152164. lajstromszámú szabadalom • Változó belső alapvonalú mérőberendezés távolság két egymásra merőleges vetületének meghatározására

152164 4 létének meghatározására alkalmas anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik irányú vetület meghatározása bonyolult szerkezeti elemeket, illetve számításokat igényelne. A találmány tehát változó belső alapvonalú mérőberendezés távolság két egymásra merőleges vetületének meghatározására. A találmány abban van, hogy egymásra merőleges vetítővonalakkal meghatározott, irányvonalon átmenő vetítősíkban, illetve azzal párhuzamos síkban fekvő, az irányvonalra, illetve az irányvonalnak a vetítősíkon való normális vetületére merőleges^ abból kiinduló változó hosszúságú alapvonala, az alapvonalnak a mérendő távolság szerint változó végét jelölő indexe és a vetítősíkban, illetve az azzal párhuzamos síkban elrendezett, az alapvonal és az irányvonal, illetve az alapvonal és irányvonal normális vetületének metszéspontjából kiinduló, a vetítővonalakkal párhuzamos egyenesekből kialakított derékszögű mérőhálózata van. A találmány szerinti mérőberendezésnek a • megmérendő távolság vízszintes síkra redukált hosszának és a távolság két végpontja közötti magasságkülönbségnek mérésére függőleges és vízszintes vetítővonalakkal meghatározott vetíja van. Ennél a műszerkialakításnál tehát a vetítősík függőleges és a műszer belső alapvonala ebben a függőleges vetítősíkban az irányvonalra mindenkor merőlegesen van elrendezve. Az így kialakított műszer tachiméterként használva közvetlenül megadja a vízszintesre redukált távolságot és a távolság kezdő és végpontjának függőlegesen mért magasságkülönbségét. A találmány szerinti így kialakított műszernél á függőleges síkban- fekvő alapvonal — bázis — a megmérendő ferde távolságra merőleges és hossza a ferde távolsággal arányos. A műszer azonban nem a bázist méri, hanem a vetítővonalakkal párhuzamos egyenesekből kialakított, az alapvonal és irányvonal, illetve az alapvonal és irányvonal normális vetületének metszéspontjából kiinduló derékszögű mérőhálózattal az alapvonalhoz, mint átfogóhoz képzett háromszög vízszintes, illetve függőleges befogóit. Ez az érték arányos a megmért távolság vízszintes, illetve függőleges vetületével Megfelelő távolságmérő « parallaktikus szögnagyság megválasztásánál a szorzóállandó kerek számú lehet — például 1000, 500, 200 — és így, a kerek szorzóállandóval a hálózaton tett leolvasásokat beszorozva, közvetlenül a távolság vízszintesre redukált hosszát és a távolság kezdőpontja és végpontja közötti, tehát közvetlenül a magasságkülönbséget kapjuk. A műszer természetesen tetszés szerinti számú parallaktikus szöggel látható el, a gyakorlatban azonban a felsorolt három érték bőségesen elegendő. A parallaktikus szöget az egyik iránysugár útjába helyezett ékprizmával vagy változtathatóan beállítható forgatott ékprizmapárral biztosíthatjuk kellő pontossággal. A találmány szerinti műszer úgy is kialakítható, hogy a távolság koordinátarendszerben való részkoordinátájának meghatározására vízszintes síkban fekvő, tájékozó iránnyal párhuzamosan állítható, egymásra mérőleges vetítővonalakkal meghatározott vetítősíkot képezünk. 5 Ebben az esetben tehát a vetítősík vízszintes és az irányvonalra, illetve az irányvonalnak a vetítősíkon való normális vetületére merőleges alapvonalnak a tájékozás irányával párhuzamos és arra merőleges vetületi hosszát mérjük. 10 Az ilyen műszer különösen alkalmas sokszögelésnél az x irányú, illetve y irányú koordináta vetületek optikai távolságmérés útján való meghatározására, Természetesen a két felsorolt műszer égy 15 műszerben is egyesíthető és ebben az esetben olyan kombinált műszer építhető, amely redukáló tachiméterként és részkoordináta meghatározására alkalmas műszerként használható. A koordináta meghatározó műszer nemcsak 20 a terepen, hanem az irodában is alkalmazható részkoordináták meghatározására olyan esetben ha a tájékozási szögeket és a vízszintes távolságokat ismerjük. A találmány szerint az alapvonalnak a mfr-35 rendő távolság szerint változó végét jelölő indexnek a mérőhálózat mindkét értékének leolvasására, alkalmas leolvasóberendezése van. A találmány szerinti mérőberendezésnél a leolvasó berendezés úgy is kialakítható, hogy a 30 mérőhálózat egyik irányú osztásvonalai, illetve ezekre merőleges osztásvonalai más és más, egymással és a vetítősíkkal párhuzamos síkban optikailag elválaszthatóan vannak kialakítva és mindegyik vonalrendszer leolvasására külön-35 külön leolvasóberendezés van kialakítva. A találmány szerinti mérőberendezést részletesen rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti mérőberendezés mérési elvének vázlata, a 10 2. ábra a mérőberendezés elvi elrendezése, a 3. ábra a mérőberendezés derékszögű mérőhálózatának leolvasására szolgáló leolvasóberendezés elvi elrendezése, a 4. ábra a 3. ábrán ábrázolt lelovasóberende•S3 zés vízszintes és függőleges leolvasást adó látómezejének vázlata, az 5. ábra a mérőberendezés koordinátakülönbségek mérésére alkalmas kiviteli alakjának elvi elrendezése. 50 A találmány szerinti mérőberendezés mérési elve abban van, hogy A műszerálláspontból megmérendő C pontot oc magassági szög alatt irányozva, az irányvonalon átmenő, az irányvonalra merőleges vetítősíkban fekvő b alap-33 vonal felső B végpontjából a megmérendő C pontra menő irány már nem merőleges, hanem e parallaktikus szöggel kisebb. A b alapvonal hossza tehát az AC = t távolsággal arányosan változik. Képletesen kifejezve tehát 60 t='k-b ahol k szorzóállandó nagysága az £ parallaktikus szög nagyságától függ. A k szorzóállandót 55 úgy kell megválasztani, hogy az kerekszámú