152016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új elasztomerek előállítására

152016 9 megszorítással, hogy soha nincsenek jelen köz­vetlenül egymással kapcsolódó polién egységek. Ezeknek a kopolimereknek a homogenitását bizonyítja az a tény, hogy igen könnyen szol­gáltatnak pl. az etilén-propilén-4,7,8,9-tetrahid­roindén terpolimer esetében jól vulkanizálható termékeket, ha a telítetlen kaucsukok, különö­sen a kevés telítetlen kötést tartalmazó kaucsu­kok, pl. a butilkaucsuk vulkanizáciőja esetében általánosan használt módszereket alkalmazzuk. Azt a tényt, hogy a telítetlen helyek a lánc mentén jól el vannak oszolva, bizonyítja, hogy a kapott vulkanizált termékek szerves oldósze­rekben, pl. alifás szénhidrogénekben teljesen oldhatatlanok (szemben a nem vulkanizált poli­merekkel, amelyek forró n-heptánban tökélete­sen oldódnak), és egyes aromás oldószerekben csupán kismértékben duzzadnak. Ezen túlmenően, az így kapott vulkanizált kaucsukok nagyon jó mechanikai szilárdságot, és törésnél nagyon csekély maradó alakválto­zást mutatnak. A találmány szerinti eljárás során, felhasz­nált katalitikus rendszerek a kopolimerizációs közegként használt szénhidrogénekben, így pl. alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogének­ben, vagy azok elegyeiben finoman elosztva, vagy kolloidális amorf alakban diszpergálva, vagy teljes egészükben feloldva lehetnek jelen, és előállításuk úgy történik, hogy az I., II. vagy III. csoport féméinek hidridjeit vagy organo­metallikus vegyületeit, vagy az I. és III. csoport féméinek fémorganikus komplex vegyületeit vagy komplex hidridjeit az V. csoport átmeneti féméinek vegyületeivel elegyítjük. A találmány értelmében katalizátor előállí­tására előnyösen felhasználható fémorganikus vagy hidrid vegyületek a litiumalkilek, litium­-alumínium-tetraalkilek, berillium-dialkilek, be­rillium-alkilhalogenidek, berillium-diarilek, alu­mínium-trialkilek, alumínium-dialkil-monohalo­genidek, alumínium-monoalkildihalogenidek, alumínium-alkenilek, alumínium-alkilének, alu­mínium-cikloalkilek, alumínium-cikloalkil-alki­lek, alumínium-arilek, alumínium-alkilarilek, vagy a most említett alumínium-organikus ve­gyületeknek előnyösen gyenge Lewis-bázisokkal, litiumhidriddel, litium-alumíniurn-alkilhidridek­kel, litium-alumíniumhidriddel, alumínium-al­kilhidridekkel, alumínium-halohidridekkel, cink­hidridel vagy kalciumhidriddel képezett komp­lexei. Olyan fémorganikus vegyületek is felhasz­nálhatók, amelyek fémje nemcsak szénatomhoz és/vagy halogénatomhoz, hanem olyan oxigén­atomokhoz is fővegyértékkel kötődik, amelyek szerves csoporthoz, pl. alumínium-dialkil­-alkoxidokhoz és alumínium-alkil-alkoxi-halo­genidekhez kapcsolódnak. A katalizátor előállításához felhasználható fémorganikus vegyületek vagy hidridek korlá­tozást nem jelentő példáiként megemlítjük a litiumbutilt, a litium-alumínium-tetrabutilt, a litium-alummium-tetrahexilt, a litium-alumí­nium-tetraoktilt, a berillium-dimetilt, a beril-lium-metilkloridot, a berillium-dietilt, a beril­lium-di-n-propilt, a berillium-diizopropilt, a be­rillium-di-n-butilt, a berilliurn-di-terc.-butilt, a berillium-difenilt, az aiumínium-trietilt, az alu-5 mínum-tri-izobutilt, az alumínium-trihexilt, az; alumínium-dietil-monokloridot, az alumínium­-dietil-monojodidot, az alumínium-dietil-mono­fluoridot, az alumínium-di-izobutil-monoklori­dot, az alumínium-monoetil-dikloridot, az alu-10 mínium-butenil-dietilt, az alumínium-izohexe­nil-dietilt, a 2-metii-l,4~di-(diizobutil-alumí­nium)-butánt, az alumínium-tri-(ciklo-pentil­-metil)-t, az alumímum-tri-(dimetil-ciklopentil­-metil)-t, az alumínium-trifenilt, az alumínium-15 -tritolilt, az alumínium-di-(ciklopentil-metil)­-nionokloridot, az alumínium-difenil-monoklo­ridot, az alumínium-diizobutil-monokloridot mint komplex vegyületeket anizollal, alumí­nium-monoklór-monoetil-monoetoxiddal, alu-20 mínium-dietil-propoxiddal, alumínium-mono­klór-monopropil-monoetoxiddal, alumínium-di­etil-monohidriddel, alummium-diizobutil-mono­hidriddel, alumínium-monoetil-dihidriddel, li­tium-alumínium-diizobutil-dihidriddel, alumí-25 nium-klórhidriddel. A fentebb említett fémorganikus vegyületek­kel együtt a periódusos rendszer V. csoportjába tartozó átmeneti fémek vegyületei, különösen nióbium-, tantál- vagy vanádium-vegyületek is 30 felhasználhatók, miként ezt fentebb már emlí­tettük. Nióbium- és tantál-vegyületekként halogeni­dek és oxihalogenidek, valamint olyan vegyüle­tek is felhasználhatók, amelyekben a nióbium 35 vagy tantál egy vegyértékkel egy szerves cso­porthoz kötődő heteroatommal, különösen nit­rogénnel vagy oxigénnel kapcsolódik. E vegyü­letek korlátozást nem jelentő példáiként meg­említjük a következőket: NbCl5 , NnCl 4 , NbOCl 3 , 40 NbBr5 , NbOBr 3 , TaCl 4 , TaCl 5 TaOCl 3 , TaBr 5 , TaOBr3 , NbAcCl 2 • (OC2 H 5 ) 2 , NbAeCl 2 (OCH 3 ) 2 , TaAcCl2 • (OC2 H 5 ) 2 (ahol Ac acetilaceton-gyököt jelent). A gyakorlatban azonban azt találtuk, hogy a 45 legjobb eredményeket a katalizátor előállítása terén általában vanádium-vegyületek felhasz­nálása esetén kapjuk. A katalizátor előállításához előnyösen olyan vanádium-vegyületeket alkalmazhatunk, ame-50 lyek a kopolimerizációs közegként használt szénhidrogénekben oldhatók. Ilyen, az említett szénhidrogénekben oldódó vanádium-vegyületek a halogenidek és az oxi­halogenidek (mint pl. VOCls, VC14 , VBr 4 ), to-55 vábbá az olyan vegyületek, amelyekben a fém­nek legalább egyik vegyértéke egy heteroatom­mal, előnyösen egy szerves csoporttal kapcso­lódó oxigén- vagy nitrogénatommal van le­kötve; ilyen vegyületekként megemlítjük pl. a 60 vanádium-triacetil-acetonátot és a tribenzoil­-acetonátot, a vanadil-diacetil-acetonátot és a halogén-acetil-acetonátot, a vanadil-trialkoxi­dot és a halogén-alkoxidot, a vanádium-triklo­rid és -tetraklorid és a vanadiltriklorid tetra-65 hidrofuranátjait, éterátjait, aminátjait, piridinát-3

Next

/
Thumbnails
Contents