152110. lajstromszámú szabadalom • Szemenkénti vetőgép

o MAGYAR KßPKOZTÄRSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. XII. 06. (SA—1451) Közzététel napja: 1964. XI. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 152110 Szabadalmi osztály: 45 b, 7/04 Nemzetközi osztály: A 01, c 7/04 Decimái osztályozás: 631.331.54 Szabó Géza oki. mezőgazdasági mérnök, 40%, Jeirrny Sándor oki. mezőgazdasága mérnök, 40%, és Domotos Endre oki. gépészmérnök, 20%, mindhárman Budapesten Szemenkénti vetőgép 1 A találmány cellás rendszerű lesodrótárcsás szemenként! vetőgépre vonatkozik. A vetőmag egyenletes távolságra és mélység­re, való elhelyezése a talajban, precíziós szemen­kénti vetőgépekkél történik. A szemenkénti ve- S tés> különösen a cukorrépa «zemenkénti vetése, ezért világszerte napirenden, levő és minél tö­kéletesebben mégoldandó feladat, mert ennék segítségével jelentőd munkaerő-megtakarítás és költségcsökkentés érhető el a cukorrépa egyelé*- 10 sénél. Ezenfelül jelentős a vetőmagmegtakarítás is. A szemenkénti vetés széleakörfi elterjedését »únd külföldön, mind hazai viszonylatban gá­tolja az, hogy a vetőszerkezetek drágák, szak­értelemigényesek és munkájuk nem tökéletes. 15 A nehézségek ellenére a munkaerőhiány kény­szerítően követeli a kérdés megoldásét. A cellás, lesodrótárcsás szemenként! vetőgé­pek általánosan kialakult elrendezése szerint a 20 magtartály alatt forgó cellástárcsa van, kerüle­tén a gomolyokat befogadó cellafuratokkal. A lesodrótárcsa bíztzosítja, hogy egy cellában csak egy gomoly legyen. A takarólemez a magok idő előtti kiesését gátolja, a kitolóék viszont a 25 szükséges helyen, a cellástáresa középvonalában futó horonyba benyúlva, a magvakat a cellák­ból kikényszerítik, A vetőszerkezetet talajkeré­keken járó kocsi hordozza. A vetőszerkezet for­gó elemeinek meghajtása áttételezőművek köz- 30 beiktatásával, láncokkal, fogaskerekekkel, vagy ékszíjakkal történik. Az ilyen rendszerű ismert vetőszerkezetek hátrányai", drágák, bonyolultak, üzembiztonság guk nem kielégítő, szakértelem-igényesek, vetés­mélységük egyenetlen, még tökéletesen osztá­lyozott magnál is van kettős vetés és hiányhely s a magot őrlik, sértik, súlyuknál és felfüggesz­tésmódjüknál fogva a talajt nem kopírozzák tökéletesen és így csak asztalsimaságú talajon működnék. Ezen hiányosságok miatt a szemen­kénti vetés a legfejlettebben gépesített orszá­gokban is csak nehézségek árán terjed, holott gazdaságossága nem vitatható. Fenti hiányosságok okait kutatva, vizsgála­taink alkalmával az alábbiakai állapítottuk meg: Előnytelen az, ha a vetőszerkezetét külön ko­csi hordozza, mert így a támkerekek a vető­csoroszlya vonalától távol esnek, vagy pedig az egyik kerék a csoroszlya előtt, a másik kerék a csoroszlya után helyezkedik el. Ez esetben a talaj letapogatása nem a csoroszlya helyének megfelelő; ha valamelyik támkerék rögre, vagy mélyedésbe lép, a csoroszlya a talaj felszínére, vagy túl mélyre vet. A kocsiszerkezet kis tám­kerekei a laza talajba egyenlőtlenül süppednek, ami tovább rontja a vetésmélység egyenletes­ségét, azonkívül megcsúsznak, ami vetéskiha­gyást eredményez. Ezenkívül a meghajtás a 152110

Next

/
Thumbnails
Contents