151959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxitocin előállítására
151959 9 10 C2 3H 26 0 6 N 3 C1S (506,97). Elm.: C 54,5; H 5,2; N 8,3; CI 7,0. Tal.: 54,6; 5,2; 8,9; 6,9. 6. példa: 39,0 g (77 mMól) p-klórkarbobenzoxi-L-aszpairaginil-S-benzil-L-ciszteinmetilésztert CaCl2-os csővel ellátott gömblombikban 200 ml 30%-os jégecetes HBr-al leöntünk és 1 óráig szobahőfokon rázatjuk. Az ecetsav vákuumban történő ledesztillálásával kapott maradékot 200 ml vízben oldjuk, 3X50 ml éterrel kirázzuk és a vizes rész pH-ját szilárd Na2 C0 3 -al 6,5-re állítjuk. 28,0 g (89,5 mMól) p-klórkarbobenzoxi-L-glutamint 300 ml absz. tetrahidrofurán és 500 ml absz. dioxán elegy ében oldunk, majd hozzáadunk 9,1 g (89,5 mMól) trietilamint és 9,7 g (89,5 mMól) klórszénsavetilésztert —10 C°-on. A szuszpenzióhoz 15' keverés után —10 C°-on a dipeptidészter fent készült vizes oldatát csepegtetjük és 20'-ig 0°-on, 3 órán keresztül szobahőfokon kevertetjük. A keverés befejezése előtt V2 órával még 6 ml trietilamint adunk az elegyhez és egy éjen át állni hagyjuk. Másnapra az oldat géllé szilárdul, melyet 4 1 vízzel eldolgozunk és leszívatva semlegesre mosunk. A nyers p-klórkarbobenzoxi-L-glutaminil-L-aszparaginil-S-benzil-L-ciszteinmetilészter súlya: 41,5 g (70%). Op.: 239—241°; Átkristályosítható vizes dioxánból (Op.: 245°); «D = —16,2°; (c=l; DMF); R/: 0,65. CasHaiOsNgSCl (636,11). Elm.: C 52,9; H 5,4; N 11,0; Cl 5,6. Tal.: 53,1; 5,4; 11,3; 5,5. 7. példa: 12,0 g (18,9 mMól) finoman porított p-klórkarbobenzoxi-L-glutaminil-L-aszparaginil-S-benzil-L-ciszteinmetilésztert 300 ml absz. metanolban szuszpendálunk és 40 ml 70%-os hidrazinbadrátot adunk hozzá. 3 órán keresztül forraljuk, hűtjük és 200 ml víz hozzáadása után szűrjük. A védett tripeptidhidrazidot 5%-os ecetsavval semlegesre mossuk és szárítjuk. Súlya: 11,0 g (91,8%); Op.: 248—250°. C27 H 34 0 7 N 7 SC1 (636,11). Elm.: C 51,0; H 5,4; N 15,4; Cl 5,6. Tal.: 50,7; 5,6; 15,0; 5,9. A p-klórkarbobenzoxi-S-benzil-L-ciszteinil-L-tirozil-L-izoleucilhidrazid szintézise. (3. lépés.) 8. példa: a) 38 ml absz. piridinben, mely 0,3 ml jégecetet is tartalmaz 16,5 g (85 mMól) L-tirozinmetilésztert és 31,4 g (0,75 mMól) p-klórkarbobenzoxi-S-benzil-ciszteinciánmetilésztert (op.: 86°) szuszpendálunk és a reakcióelegyet 3 napig ledugaszolva szobahőfokon hagyjuk állni. A kapott halványsárga szirupot 340 ml etilacetát és 340 ml víz segítségével választótölcsérbe visszük és a szerves fázist az 1. példában leírt módon kirázzuk. Az etilacetátos oldat szárítása és bekoncentrálása után nyert p-klórkarbobenzoxi-S-benzil-L-ciszteinil-L-tírozinmetilészter súlya: 34,0 g (81,2%), mely etilacetát-petroléterből átkristályosítható. Op.: 130—132°; aD = —10,8°; R/: 0,81. b) 9,5 g (25 mMól) S-benzil-N-p-klórkarbobenzoxi-L-ciszteint 60 ml dioxánban oldunk és 4,9 g (25 mMól) L-tirozinmetilészter 50 ml dioxános oldatát öntjük hozzá, majd 5,6 g (27,5 mMól) diciklohexilkarbodiimidet adunk az oldathoz. Éjszakai állás után a karbamidszármazékot kiszűrjük, a szüredéket szárazra pároljuk és a maradékot 300 ml etilacetátban oldjuk. Az oldatot az 1. példában leírt módon kirázzuk, szárítjuk és a bepárlás után nyert maradékot petroléterrel eldolgozva szűrjük. A védett dipeptidészter súlya: 11,0 g (79%) azonos minőségű az a) alatt leírttal. C28 H 29 O e N 2 Cl (558,05). Elm.: C 60,4; H 5,1; N 5,0; Cl 6,4. Tal.: 60,5 5,1; 5,4; 6,6. 9. példa: 11,15 g (20 mMól) S-benzil-N-p-klórkarbobenzoxi-L-ciszteinil-L-tirozin-metilésztert 80 ml metanolban oldunk enyhe melegítéssel. Az oldathoz 7,5 ml 80%-os hidrazinhidrátot adunk és éjszakán át hagyjuk állni, szobahőmérsékleten. Másnap a kivált kristályokat leszűrjük, metanollal mossuk. A kapott védett dipeptidhidrazid súlya: 10,5 g (94%). Op.: 212—213°; «D = — 34°; (c = 2; DMF). C27 H 29 0 5 N 4 SC1 (557,06). Elm.: C 61,3; H 5,3; N 10,0; S 5,7; Cl 6,4. Tal.: 60,7; 5,8; 10,0; 5,5; 6,4. 10. példa: 11,2 g (20 mMól) S-benzil-N-p-klórkarbobenzoxi-L-ciszteinil-L-tirozilhidrazidot 100 ml dimetilformamidban és 5,14 ml cc. sósavban oldunk. Az oldatot ezután —20°-ra hűtjük és hozzácsepegtetjük 1,38 g (20 mMól) NaN02 1,4 ml víz és 14 ml dimetilformamidos oldatát. A reakcióelegyet 20 percig —10 és —20 C° közötti hőmérsékleten tartjuk, majd 8,4 ml (60 mMól) trietilamint adunk hozzá. Az így nyert azid oldatához 3,64 g (20 mMól) izoleucinmetilészter klórhidrát 20 ml dimetilformamid és 4,8 ml trietilamin szuszpenzióját csurgatjuk hozzá erőteljes keverés közben. A csapadékos oldatot, melyben jól- látható a nitrogén-hidrogénsav fejlődése, egy éjen át szobahőfokon hagyjuk állni, másnap szárazra pároljuk és maradékot 1 1 etilacetát és 100 ml víz segítségével választótölcsérbe visszük. A szerves fázist az 1. példában leírt módon kirázzuk, szárítjuk és szárazra pároljuk. A nyers tripeptidésztert petroléterrel eldolgozva leszűrjük; súlya: 10 g (75%). Etilacetát-petroléterből átkristályosítva nyerhető, melynek olvadáspontja 166—167°; «D = — 32,2°; (c = 2; metanol). 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
