152210. lajstromszámú szabadalom • Javítások antibiotikumok előállításával kapcsolatban
IStóiÖ 0,2 vagy 0,5 g/kg) és majmokon (0,2 g/kg), és egerek, patkányok, valamint macskák káros hatás nélkül kaptak 15, 3, ill. 0,1 g/kg adagokat szájon keresztül. A befecskendezés helyének hisztológiai vizsgálata azt mutatta, hogy •' a vegyület kevésbé árt, mint a nátrium-penicillin G. Nefrotoxicitás sem jelentkezett nyulakon, egereken, tengeri nyulakon, majmokon és patkányokon, amikor a vegyületet 50, 200, 200, 200 és 1000 mg/kg dózist tartalmazó egyet- 10 len injekcióban adagoltuk. Olyan macskák vese-' működése, amelyekbe a vegyületet intravénás injekcióval fecskendeztük be, azt mutatta, hogy az anyagot csupán glomeruláris szűréssel választották ki, és hogy az anyagnak nem volt 15 hatása a renalis plazma-áramlásra, a karbamid-kiválasztásra vagy a glükóz reabszorpciós kapacitására. Egeregen, patkányokon, nyulakon és macskákon végzett szubakut toxicitás-vizsgálatok megerősítették a vegyület nagyon kis- 20 mértékű toxicitására vonatkozó állításunkat. A találmány szerinti vegyületek egy másik fontos képviselője a csatolt rajz szerinti VIII képletű N-(7-2'-tienil-acetamido-cef-3~em-3-il-metil)-2"-metil-piridinium-4-karboxilát. Ez a 25 vegyület hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az N-(7-2'-tienil-acetamido-cef-3~em-3-il-metil)-piridinium-4-karboxilát, azonban nem annyira aktív. S0 A találmány jobb megértése érdekében kizárólag szemléltetés céljából az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. Az ultraibolya-abszorpció vízben vagy 6-os pH-jú vizes puff erben készített oldatokra vonatkozik. Az olvadáspontokat *5 hajszálcsőben mértük. . A papírkromatográfiás vizsgálatokat Whatman No. 1 jelű, 0,1 mólos nátrium-acetát (pH = 5) oldattal pufferolt papírral végeztük. 40 Az oldószer-rendszer 8 térfogatrész etil-acetátból, 1 tréfogatrész n-butanolból és 8 térfogatrész 0,1 mólos nátriüm-aoetát oldatból állt. Az oldószert lefelé futtattuk. 45 50 Az elektroforetikus vizsgálatokat Whatman 3MM jelű papírral végeztük, 30 V/cm gradienssel. A pufferoldatok összetétele a következő volt: a) 1,9 pH-jú puffer: 84 térfogatrész ecetsav, 17 térfogatrész hangyasav, 105 térfogatrész aceton és 495 térfogatrész víz; b) 7 pH-jú puffer: 0,05 mólos dinátri'um- 55 -hidrogén-foszfát oldat, melynek pH-ját foszforsavval állítottuk be. A papírkromatogram.okön és az elektrof oretogramokon a frakciókat sötét foltokként észlel- 60 tük, amikor a papírokat . ultraibolya fénnyel sugároztuk be. Az iker-ionok (zwitter-ionok) elektroforézis során bázisokként futottak 1,9 pH-értéken, azonban 7-es pH-értéken nem mozogtak. 65 1. példa: (a) 7-2'-tienil-acetamido-cefalosporánsav előállítása 5,00 g 7-amino-cefalosporánsavat 100-as lyukbőségű szitán átszitálva 200 ml forró etil-acetátban szuszpendáltunk, és 4,42 g (1.5 ekvivalens) 2-tienil-acetil-kloridot (Cagniant, Bull. soc. chim. France, 1949, 847) adtunk hozzá 20 ml etil-acetátban. Az elegyet visszafolyó hűtő alatt forraltuk 40 percen keresztül, majd lehűtöttük és szűrtük. 5,03 ml anilint adtunk hozzá, és 1 óra eltelte után az elegyet 1-szer-150 ml, 2-szer 100 ml és 1-szer 50 ml 3%-os nátrium-nitrogén-karbonát-oldattal extraháltuk, majd a lúgos extraktumokat 3-szor 100 ml etil-acetáttal mostuk. A' vízoldatot 1,2 pH-értékre savanyítottuk, és 2-szer 150 ml etil-acetáttal extraháltuk. Az etil-acetátos extraktumot 4-szer 40 ml vízzel mostuk, magnézium-szulfáttal szárítottuk, és vákuumban kis térfogatra betöményítettük. A különvált 2,5 súlyú. 7-2V-tienil-acetamido-cef alosporánsavat szűréssel: összegyűjtöttük. A szűrlet bepáriásával további 2,68 g (71%) terméket kaptunk, amelyet etil-acetátban és vizes acetonban való kristályosítással tisztítottunk; op.: 156—157 C° (bomlással); lambdamax : 237 m/t (epszilon: 14 400), 261 m/t (epszilon: 8900); (alfa)D : +84° (c: 0,5, dioxánban); nátrium-só: op.: 204—205 C° (bomlással), (alfa)D : +135° (c: 1,0, vízben). A nátrium-sót úgy készítettük, hogy a sav etil-acetátos oldatát nátrium-etil-hexanoát 10%-os n-butanolos oldatával kezeltük. C16 Hi 5 N 2 Na0 6 S-re számítva: C 45,9; H 3,6; N 6,7; S 15,3; Talált: C 46,2; H 3,6; N 6,3; S 15,2. (b) N-(7-2'-tienil-aeetamido-cef-3-em-3-il-metil)-piridinium-4-karboxilát előállítása 10 ml (10 ekvivalens) piridint adtunk keverés közben 5 g 7-2'-tienil-acetamido-cefalosporánsav 45 ml vízzel készített szuszpenziójához; a sav feloldódva 6,5 pH-jú oldatot adott. Ezt az oldatot 16 órán át 46 C°-on nitrogén atmoszféra alatt állni hagytuk, majd 4-szer 20 nil metilén-kloriddal extraháltuk. Az oldatot rotációs bepárlóban 40 C° alatti hőmérsékleten végzett betöményítés után olyan oszlopon engedtük keresztül, amely acetát-ciklusban levő Dowex-1 gyantával volt töltve. A kívánt piridin-származékot tartalmazó (polarimetriásan meghatározva) eluátumokat egyesítettük és gyorshűtéssel szárítottuk. A gyorshűtéssel szárított, 1,75 g súlyú szilárd anyagnak metanollal való kezelése révén 994 mg (19%) piridin-származékot kaptunk fehér szilárd • anyag formájában; i% lambdamax: 237 m/i (E : 365), lambda (in-1 em 1% " • • , „ flexiós): 256 m/t (E^: 328), (alfa)D : +45° (c: 0,64, vízben). 3
