151970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes oldatok vagy vizes szuszpenziók, célszerűen kálciumkarbonátot és magnéziumkarbonátot tartalmazó kőzetek égetése útján kapott oxidok hidratálásával nyert vizes szuszpenziók reagáltatására gázokkal, célszerűen széndioxidot tartalmazó gázokkal, nyomás alatt

3 151970 4 mázó gazokkal nyomás alatt, egyetlen reakciótérben folytonosan valósítható meg. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a vízoldatok vagy vizes szuszpenziók és gázok reagáltatását az ilyen célra eddig alkalmazott nagy átmérőjű reakcióterek helyett kis átmérőjű, de viszonylag nagy hosszúságú reakciótérben végezzük, és ebben a reakciótérben a vízoldatot vagy vizes szuszpenziót és a gázt egy irányban, alulról felfelé vezetjük, a gáz és a vízoldat vagy vizes szuszpenzió reagáltatása egyetlen reakciótérben, nyomás alatt, folytonosan megvalósítható. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a kalciumkarbonátot és magnéziumkarbonátot tartalmazó kőzetekből egyetlen lépésben állítható elő precipitált kalciumkarbonát és magnéziumhidrogénkarbonát oldat, ha a kőzet égetése útján kapott oxidok hidratálásával nyert, lényegileg kalciumhidroxidot és magnéziumhidroxidot tartalmazó vizes szuszpenziót széndioxidot tartalmazó gázzal reagáltatjuk. A találmány eljárás vízoldatok vagy vizes szuszpenziók reagáltatására gázokkal, célszerűen kalciumkarbonátot és/vagy magnéziumkarbc-nátot tartalmazó kőzetek égetése útján kapott oxidok hidratálásával nyert vizes szuszpenziók reagáltatására széndioxidot tartalmazó gázokkal nyomás alatt, amely abban áll, hogy a vízoldatot vagy vizes szuszpenziót és a gázokat azonos nyomáson, folytonosan együtt adagoljuk be egy a függőlegestől legfeljebb 15°-kal eltérő helyzetben elrendezett, 30-nál nagyobb hossz/átmérő átlagos viszonyszámmal rendelkező csőalakú reakciótér alsó végébe, és a reakciótérben a gravitáció ellenében áramoltatjuk őket, majd a reakciótermékeket tartalmazó vizes oldatot vagy vizes szuszpenziót a reakciótér felső végén folytonosan elvezetjük. Kalciumkarbonátot és magnéziumkarbonátot tartalmazó kőzetek égetése útján kapott oxidok hidratálásával nyert vizes szuszpenziókat a találmány értelmében célszerűen úgy dolgozhatunk fel, hogy a vizes szuszpenziót széndioxidot tartalmazó gázokkal reagáltatjuk nyomás alatt, miáltal magnéziumhidrogénkarbonátot tartalmazó vízoldatot és abban szuszpendált, finoman precipitált kalciumkarbonátot kapunk, majd a precipitált kalciumkarbonátot elkülönítjük a magnéziumhidrogénkarbonátot tartalmazó oldattól, és ezt követően az oldatból ismert módon, hőközléssel magnéziumkarbonátot választunk le, és adott esetben a magnéziumkarbonátot izzítással magnéziumoxiddá alakítjuk, miáltal finom szemcsés precipitált kalciumkarbonátot és nagy tisztaságú magnéziumkarbonátot, ill. adott esetben magnéziumoxidot állítunk elő. Mészkő égetése útján kapott kalciumoxid hidratálásával nyert vizes szuszpenziókból a találmány értelmében folytonosan lehet nagy tisztaságú, finom szemcsés precipitált kalciumkarbonátot nyerni. A találmány szerinti eljárás esetében a vízoldat, ill. vizes szuszpenzió és a gáz között a kívánt reakció még a reakciótér felső végének elérése előtt lejátszódik, és így a reakciótér felső végének elérése után a gáz és a vízoldat, ill. vizes szuszpenzió folytonosan elvezethető. A vízoldat vagy vizes szuszpenzió és a gáz között nyomás alatt végbemenő reakciót rezgési energia közlésével, előnyösen ultrahang felhasználásával kedvezően befolyásolhatjuk. A találmány szerinti eljárás megvalósítására célszerűen olyan berendezést alkalmazunk, amely a függőlegestől legfeljebb 15°-kal eltérő helyzetben elrendezett csőreaktorból áll, amelynél a hossz és az, átlagos átmérő viszonyszáma legalább 30. A gáznak a folyadékban való eloszlatására a csőreaktor alsó végén elrendezett tér szolgál. Ebben a gázelosztó térben van elrendezve egy lyukacsos vagy perforált gázelosztó egység. A gáz és a folyadék szétválasztása a csőreaktor felső végén elrendezett térben történik. A berendezés tartalmazhat rezgési energia közlésére szolgáló fejet is, A csőreaktor keresztmetszete bármilyen alakú lehet; célszerű kör- vagy sokszög-keresztmetszetű reaktort alkalmazni. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy példaképpeni kiviteli alakját és működését a csatolt rajz kapcsán ismertetjük. A nyomás alatt működő berendezés 1 csőreaktorának 6 alső végébe a folyadékot a 7 szivattyúval a 2 csapon keresztül tápláljuk be, míg a gázt a 3 szelepen keresztül a folyadékéval azonos nyomáson vezetjük be az 1 csőreaktor 5 gázelosztó terébe. Az 5 gázelosztó térben a 4 pórusos kerámiahenger van elrendezve, amely a gázt finom buborékok alakjában oszlatja el a folyadékban. Az 1 csőreaktor 6 alsó végén rezgési energia átadására szolgáló 8 fej van elrendezve, amellyel a reakciót kedvező irányban befolyásolhatjuk. A gáz és a folyadék az 1 csőreaktorból a 9 zárt elválasztó térbe jut, ahol a reakcióban részt nem vett gáz a folyadéktól., elkülönül. A folyadékot a 10 szelepen keresztül vezetjük el. A gáz a 9 elválasztó térből a 11 fojtószelepen keresztül távozik. A 7 szivattyú elhagyható, ha a folyadékot olyan tartályból tápláljuk az 1 csőreaktor 6 alsó végébe, amelynek magassága a betápláláshoz szükséges nyomással azonos hidrosztatikai nyomást biztosít. A 9 zárt elválasztó tér nyitott lehet, így a 11 szelepre nincs szükség, ha a gázt nem kívánjuk felhasználni, és a reakció lejátszatásához elegendő az 1 csőreaktorban uralkodó hidrosztatikai nyomás. A találmány szerinti eljárás és berendezés első ízben teszi lehetővé gázok és vízoldatok vagy vizes szuszpenziók folytonos reagáltatását nyomás alatt. A találmány minden olyan területen felhasználható, ahol gázokat és vízoldatokat vagy vizes szuszpenziókat kell reagáltatni. A hasznos termék lehet gáz-, folyadék, vagy szilárd halmazállapotú, esetleg a vízoldatban oldott vagy diszpergált állapotban. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnyösen alkalmazható finomszemcsés precipi-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2