152110. lajstromszámú szabadalom • Szemenkénti vetőgép

1521ÍO 4 kocsiszerkezétrői kell a vetőszerkezetre átvinni, ez nem egyszerű feladat. Az ismert vetőgépelemek a vontató erőgép­hez, illetve tartókerekükhöz egy ponton vannak csuklósan felfüggesztve. Az elemeknek az erő­géphez viszonyítva szintkülönbségjátékuk van. Ennek következménye a vetőelemek állásszögé­nek megváltozása, ami hátrányosan befolyá­solja a csoroszlya kedvező függőleges helyzetét, az beletúr a talajba. Megváltozik a cellástárcsa töltődési ívszakaszának vízszintes helyzete is, minek következtében romlik a cellák töltődése. Az ismert vetőszerkezeteknél a cellák ked­vező gépszögállás mellett sem töltődnek kielé­gítő biztonsággal, aminek oka a cellástárcsa kis átmérője. Ez esetben a magtérrel csak rövid ívszakaszon érintkezhet, a cellák áthaladási ideje rövid, nincs elég idő a töltődésre. A kis átmérőhöz nagyobb centrifugális erő tartozik, ez ugyancsak akadályozza a töltődést. A lesodrótárcsa a cellástárcsához viszonyítva kis kerületi sebességgel forog, ami kettős töltő­déshez és magsérüléshez vezet. A cellástárcsa áital adagolt mag vezetéken keresztül nem juttatható a talajba — miként a forgalomban levő gépeknél történik ,—, mert a vezeték falának ütköző mag elveszti egyenle­tes, szabad esését, ami a vetés egyenletességét előnytelenül befolyásolja. Nem megfelelő az alkalmazott cellák alakja. Túlzott' mélységük miatt a lapos magvakat pá­rosával is be képesek fogadni, s így magtörést, vagy kettős vetést eredményeznek. A cellák pe­remének helytelen szögben történő és helytelen mélységű lesarkítása pedig a hazai viszonylat­ban alkalmazott, úgynevezett „koptatott" vető­magot megengedhetetlenül sérti. Helytelen az alkalmazott kidobóéknek a cso­roszlya középvonalához viszonyított kis élszöge és a takarólemezhez viszonyított távolsága is. Az előbbi miatt a magot lassan dobja ki a cel­lákból, az utóbbi miatt pedig a mag a kidobás helye előtt is kihullhat. A sodrótárcsának és a magtartálynak talál­kozásánál kialakított magleválasztó él helyte­lenül megválasztott nagy szöge —, melyet ál­talánosan' alkalmaznak — ugyancsak magsérü­lést eredményez. ' '" A cellás- és sodrótárcsák magtörmelékkel és csávázószerrel való eltömődését, megszorulását okozza a fészkükhöz viszonyított koncentrikus helyzetük és helytelen illesztettségük. % Az ismert vetőgépeknél a csatlakozósorok pontos helyzetét biztosító nyomjelző szerkeze­tek nehézkesen kezelhetők és pontatlanul állít­hatók. A felsorolt hiányosságok kiküszöbölését célzó, találmány szerinti szemenkénti vetőgép egysze­rűségénél, pontos munkájánál és olcsó előállít­hatóságánál fogva alkalmas a szemenkénti ve­tés gyors elterjesztésére, megfelel a mezőgazda­ság hazai technikai felkészültségének és szín­vonalának. A találmány kitűzött célját azáltal éri el, hogy a vetőtengelycsonkokat a cellástárcsák forgásközéppontjain kívül ágyazó, a talaj kere­kekkel közel egy nyomsáv fölé eső vetőelemei, a vetőelemeket az ágyazatokon átmenő vető­tengelycsonk által , hordozó és hajtó, a belső fogazású cellástárcsák átmérőjénél legalább há­romszor nagyobb átmérőjű talajkerekei, a le­sódrótárcsákat és a cellástárcsákat külön-külön excentrikusan övező takarólemezei, az erő­géphez kapcsolt gerendelyt a vetőelemekkel összekötő, a vetőelemek egymástól független talajmásolását megengedő és a talajhoz viszo­nyított állásszögét állandóan azonos értéken tartó, több csuklós vonó-függesztői, valamint a talajkerekek és a cellástárcsák közé iktatott nagyfokú lassító, kerületi sebességekre vonat­kozóan 1:0, '03—0,01, előnyösen 1:0,02, a talaj­kerekek és a lesodrótárcsák közé iktatott gyor­sító, fordulatszámokra vonatkozóan 1:4—5, elő­nyösen 1 :4,5 áttételű kényszerkapcsolatos, pl. fogaskerekes, hajtásátvivő szervei vannak. To­vábbá a gépnek a lehulló magnak szabad esést biztosító, magvezeték nélküli csoroszlyája van és a mag talajba juttatásának sebessége növe­lésére a kidobóék élszöge a csoroszlya tengely­vonalához viszonyítva nagy, előnyösen 35°. A gerendelyen kétoldalt pedig olyan nyomjelző­karok vannak billenthetően felszerelve, melyek­hez egy-egy egymáshoz illeszkedő fogaskerék van eltolhatóan erősítve. A rajzok ábrái a találmány előnyös kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra a vetőgép egy elemét hosszmetszet­ben, a 2. ábra hátulnézetben, a 3. ábra a lényeges adagolóelemeket nagyobb léptékű hosszmetszetben, a 4. ábra a nyomjelzőt hátulnézetben, az 5. ábra oldalnézetben mutatja. A vetőgép vetőeleme a 2 cellástárcsából, az 5 lesodrótárcsából, a 4 takarólemezből és a ház­ból áll. A házba erősített 33 csapon forgatha­tóan elrendezett 2 cellástárcsa az 1 magtartály alatt, azzal nagy ívben érintkezve látható, ke­rületén .egyenletesen elosztott 3 cellákkal és körbefutó 6 horonnyal. A 12 belső fogazással ellátott 2 cellástárcsa "fészkében excentrikus helyzetű, úgy hogy a 4 takarólemezzel alkotott optimális 26 felső hézag 0,2 mm, 27 alsó hézag 0,7 mm. A kettős vetés kiküszöbölése céljából és hogy a lapos magvak is kitöltsék a 3 cellá­kat, a 22 cellamélység egyenlő a cellaátmérő 0,65-szörösével. Ha a cellaperem lesarkításának 24 szöge 60°, 25 szélessége, pedig 0,7 mm, a mag még nem sérül meg, de nehezíti a második mag behatolását. Az 5 lesodrótárcsa, mely a házba erősített 34 csapra forgathatóan van húzva, fészkében ugyancsak excentrikus. Ez az elrendezés — a 4 takarólemez és az 5 lesodrótárcsa közötti leg­kedvezőbb 0,05 mm felső 28 hézag és 0,15 mm alsó 29 hézag, valamint a 2 cellástárcsa és az 5 lesodrótárcsa közötti 0,12 mm 30 rés betartá­sával — azt eredményezi, hogy a magtörmelék és a csávázóanyag a hézagokat eltömni, tehát a tárcsák forgását .akadályozni nem képes. 10 35 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents