151949. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonsav-származékok előállítására

s 151949 6 vagy hasonlók valamely sójával reagáltatjuk formaldehid vagy paraformaldehid jelenlétében. A Mannich-származék bázissal, pl. vizes nát­riumkarbonátoldattal vagy előnyösen vizes nát­riumhidrogénkarbonátoldattal, hevítés mellett vagy anélkül történő kezelése útján jutunk a kívánt telítetlen acilvegyüléthez (VIII), amely azután erős savval kezelve a (IX) képletű sza­bad savvá alakul át. Olyan esetekben viszont, amikor a kiinduló­anyagként alkalmazott (V) vegyület képletében Z egy —CH3 vagy különösen —CH 2 -alkil cso­portot képvisel, az (V) képletű (telített acil)­-fenil-A-metánszulfonátot oly módon alakítjuk át a megfelelő (VIII) általános képletű telítet­len vegyületté, hogy az (V) képletű vegyületet halogénezzük, majd a kapott (VII) képletű ha­logénezett vegyületet valamely dehidrohalogé­nező szerrel kezeljük. Ez az eljárásmód külö­nösen olyan esetekben előnyös, amikor az (V) általános képletű telített acilvegyületben R2 és Z egymással egyenlő csoportokat képviselnek, vagy amikor R2 vagy Z metilcsoportot képvi­sel. Az (V) általános képletű helyettesített acil­vegyületet előnyösen bórmozás útján alakíthat­juk át a (VII) általános képletű vegyületté, amelyből azután dehidrohalogénező szerrel, pl. előnyösen litiumbromiddal vagy litiumkloriddal dimetilformamidban, vagy pedig ezüstacetáttal vagy ezüstfluoriddal benzolban vagy hasonló reagensekkel történő kezelés útján jutunk a (VIII) általános képletű vegyülethez. A (VIII) képletű terméket azután a fentebb már említett módon, erős savval való kezelés útján alakíthat­juk át a kívánt szabad savvá. A (VII) általános képlettel szemléltetett tí­pusú oly vegyületek, amelyekben R2 és Z egy­mástól különböző csoportokat képviselnek, többféle módon dehidrohalogéneződhetnek és így izomér-elegyekhez juthatunk. Ha azonban R2 és Z közül az egyik metilcsoportot képvisel, akkor túlnyomórészt egyfajta izomer szokott általában keletkezni. Ha reakciótermékként izomérelegyeket kapunk, akkor ezek gyakran frakcionált kristályosítással szétválaszthatok. Az olyan esetekben természetesen, amikor Ra és Z azonos jelentésűek, csak egyfajta helyzeti izomer lehetséges, bár cisz-transz izoméria ilyen . esetben is fennállhat. Az olyan vegyületeket, amelyekben a telítet­len acilcsoport O I! Q_CH=C—C— R2 típusú, ahol Q egy helyettesítetlen vagy he­lyettesített aril (fenil) csoportot, R2 pedig hid­rogénatomot vagy valamely, az R2 fentebbi meghatározásában említett típusú csoportot képvisel, előnyösen oly módon állíthatjuk elő, hogy benzaldehidet pl. alkalikus közegben egy oly (V) általános képletű vegyülettel konden­zálunk, amelyben Z hidrogénatomot képvisel, majd a kapóit reakcióelegyet megsavanyítjuk. A (telített acil)-fenoxi-metánszulfonátok (V) 3 előállítása A kiindulóany ágként felhasználásra kerülő (V) általános képletű (telített acil)-fenoxi-me­tánszulfonátok előállítása általában az ismert 10 (X) általános képletű fenolszármazékokból tör­ténhet, a csatolt rajz szerinti (b) reakcióvázlat szerinti módon. A (X) általános képletű fenolszármazékot a. megfelélő (XI) általános képletű anizollá (vagy 15 fenetollá) alakítjuk át önmagukban ismert módszerekkel, mint pl. dimetilszulfáttal vagy dietilszulfáttal valamely bázis, mint nátrium­hidroxid vagy káliumhidroxid jelenlétében tör­ténő reagáltatás útján. A kapott (XI) általános 20 képletű terméket azután egy Z R2_CH— COC1 25 általános képletű acilhalogeniddel (amelyben Ra jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) kezeljük vízmentes alumíniumklo­rid és valamely oldószer, mint ligroin vagy JO széndiszulfid jelenlétében. A kapott (XII) kép­letű acilezett terméket azután valamely oldó­szerben, mint heptánban, további alumínium­kloriddal való kezelés útján alakíthatjuk át a megfelelő (XIII) általános képletű acilfenollá. 35 A (Xlli) általános képletű vegyület a halo­génmetánszulfonsav valamely alkálifémsójával reagáltatva adja a kívánt (V) általános kép­letű (telített acil)-fenoxi-metánszulfonsav alkáli­fémsóját. Ezt a reakciót előnyösen oly módon 40 folytathatjuk le, hogy a reagáló anyagokat va­lamely alkálifémhidroxid jelenlétében megol­vasztjuk, bár a reakció gyakran más körülmé­nyek között, pl. vizes oldatban, nyomás alatt, 200 C° körüli hőmérsékleten is lefolytatható. 45 A halogénmetánszulfonsav alkálifémsójaként a klór-,. bróm- vagy jódmetánszulfonsav bár­mely alkálifém- vagy alkáliföldfémsója (pl. a nátrium-, kálium-, bárium- stb. só) alkalmaz­ható. Olyan esetekben, amikor a képződött só 50 túlságosan jól oldódik, a termék elkülönítése célszerűen báriumsóvá való átalakítás útján történhet. Más sókat is előállíthatunk a kívánt terméknek az oldatból való kinyerése céljából", így pl. a képződött (V) képletű termék nátrium-55 sójának vagy más oldható sójának az oldatából ammóniumklorid hozzáadása útján sok esetben lecsaphatjuk az (V) képletű vegyület ammó­niumsóját. Az (V) általános képletű sók erős savval történő megsavanyítása útján, a szoká-60 sos módszerekkel juthatunk a szabad szulfon­savakhoz, amelyek némelyike szirup alakú ter­méket képez. A kiindulóanyagként ugyancsak felhasznál­ható (Va) általános képletű (telített acil)-fenil-85 merkapto-metánszulfonátok előállítása a csatolt 3

Next

/
Thumbnails
Contents