151959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxitocin előállítására

7 6. lépés: A védőcsoportjaitól megszabadított nonapep­tid vizes oldatát pH: 7,5-ön oly módon oxidál­juk oxitocinná, hogy 1—3 ekvivalens hidrogén­peroxidot teszünk a vizes oldathoz. Fent elmondottakat az alábbi példák szem­léltetik: A p-klórkarbobenzoxi-L-prolil-L-leucil-glicin­amid szintézise. (1. lépés.) 1. példa: 41,0 g (135 mMól) p-klórkarbobenzoxi-L-leu­cint —5°-on 250 ml kloroformban oldunk, hoz­zácsepegtetünk 13,9 g (0,135 mól) trietilamint és 15,3 g (140 mMól) klórszénsavetilésztert. A re­akcióelegybe 5 perces keverés után 21,5 g (150 mMól) glicinetilészterklórhidrát + 21,5 ml tri­etilamin 250 ml kloroformos oldatát csepegtet­jük 0c -on. V2 órai szobahőmérsékleten, majd V2 órai 40°-on történő keverés után a kloroformos oldatot 2X100 ml N sósavval, 2X100 ml 5%-os. NaHC03 oldattal, majd 2X100 ml vízzel rázzuk ki. A szerves oldószeres fázist szárítás után vá­kuumban bekoncentráljuk; sűrű kristálykását kapunk, melyet 100 ml petroléterrel eldörzsölve 39,75 g (76%) analitikai tisztaságú p-klórkarbo­benzoxi-L-1 eucinglicinetilésztert nyerünk. Op.: 91—93°; «D = — 20,2°; (c = 2; etanol); R/: 0,71. C18 H 25 0 5 N 2 C1 (384,86). Elm.: 56,1; H 6,5; N 7,3; Cl 9,4. Tal.: 56,6; 6,5; 7,3; 9,2. 2. példa: t 33,0 g (85,8 mMól) p-klórkarbobenzoxi-L-leu­cilglicinetilésztert CaCl2 -os csővel ellátott gömb­lombikban 66 ml 30%-os jégecetes HBr-al ön­tünk le, 1 óráig szobahőfokon rázatjuk, majd 900 ml absz, éterrel kicsapjuk a dipeptidészter brómhidrátot, Utóbbi az éter többszöri dekantá­lásával megszilárdul. A porszerű amorf csapa­dékot 180 ml kloroformban oldjuk és jeges hűtés mellett 11,4 ml trietilamint adunk hozzá. Közben 24,36 g (85,6 mMól) p-klórkarbobenzoxi­-L-prolint 120 ml absz. kloroformban oldunk, —5°-ra hűtjük és erőteljes keverés közben hoz­záadagolunk 8,4 g (85,6 mMól) trietilamint, majd —10°-on 9,27 g (85,6 mMól) klórszénsavetilész­tert. Az így elkészített vegyesanhidridhez 10' keverés után —10°-on a dipeptidészter fenti kloroformos oldatát csepegtetjük 30' alatt. A reakcióelegyet 10'-ig —10°-on, 20'-ig 0°-on, majd 5'-ig 60°-on kevertetjük. Lehűlés után a kloro­formos oldatot az 1. példában leírt módon ki­rázzuk, szárítjuk és bekoncentráljuk. A vissza­maradó fehér porszerű anyag a nyers védett tripeptidészter, melyet petroléterrel eldolgozunk és szűrünk. Súlya: 32,1 g (78,3%); Op.: 158— 162°. Háromszoros forró metanolból átkristályo­sítva az olvadáspont 169—171°; aD = — 70,2°; (c—2; etanol). 8 C23 H 3 206N 3 C1 (481,97). Elm.: C 57,15; H 6,75: N 8,7; Cl 7,35. Tal.: 57,25; 6,9; 8,8; 7,15. 5 3. példa: . 28,0 g (58,2 mMól) átkristályosított p-klórkar­bobenzoxi-L-prolil-L-leucilglicinetilésztert 720 ml absz. etanolban oldunk enyhe melegítéssel, 10 majd lehűlés után 2 óráig száraz ammóniagázt vezetünk az oldatba. Az ammóniás oldatot éjen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd más­nap az etanolt ledesztilláljuk és a maradékot petroléterrel eldolgozzuk. A nyers védett tri-15 peptidamid súlya 28,2 g (91,8%), melyet etil­acetátos mosás után tisztán nyerünk. Op.: 176'— 180°; aD = — 65,3°; (c = 2; etanol). C21 H 29 0 5 N 4 C1 (453,04). Elm.: C 55,7; H 6,5; N 12,55; Cl 7,8. 20 Tal.: 55,5; 6,8; 12,35; 7,8. 4. példa: 18,4 g (40,6 mMól) p-klórkarbobenzoxi-L-pro-25 lil-L-leucilglicinamidot CaCl2 -os csővel ellátott gömblombikban 50 ml 30%-os jégecetes HBr­al öntünk le és 1,5 óráig rázatjuk szobahőfokon. A jégecet ledesztillálása után kapott maradékot 200 ml vízben oldjuk és 3X50 ml éterrel ki-30 rázzuk. A vizes oldathoz ezután addig adunk OH-ciklusban levő Amberlite IRA gyantát, míg a Br reakció negatív lesz. A gyanta kiszűrése és mosása után nyert egyesített vizes oldatot vákuumban bepároljuk. A szabad tripeptidamid 35 kristályos kiválása már a desztilláció alatt be­következik. Víztelenítés után a maradék kris­tálypépet vízből kristályosítjuk. Az L-prolil-L­-leucü-glichiamid súlya: 11,2 g; Op.: 130—132°; «D = — 57,0°; (c = 2; víz); R/: 0,43. 40 A p-klórkarbobenzoxi-L-glutaminil-L-aszpara­ginil-S-benzil-L-ciszteinilhidrazid szintézise. (2. lépés.) 45 5. példa: 31,3 g (120 mMól) S-benzil-L-ciszteinmetilész­ter klórhidrátot 500 ml 60°-os absz. toluolban 50 szuszpendálunk; 5' után 20°-ra hűtjük és 25,6 g (250 mMól) trietilamint, majd 21,0 g (120 mMól) o-fenilénklórfoszfitot adunk a reakcióelegyhez. 2 órán át szobahőmérsékleten, majd 1 óráig 80°­on tartjuk, végül 0 C°-ra hűtve, a trietilamin 55 klórhidrátot kiszűrjük és a szüredékhez 30,7 g (120 mMól)' p-klórkarbobenzoxi-L-aszparagin 80 ml dietilfoszfitos oldatát adjuk. A keveréket 2 órán át 100 C°-on tartjuk, majd 0 C°-ra le­hűtve a kivált kristályokat leszívatjuk és 2X50 60 ml absz, toluollal mossuk. A nyers védett di­peptidésztert piridin-vízből vagy dioxán-vízből átkristályosítva 31,5 g (68%) p-klórkarbobenz­oxi-L-aszparaginil-L-ciszteinmetilésztert nyerünk analitikai tisztaságban. Op.: 197—198"; aD = 65 =—12,5°; (c==2,4; piridin); R/= 0,67. 4

Next

/
Thumbnails
Contents