151932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N,N',N"-helyettesített melaminok előállítására

151932 rogénekben, pl. benzolbari, toluolban, xilolban vagy diklórbenzolban, savlekötőszer jelenlétében, megfelelő hőmérsékleten folytatjuk le. Savlekötőszerként pl. rövidszénláncú szírsavak alkálifémsói, mint nátriumacetát, továbbá gyengébb több-bázisú savak alkálisói, mint nátriumvagy káliumkarbonát, nátrium- vagy káliumhidrogénkarbonát alkalmazhatók, továbbá megfelelő alakban az adagolásban alkálifémhidroxidok, valamint nitrogéntartalmú szerves bázisok, mint trietilamin, trietanolamin, piridin stb. is alkalmasak erre a célra. A cianurklorid első klóratomjának kicserélése során célszerűen alacsonyabb hőmérsékleten, 15 C°-ig, a második klóratom kicserélése során közepes hőmérsékleten, 60 'C°-ig, míg a harmadik klóratom kicserélése során szükség esetén magasabb hőmérsékleteken is dolgozhatunk, mimellett gyakran célszerű, ha itt az amin feleslegét alkalmazzuk savlekötőszerként. Alifás aminként pl. egyenes és/vagy elágazó szénláncú, 1—20 szénatomos alkilcsoportokat, 3—18 szénatomos alkenilcsoportokat, 3—20 szénatomos alkoxialkilesoportokat, továbbá célszerűen egy tercier aminogyököt, mint dialkilamino-, diaraikilamino-, dicikloaliklamino-, alkilaralkilamino-, alkilarilamino-, polimetilénimino-, morfolino- vagy N'-alkilpiperidino-gyököt tartalmazó aminoalkilcsoportokat tartalmazó primer vagy szekundér aminők alkalmazhatók. Aliciklusos aminként pl. ciklopentilamin, ciklohexilamin, cikloheptilamin, dihidroabietinilamin e csoportba tartozó szekundér aminként pedig a megfelelő bisz-aliciklusos aminők, továbbá szekundér alkil-cikloalkil-, aralkil-cikloalkil- vagy fenilcikloalkilaminok használhatók. Primer aromás aminként pl. anilin, klór- vagy brómanilin, alkilanilinek, mint toluidinek, xilidinek, t-butil- vagy t-amilanilinek, aminotetrahidronaftalinok, aminodifenilek, aminodifenilalkánok, arninodifenilaminok, aminodifeniléterek, aminodifeniltioéterek, e csoportba tartozó szekundér aminként pedig az amin-nitrogénatomon alkilezett vagy aralkilezett vagy pedig aliciklusosan helyettesített megfelelő vegyületek jöhetnek tekintetbe. A találmány értelmében nyerhető N'N',N''-helyettesített melaminok primer, szekundér és tercier aminők kombinációit is tartalmazhatják. Az ilyen aminők hővel szembeni nagy állandóságuk folytán könnyen előállíthatók tiszta állapotban nagyvákuumban történő desztilláció útján. Az ilyen melaminszárrnazékok szelektív oldószerekkel, mint ecetsavval való extrakció útján, továbbá valamely derítőfölddel (pl. Tonsil AC) vagy adszorbenssel (pl. Celite FC) vagy pedig ioncserélővel (pl. Amberlite IR 120) való kezelés után is tisztíthatók. A találmány értelmében előállítható N,N',N"-helyettesített melaminok kevéssé illékony olajszerű vagy pedig zsír- vagy viaszszerű állapotú anyagok; igen nagy hőállóságukkal tűnnek kiv minthogy csak 380 C° feletti hőmérsékleten bomlanak. Ebben a tekintetben igen előnyösen különböznek az eddig ilyen célra felhasznált legjobb termékektől, nevezetesen a hosszabbláncú zsírsavak trimetilolpropánnal képezett triésztereitől is, minthogy ez utóbbiak már 320 C° feletti hőmérsékleteken használhatatlanok. 5 Emellett a találmány értelmében felhasználásra kerülő kenőanyagok és hidraulikus folyadékok a hidrolízissel szemben is ellenállóbbak, mint az eddig ilyen célra felhasznált észter-alapú kenőanyagok. 10 További előnyük, hogy még szélsőséges kísérleti feltételek mellett, mint ahogyan a repülőgépmotorok számára szánt gázturbinaolajokat vizsgálják, sem képeznek számottevő mennyiségben savas bomlástermékeket. így pl. a 2,4-15 -bisz-dietilamino-6-oktilamino-l,3,5-triazinból (az alábbi I. táblázatban az 1. sz. vegyület) 380 C°-on való 6 órai állás után képződött illékony vegyületeknek, úgyszintén a nem illékony maradéknak a savszáma mindössze 1 mg KOH/g, 20 ill. 0,7 mg KOH/g volt, ami azt jelenti, hogy az I. táblázatbeli 1. sz. vegyületből több órai hevítés útján kapott illékony vegyületek, valamint a nem illékony maradék is gyakorlatilag semlegesek, míg a trimetilolpropán-tripelargonátból 25 ugyanilyen körülmények között képződött illékony anyagok savszáma 117,3 mg KOH/g értéknek felel meg. A találmány értelmében előállítható melaminszárrnazékok gyulladáspontja is előnyös. Az 30 ASTM D 93—58 T amerikai > szabvány (The American Society For Testing Materials, 1915 Race St. Philadelphia 3, PA) szerint meghatározott gyulladáspont az I. táblázatban említett 1. sz. vegyület esetében 300 C°, tehát magasabb, 35 mint az alkanol-szebacinátoké. Előnyös a találmány értelmében kapható melaminszárrnazékok sűrűsége is; így pl. az I. táblázatban szereplő 43. sz. vegyület sűrűsége 25 C°-on csupán 0,88, az 59. sz. vegyületé pedig 40 0,85. Az eddig használt észter alapú szintetikus kenőanyagok sűrűsége ennél nagyobb. A turbina-kenőolaj ként eddig ismert és ajánlott anyagokkal, mint pl. a szerves hidroxilvegyületek ortofoszforsavésztereivel szemben a 45 találmány szerinti vegyületek jóval kevésbé korrozív hatásukkal tűnnek ki, a hosszabbláncú polikarbonsavak polialkoholokkal képezett észtereivel szembeni előnyük, hogy kevésbé gyakorolnak duzzasztó hatást a műanyagokra, mint 50 pl. a nagymolekulájú butadiénakrilnitril kopolimérekre [mint pl. a Goodrich cég (Akron, Ohio, USA) „HYCAR 38" kereskedelmi nevű készítménye]; a pentaeritritből közepes lánchosszúságú monokarbonsavakkal képezett ész-55 terekkel szemben a találmány szerinti vegyületek előnye, hogy jóval kevésbé választanak ki gyantásodási, ül. elszenesedési termékeket. Mindezekkel a már ismert szintetikus kenőanyagokkal szemben még azt az előnyt is mu-60 tatják a találmány szerinti melaminszárrnazékok, hogy az alacsony hőmérsékleteken mutatott kedvező tulajdonságaik mellett különösen jó a magas hőmérsékleteken mutatott stabilitásuk. A magas hőmérsékleteken ugyancsak jó 65 stabilitású szilikon-olajokkal szemben a talál-3