152090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves vegyületek szintézisére pirofóros ólom segítségével

3 152090 A halogén elvonó képességét nagyrészt több hó­napig is megtartja. A pirofóros ólommal végzett szintézisek álta­lános reakcióegyenlete: RX + R'X + Pb = RR' + PbX2 — ezekben a képletekben R és R' azonos vagy különböző alkil-, cikloalkil-, aralkil- vagy arii­gyökök, X pedig klór-, bróm- vagy jódatom. Amikor a reakció azonos halogéntartalmú szer­ves molekulák között megy végbe, a reakció­egyenlet így egyszerűsbödik: 2 RX + Pb = R2 + PbX 2 , — tehát a termék a kiindulási halogenid szer­ves gyökeinek dimerje. Igen sokféle halogéntartalmú szerves vegyü­lettel végrehajtott nagyszámú kísérlet szerint pirofóros ólommal a fenti típusú reakció min­den esetben végbe megy, hacsak ázt térbeli gátlás (mint pl. klórbenzol esetében) nem aka­dályozza, vagy mellék- vagy utóreakciók követ­keztében nem a várt dimer keletkezik. A találmány szerinti eljárással sikerült rövid szénláncú halogénezett szénhidrogén molekulá­kat egymással reagáltatni, benzilkloriddal di­benzilt, benzilkloridból benzilt, 1,2-diklóretán­ból 1,4-diklórbutánt, ebből 1,8-diklóroktánt, il­letve általánosságban alfa, omega-dihalogén­szénhidrogénekből sorozatos dimérezéssel egyre növekvő lánchosszúságú alfa, omega-dihalogén­szénhidrogéneket, továbbá például N-(3'-dimetil­-amino)-propil-3-klórfenotriazinból (klórproma­zin, védett nevén Hibernal) bisz-N-(3'-dimetila­min)-propüfenotriazint (a a továbbiakban „bisz­promazin") előállítani. A kísérletek tanúsága szerint a pirofóros ólomnak ez a hatása, tehát a halogénatom le­hasadásával járó szintézis, általános, és a re­akció már hidegen végrehajtható oldószeres vagy oldószertől mentes közegben; a kiindulási halogéntartalmú anyagok vízben való oldható­sága esetén vízben is. Az alacsony reakció­hőmérséklet és a vízben való megvalósíthatóság egyrészt megkönnyíti az eljárás gyakorlati fo­ganatosítását a fémnátriummal végzett Wurtz­féle szintézishez képest, másrészt hőre vagy lúg, nevezetesen nátriumhidroxid iránt érzékeny, könnyen bomló vagy átalakuló vegyületek — kiindulási anyagok vagy termékek — esetében különösen előnyös. A találmány szerinti eljárás foganatosítására legelőnyösebb reakciókörülmények, minél jobb hozam és a célnak legjobban megfelelő tiszta­ságú termék elérése érdekében a szakértő által ismert módon szabályozható és beállítható az érintkezési idő, a hőmérséklet, a pirofóros ólom aktivitása {az előállítás körülményeinek, pl. a fémporlasztás permetfinomságának szabályo­zásával) és egyéb fontos paraméterek. A reakció sebessége, illetve lefolyása a re­akció során keletkező ólomhalogenid mennyi­ségi meghatározása útján ellenőrizhető, és szük­ség esetén ennek alapján szabályozható. A találmány szerinti eljárás néhány alkal­mazását az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: Egy 250 ml-es üvegcsiszolatos nyakú lombik­ban 6,3 g (0,05 mol) benzilkloridot feloldottam és 150 g, kémiai úton előállított s utána levegő kizárásával 500 ml benzollal, majd 300 ml al­kohollal, végül 500 ml vízmentes benzollal mo­sott pirofóros ólmot adtam hozzá. A keveréket 6 óra hosszat visszacsepegő hűtő alatt vízfür­dőn melegítettem, majd szűrőre vittem. A csa­padékot 200 ml pentánnal mostam. Ezután az egyesített benzolos és pentános oldatokat bepá­roltam, és a maradékot széndiszulfidból átkris­tályosítottam. 2,6 g dibenzilt (alfa, alfa-difenil­-etán) kaptam, ami 5?%-os hozamnak felel meg. A termék 52,0 C°-on olvadt. 2. példa: Egy 250 ml-es üvegcsiszolatos nyakú lombik­ban 7 g (0,05 mol) benzoilkloridot feloldottam 100 ml vízmentes benzolban. Az oldathoz hoz­záadtam az 1. példában leírt módon mosott, kémiai úton előállított pirofóros ólmot, majd a keveréket 25 órán át szobahőmérsékleten rá­zógépen 25 cm-es amplitúdóval, másodpercen­ként egy rázóperiódussal rázattam. A reakció lefolyása után a keveréket szűrőre vittem, a szűrőn maradó pirofóros ólmot 200 ml éterrel mostam, majd a benzolos és éteres oldatokat összeötnve bepároltam, és a terméket éterből átkristályosítottam. 2,8 g benzilt kaptam, ami 53%-os hozamnak felel meg. A termék 93,5 CG ­on olvadt. 3. példa: : 2 g N-(3'-dimetilamino)-propil-3-klór-fenotia­zint (klórprobazin) feloldottam 50 ml vízben, és az oldatot átengedtem egy 3 cm átmérőjű, zsu­gorított szűrővel ellátott kromatografáló csövön, amelyet előzőleg 50 g pirofóros ólommal töltöt­tem meg, és vízzel mgnedvesítettem. Az át­folyási sebességet üvegcsap segítségével úgy szabályoztam, hogy az ólommal való érintkezés ideje, vagyis a tartózkodási idő 4 óra volt. Az átfolyás befejeztével az oszlopot átmostam 200 ml 50%-os vizes alkohollal. Az eluátumokat egyesítettem, és az ólomnyomatokat kénhidro­gén átbuborékoltatásával kicsaptam, majd el­távolítottam. A szüredéket vákuumban bepárol­tam. 1,6 g bisz-promazint kaptam, ami 90%-os hozamnak felel meg. Vékonyréteges kromato­grafiával megállapítottam, hogy a termék nem tartalmazott kiindulási anyagot. Ha az eluátu­mokat csak 10 ml térfogatra pároltam be vá­kuumban, akkor az oldat 0,1 ml-es adagokban alkalmas volt befecskendezésre. A bisz-promazin [bisz-N-(3'-dimetilamino)­-propil-fenotriazin] új, eddig le nem írt vegyü­lő 15 20 25 30. 35 40 45 aO 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents