151949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonsav-származékok előállítására

3 151949 4 ahol továbbá R és R2 egymással össze is lehet kötve egy elő­nyösen Öt- vagy hatszénatomos gyűrűt ké­pezve a hozzájuk kapcsolódó szénatomokkal együtt; s R3 , R 4 , R 5 és R 6 azonos vagy különböző jelenté­sűek lehetnek és az alábbiak vaiamelyikét képviselhetik: hidrogén, halogén vagy halogénszerű csoportok, rövidszénláncú egyenes vagy elágazó alifás csoportok, rövidszénláncú egyenes vagy elágazó alifás­-oxi vagy alifás-tio csoportok, amelyek he­lyettesítetlenek vagy az alifás csoportok helyettesítőiként fentebb említett helyettesí­tőkkel helyettesítettek lehetnek és amelyek­ben a rövidszénláncú alifás-oxi vagy rövid­szénláncú alifás-tio csoport előnyösen rövid­szénláncú alkoxi vagy alkiltio csoport lehet, amely vagy helyettesítetlen, vagy helyette­sített, pl, karboxialkoxi, karboxialkiltio vagy hasonló csoport lehet, alifás szulfonil, különösen alkilszulfonil, hidroxi, nitro, amino, karboxi vagy helyettesített karboxi, különö­sen karbamoil vagy N-helyettesített karb­amoil, aril, különösen fenil, amely helyettesítetlen vagy az árucsoportok fentebb említett he­lyettesítőivel helyettesített lehet; vagy ahol \ R3 és R 4 és/vagy R 5 és R 6 még egymással is össze lehetnek kötve, öt- vagy hattagú kar­bociklusos (vagyis naftilén vagy indán vagy tetralin az alap-gyűrűvel együtt) gyűrűrend­szert képezve a hozzájuk kapcsolódó gyűrű­beli szénatomokkal; A pedig oxigén- vagy kénatomot képvisel. A fenti meghatározásokban, valamint az igénypontokban is a „halogén" kifejezés ma­gába foglalja a halogénszerű atomokat és cso­portokat is, így tehát „halogén" alatt klór-, bróm-, jód- vagy fluor atomok, továbbá halogén­metil-, különösen triklórmetil- vagy trifluor­metil-csoportok és hasonlók értendők. Az „ami­no" kifejezés a fenti meghatározásokban és az igénypontokban kiterjed a primer, szekundér és tercier aminocsoportokra, beleértve a nitro­géntartalmú heterociklusos csoportokat, mint a piperidino-, 1-pirrolidinil-, morfolino-, 4-(rövid­szénláncú alkil)-l-piperazinil- és hasonló cso­portokat is; kiterjednek e meghatározások a ve­gyületek szokásos, gyógyszerészeti szempontból elfogadható sóira is. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek diurétikus, nátriurétikus és klóruré­tikus hatással rendelkeznek és ezért sikerrel használhatók az elektrolitok túlságos visszatar­tásából származó kóros állapotok, mint pl. ödémák és hasonlók gyógykezelésére. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek közül különösen jó nátriurétikus hatásúaknak bizonyultak a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő vegyületek; e képletben: R hidrogén vagy rövidszénláncú alkilgyök, R2 rövidszénláncú alkilgyök, ') R3 és R 4 azonos vagy különböző jelentésűek le­hetnek, mégpedig az alábbiak valamelyikét képviselhetik: hidrogén, halogén, különösen klór vagy bróm, rövidszénláncú alkil; ez esetben a két alkil­csoport egymással egy —CH=CH—CH= =CH— csoporttá össze is lehetnek kap­csolva; A oxigén- vagy kénatom; M alkálifém, alkáliföldfém vagy hidrogén le­het. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek gyógyászati adagja széles határok között változhat, a kezelt személy korától és súlyától, a kezelendő kóros állapottól, valamint az adott esetben alkalmazott vegyület viszony­lagos. hatásosságától függően. Ezért az e vegyü­letek hatóanyagként való felhasználásával elő­állított tabletták, pilulák, kapszulák és hasonló készítmények pl. kb. 10 mg és kb. 500 mg kö­zötti vagy ennél is nagyobb hatóanyag-meny­nyiséget tartalmazhatnak és az adott esetben szükségesnek mutatkozó adagoknak megfele­lően alkalmazandók. Az említett hatóanyag­adagok jóval kisebbek a találmány szerinti új vegyületek toxikus adagjainál. A találmány szerinti új vegyületek előállí­tási módját a csatolt rajz szerinti (V)—(IX) reakció-vázlat (a) szemlélteti. Amint e reakció­vázlaton látható, az alfa-alkilidénacifenil-A-me­tánszulfonsav származékok (IX, A = O vagy S) kétféle módszerrel állíthatók elő a telített acil­fenil-A-metánszulfonátokból (V); az alkalmaz­ható módsezr megválasztása főként attól függ, hogy a kiindulóanyagként alkalmazásra kerülő (V) általános képletű vegyületben Z hidrogén­atomot, vagy pedig egy —CH3 vagy —CH 2 -al­kil csoportot képvisel-e. Az olyan esetekben, amikor Z helyén hidro­génatom áll, a kiindulóanyagul szolgáló (V) képletű (telített acil)-fenil-A-metánszulfonátot a megfelelő alfa-metilén-acilfenil-A-metánszul­fonáttá. (VIII) alakítjuk át oly módon, hogy először a (VI) képletű Mannich-származékot ál­lítjuk elő, majd ezt nátriumhidrogénkarbonát­tai kezelve alakítjuk át a (VIII) képletű vegyü­letté. A (VIII) képletű vegyület erős savval ke­zelve a megfelelő szabad savvá (IX) alakul át. A (VI) képletű Mannich-származék előállí­tása előnyösen oly módon történik, hogy az (V) képletű telített acil-vegyületet valamely szekundér amin, pl. rövidszénláncú alkilcsopor­tokat tartalmazó dialkilamin sójával vagy va­lamely ciklusos amin, mint piperidin, morfolin 10 15 20 25 30 85 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents