2-(7-klór-kinolil-4)-amino-propil]-piperazin, 20 g l-(2-klór-etil)-pirrolidin, 13,1 g 5 trietilamin és 320 ml toluol elegyét 6 óra hoszszat hevítjük visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után 50 ml tömény (fs. 1,19)- sósavat és 250 ml desztillált vizet adunk az oldathoz, keverjük, majd dekantálással elkülönítjük a fázisokat. A 10 toluolos fázist kiselejtezzük, míg a vizes oldathoz 100 ml nátronlúgot (fs. 1,33) adunk és a kivált bázist 450 ml metilénkloriddal kimerítően extraháljuk. A metilénkloridos oldatot vízfürdőn szárazra bepároljuk, a kapott maradék-15 hoz 65 ml toluolt adunk, 2 óra hosszat keverjük, majd leszívatjuk és 50 ml toluollal mossuk a terméket. Ily módon 37 g bázist kapunk, amely 125 C° körül olvad. Ezt a bázist 370 ml metilénkloridban oldjuk és az oldatot egy 47 20 mm átmérőjű, 25 cm magas, 400 g alumíniumoxiddal töltött oszlopon kromatografáljuk, majd 1250 ml metilénkloriddal eluálunk. Az első 1250 ml-es frakciót bepároljuk, a maradékot 70 ml acetonitrillel mossuk, majd 250 ml aceto-25 nitrilből átkristályosítjuk; ily módon 8 g bázist kapunk, amely 160 C° körül olvad. A második 290 ml-es eluálási frakciót bepároljuk és 65 ml acetonitrillel egyszer mossuk a kapott terméket; ily módon 9 g 160 C° körül olvadó bázist ka-80 punk további termékként, A termék e két frakcióját egyesítjük, 750 ml acetonitrilből átkristályosítjuk, a kristályokat leszívatjuk, 60 ml acetonitrillel mossuk és vákuumban (0,2 mm Hg-oszlop nyomás alatt), 30 C° hőmérsékleten 35 15 óra hosszat szárítjuk. Ily módon 10 g l-[2--(7-klór-!kinolil-4)-amino-propil]-4-[2-(pirrolidinil-l)-etilj-piperazint kapunk, amely 164—166 C°-on olvad. 40 8. példa: 34 g l-[4-(7-klór-kinolil-4)-amino-pentil]-piperazin, 19,3 . g l-(2-klór-etil)-piperidin~hidroklorid, 15 g nátriumjodid és 20,9 g vízmentes 45 trietilamin elegyét 250 ml metiletilketonban 6 óra hosszat forraljuk keverés közben, visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után az oldhatatlan részt kiszűrjük és 100 ml acetonnal utána mossunk. A szűr edékbői az oldószereket csökken-50 tett (20 mm Hg-oszlop) nyomás alatt, vízfürdőn, 50 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten elpárologtatjuk. A kapott maradékot 200 ml desztillált vízzel és 500 ml metilénkloriddal elkeverjük; a fázisokat dekantálással elkülönítjük, a 55 szerves fázist 50 g vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk. A szárított oldatot egy 37 mm átmérőjű, 40 cm magas, 300 g alumíniumoxiddal töltött oszlopon kromatografáljuk, majd 500 ml metilénkloriddal eluálunk. Az oldószert víz-60 fürdőn elpárologtatjuk és a maradékot 200 ml acetonitrillel felvesszük. A meleg oldatból le~". hűlés során a bázis kikristályosodik. Ezt a terméket leszívatjuk és'vákuumban (0,05 mm Hgoszlop nyomás alatt) 20 C° hőmérsékleten 20 óra 65 hosszat szárítjuk. Ily módon 14 g l-[4-(7-'klór-4