152016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új elasztomerek előállítására
152016 9 megszorítással, hogy soha nincsenek jelen közvetlenül egymással kapcsolódó polién egységek. Ezeknek a kopolimereknek a homogenitását bizonyítja az a tény, hogy igen könnyen szolgáltatnak pl. az etilén-propilén-4,7,8,9-tetrahidroindén terpolimer esetében jól vulkanizálható termékeket, ha a telítetlen kaucsukok, különösen a kevés telítetlen kötést tartalmazó kaucsukok, pl. a butilkaucsuk vulkanizáciőja esetében általánosan használt módszereket alkalmazzuk. Azt a tényt, hogy a telítetlen helyek a lánc mentén jól el vannak oszolva, bizonyítja, hogy a kapott vulkanizált termékek szerves oldószerekben, pl. alifás szénhidrogénekben teljesen oldhatatlanok (szemben a nem vulkanizált polimerekkel, amelyek forró n-heptánban tökéletesen oldódnak), és egyes aromás oldószerekben csupán kismértékben duzzadnak. Ezen túlmenően, az így kapott vulkanizált kaucsukok nagyon jó mechanikai szilárdságot, és törésnél nagyon csekély maradó alakváltozást mutatnak. A találmány szerinti eljárás során, felhasznált katalitikus rendszerek a kopolimerizációs közegként használt szénhidrogénekben, így pl. alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogénekben, vagy azok elegyeiben finoman elosztva, vagy kolloidális amorf alakban diszpergálva, vagy teljes egészükben feloldva lehetnek jelen, és előállításuk úgy történik, hogy az I., II. vagy III. csoport féméinek hidridjeit vagy organometallikus vegyületeit, vagy az I. és III. csoport féméinek fémorganikus komplex vegyületeit vagy komplex hidridjeit az V. csoport átmeneti féméinek vegyületeivel elegyítjük. A találmány értelmében katalizátor előállítására előnyösen felhasználható fémorganikus vagy hidrid vegyületek a litiumalkilek, litium-alumínium-tetraalkilek, berillium-dialkilek, berillium-alkilhalogenidek, berillium-diarilek, alumínium-trialkilek, alumínium-dialkil-monohalogenidek, alumínium-monoalkildihalogenidek, alumínium-alkenilek, alumínium-alkilének, alumínium-cikloalkilek, alumínium-cikloalkil-alkilek, alumínium-arilek, alumínium-alkilarilek, vagy a most említett alumínium-organikus vegyületeknek előnyösen gyenge Lewis-bázisokkal, litiumhidriddel, litium-alumíniurn-alkilhidridekkel, litium-alumíniumhidriddel, alumínium-alkilhidridekkel, alumínium-halohidridekkel, cinkhidridel vagy kalciumhidriddel képezett komplexei. Olyan fémorganikus vegyületek is felhasználhatók, amelyek fémje nemcsak szénatomhoz és/vagy halogénatomhoz, hanem olyan oxigénatomokhoz is fővegyértékkel kötődik, amelyek szerves csoporthoz, pl. alumínium-dialkil-alkoxidokhoz és alumínium-alkil-alkoxi-halogenidekhez kapcsolódnak. A katalizátor előállításához felhasználható fémorganikus vegyületek vagy hidridek korlátozást nem jelentő példáiként megemlítjük a litiumbutilt, a litium-alumínium-tetrabutilt, a litium-alummium-tetrahexilt, a litium-alumínium-tetraoktilt, a berillium-dimetilt, a beril-lium-metilkloridot, a berillium-dietilt, a berillium-di-n-propilt, a berillium-diizopropilt, a berillium-di-n-butilt, a berilliurn-di-terc.-butilt, a berillium-difenilt, az aiumínium-trietilt, az alu-5 mínum-tri-izobutilt, az alumínium-trihexilt, az; alumínium-dietil-monokloridot, az alumínium-dietil-monojodidot, az alumínium-dietil-monofluoridot, az alumínium-di-izobutil-monokloridot, az alumínium-monoetil-dikloridot, az alu-10 mínium-butenil-dietilt, az alumínium-izohexenil-dietilt, a 2-metii-l,4~di-(diizobutil-alumínium)-butánt, az alumínium-tri-(ciklo-pentil-metil)-t, az alumímum-tri-(dimetil-ciklopentil-metil)-t, az alumínium-trifenilt, az alumínium-15 -tritolilt, az alumínium-di-(ciklopentil-metil)-nionokloridot, az alumínium-difenil-monokloridot, az alumínium-diizobutil-monokloridot mint komplex vegyületeket anizollal, alumínium-monoklór-monoetil-monoetoxiddal, alu-20 mínium-dietil-propoxiddal, alumínium-monoklór-monopropil-monoetoxiddal, alumínium-dietil-monohidriddel, alummium-diizobutil-monohidriddel, alumínium-monoetil-dihidriddel, litium-alumínium-diizobutil-dihidriddel, alumí-25 nium-klórhidriddel. A fentebb említett fémorganikus vegyületekkel együtt a periódusos rendszer V. csoportjába tartozó átmeneti fémek vegyületei, különösen nióbium-, tantál- vagy vanádium-vegyületek is 30 felhasználhatók, miként ezt fentebb már említettük. Nióbium- és tantál-vegyületekként halogenidek és oxihalogenidek, valamint olyan vegyületek is felhasználhatók, amelyekben a nióbium 35 vagy tantál egy vegyértékkel egy szerves csoporthoz kötődő heteroatommal, különösen nitrogénnel vagy oxigénnel kapcsolódik. E vegyületek korlátozást nem jelentő példáiként megemlítjük a következőket: NbCl5 , NnCl 4 , NbOCl 3 , 40 NbBr5 , NbOBr 3 , TaCl 4 , TaCl 5 TaOCl 3 , TaBr 5 , TaOBr3 , NbAcCl 2 • (OC2 H 5 ) 2 , NbAeCl 2 (OCH 3 ) 2 , TaAcCl2 • (OC2 H 5 ) 2 (ahol Ac acetilaceton-gyököt jelent). A gyakorlatban azonban azt találtuk, hogy a 45 legjobb eredményeket a katalizátor előállítása terén általában vanádium-vegyületek felhasználása esetén kapjuk. A katalizátor előállításához előnyösen olyan vanádium-vegyületeket alkalmazhatunk, ame-50 lyek a kopolimerizációs közegként használt szénhidrogénekben oldhatók. Ilyen, az említett szénhidrogénekben oldódó vanádium-vegyületek a halogenidek és az oxihalogenidek (mint pl. VOCls, VC14 , VBr 4 ), to-55 vábbá az olyan vegyületek, amelyekben a fémnek legalább egyik vegyértéke egy heteroatommal, előnyösen egy szerves csoporttal kapcsolódó oxigén- vagy nitrogénatommal van lekötve; ilyen vegyületekként megemlítjük pl. a 60 vanádium-triacetil-acetonátot és a tribenzoil-acetonátot, a vanadil-diacetil-acetonátot és a halogén-acetil-acetonátot, a vanadil-trialkoxidot és a halogén-alkoxidot, a vanádium-triklorid és -tetraklorid és a vanadiltriklorid tetra-65 hidrofuranátjait, éterátjait, aminátjait, piridinát-3
