151970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes oldatok vagy vizes szuszpenziók, célszerűen kálciumkarbonátot és magnéziumkarbonátot tartalmazó kőzetek égetése útján kapott oxidok hidratálásával nyert vizes szuszpenziók reagáltatására gázokkal, célszerűen széndioxidot tartalmazó gázokkal, nyomás alatt
5 151970 6 tált kréta gyártására; ebben az esetben legalább 8 m hosszú csőreaktort célszerű alkalmazni. Utóbbiban reagáltatjuk a vizes szuszpenzióban levő kalciumhidroxidot a széndioxiddal, és a keletkező kalciumkarbonátot finoman szuszpendált csapadék formájában kapjuk meg. Ez a folyamat igen kedvezően befolyásolható rezgési energia, előnyösen ultrahang felhasználásával, amikor is a. szemcseméretet nagyságrendekkel lehet csökkenteni, és a rezgési energia frekvenciájának változtatásával a kapott CaC03 kristályformája is befolyásolható. A találmány első ízben teszi lehetővé a gazdaságos magnéziumoxid-gyártást dolomitból. Ebben az esetben a dolomit égetése után kapott kalciumoxid és magnéziumoxid keverékét a megfelelő hidroxidokká alakítjuk vízzel való oltás útján, és az így nyert szuszpenziót a találmány szerinti berendezésben széndioxiddal reagáltatjuk, mégpedig olyan mértékben, hogy csak a kalciumhidroxid alakuljon át kalciumkarbonáttá, a magnéziumhidroxid azonban gyakorlatilag változatlan maradjon. Ez könnyen megoldható feladat, minthogy a kalciumkarbonát oldhatósági szorzata jóval kisebb, mint a magnéziumkarbonáté. A berendezésből távozó, lényegileg kalciumkarbonátot és magnéziumhidroxidot tartalmazó folyadék kalciumkarbonát- és magnéziumhidroxid-tartalmát elkülönítjük, és a magnéziumhidroxidot az ismert módszerek bármelyikével, előnyösen izzítással alakítjuk át magnéziumoxiddá. A találmány értelmében úgy is eljárhatunk, hogy a dolomit égetése után kapott oxidok hidratálásával nyert vizes szuszpenzió karbonizálását nyomás alatt olyan mennyiségű széndioxidot tartalmazó gázok bevezetésével végezzük, hogy a magnéziumhidroxid teljes mennyisége átalakulj on magnéziumhidrogénkarbonáttá. Minthogy a magnéziumhidrogénkarbonát bomlása atmoszferikus nyomáson kb. 45 C°-on indul meg, e hőmérséklet alatt kis (2—4 att) túlnyomáson, e fölött pedig nagyobb (6—10 att) túlnyomás alkalmazásával célszerű dolgozni. A kapott szuszpenzióból a precipitált kalciumkarbonátot leszűrjük, és a szűrletből a magné^ ziumkarbonátot kb. 50 C°-ra való melegítéssel leválasztjuk, majd szűrjük, szárítjuk, és 250 C° feletti hőmérsékleten végzett izzítással magnéziumoxiddá alakítjuk. A találmány segítségével lehetővé válik, hogy bármilyen kémiai összetételű dolomitból egyszerű módon, közvetlenül állítsunk elő precipitált kalciumkarbonátot és magnéziumkarbonátot, ill. magnéziumoxidot. A kapott termékek nagy tisztaságuk következtében nem igényelnek további tisztítást. Az eljárás rendkívül olcsó annak következtében, hogy gyakorlatilag egy lépésben nyerjük ki a nagy tisztaságú precipitált kalciumkarbonátot és magnéziumhidrogénkarbonát-oldatot, és így lehetővé válik a termékek önköltségének jelentős csökkentése. A magnéziumhidrogénkarbonát-oldat hőbontásakor nagy tisztaságú széndioxidot nyerünk melléktermékként, amely mint értékes anyag önállóan is hasznosítható. Az eljárás nem igényel különleges berendezéseket, és egyszerű tartályok, szivattyúk és csővezetékek igénybevételével bárhol megvalósítható. Az égetett dolomit hidratálásával kapott vizes szuszpenzió tisztítása után visszamaradt hulladékanyagok is teljes mennyiségükben hasznosíthatók, pl. az építőiparban falpanelek és egyéb építőelemek készítésére. A találmány szerinti eljárás és berendezés előnyösen alkalmazható a cukorgyártásnál nyert cukorlevek tisztítására is, amikor a cukorlevet mésztejjel lúgosítva, kicsapjuk a kolloidális szennyeződéseket, és a feleslegben adagolt mésztejet C02 -vel választjuk le, ezáltal szűrhetővé téve a szennyeződéseket. A találmány további felhasználási területei közül megemlítjük még a különböző gázok tisztítását, továbbá gázokban levő értékes komponensek kinyerését vízoldatok vagy vizes szuszpenziók segítségével. A találmány alkalmazása révén a vízoldatok vagy vizes szuszpenziók és gázok között lejátszódó heterogén reakciók rendkívüli mértékben meggyorsíthatok, és az üzemeltetési költségek nagyságrendekkel csökkenthetők annak következtében, hogy az eljárás — folytonos lévén — teljes mértékben automatizálható. A találmány szerinti berendezés nagyob egyszerű felépítésű, és folytonos üzemmódja, valamitit az anyag gyors átfutási ideje következtében minimális beruházási költségeket igényel. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa: 100 kg pilisvörösvári dolomitlisztet 1050-— 1200 C° hőmérsékleten kiégettünk, és az így kapott anyagot 400 liter 70—85 C°-os csapvízzel nyitott tartályban megoltottuk egy órán keresztül végzett intenzív keveréssel. Az így kapott szuszpenziót 400 liter csapvízzel hígítottuk, és 70 mm átmérőjű hidrociklonban megtisztítottuk a nem hidratált szemcséktől és egyéb szennyeződésektől. A megtisztított szuszpenzió koncentrációját további hígítással 3—5%-ra, hőmérsékletét pedig 15—20 C°-ra állítottuk be, és 5 m hosszú és 110 cm2 átlagos keresztmetszetű csőreaktoron 3—4 att nyomással 'keresztülvezetve, gyakorlatilag azonos nyomású széndioxiddal reagáltattuk. A karbonizálás közben 35—40 C°-ra felmelegedett szuszpenziót szűrtük. A szűrőn visszamaradt precipitált kalciumkarbonát súlya szárítás után 52 kg, CaC03 -tartalma 98,5% volt. A szűrletet 85—90 C°-ra melegítettük fel, és ezáltal a benne levő magnéziumhidrogénkarbonátot teljes mennyiségben átalakítottuk magnéziumkarbonáttá. Szűrés és szárítás után 43 kg magnéziumkarbonátot kaptunk, amely izzítás után 98,2% tisztaságú magnéziumoxidot adott. A szűrletként nyert, teljesen tiszta vizet további oltásra használtuk fel. 10 15 20 25 30 39 40 45 60 55 60 3
