151922. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a vérben jelenlevő, sztreptokinázzal nem aktiválható fibrinolitikus proenzimek aktiválását elősegítő termék előállítására emlős állatok szerveiből
s 151922 5 lenlevő profibrinolizin aktivitását és a termék aktivitását is. 2. Ha a felhasznált fibrinogen profibrinolizíntől mentes, (pl. ha a marha fibrinogént Kckwick-módszerével kezeltük), akkor sztröptokináz jelenlétében az anyag profibrinolizin tartalmát meghatározhatjuk. 3. Az így kapott két eredmény összehasonlításából a termék aktivitását meghatározhatjuk. A találmány szerinti eljárást érthetőbbé teszik az alább következő példák a vérben jelenlevő fibrinolitikus proenzim aktiválását előmozdító termék előállítására és a fibrinolitikus proenzim, pl. a profibrinolizin aktiválására szolgáló eljárás megvalósítására. 1. példa: 50 kg fagyasztott emberi méhlepényt a lehető legfinomabbra aprítunk és ebben az állapotában hozzáadunk 75 liter glicerint, 425 liter desztillált vizet, 3 kg nátriumkloridot és annyi analitikai tisztaságú sósavat, hogy a keverék pH-ját 1,5-re állítsuk be. Az egész folyamatot állandó keverés közben 0 C° körül végezzük és semmi esetre sem mehet a hőmérséklet + 4 C° fölé. A macerálást 12 óra hosszat folytatjuk vigyázva, hogy a pH 2 alatt maradjon és ha szükséges, további sósavat adunk hozzá. Az oldhatatlan részt szűréssel szűrőprésen elválasztjuk) gondoskodva arról, hogy a hőmérséklet -1-2 C° körül legyen. A tiszta folyadékot hűtött edényben gyűjtjük és szódát adunk hozzá addig, amíg a pH 8,7-re áll be. Eközben a hőmérséklet 0 és 4 C° között van. Két óra hosszat tartjuk a keveréket ezen a hőmérsékleten, miközben csapadék képződik, amelyet folyamatos centrifugálással eltávolítunk. A lejövő tiszta folyadékhoz apránként hűtés közben tömény sósavat adunk, hogy a pH 3-ra álljon be. Miután a teljes mennyiségű tiszta folyadékot leszedjük, az említett edénybe ugyanannyi térfogatú telített nátriumklorid oldatot adunk, amelynek a pH-ját sósavval előzőleg szintén 3-ra állítottuk be. Az. adagolást állandó keverés közben végezzük, miközben a hőmérsékletet 0 C° körül tartjuk. A keletkezett csapadékot szűrőprésen elválasztjuk és visszaoldjuk vízben, miközben a pH-ját 3-on tartjuk és hűtjük, majd vízzel a kiinduló térfogat negyedére hígítjuk. Ezután l1 /-.» térfogat etilalkoholt adunk az elegyhez, amelyet előzőleg —15 C°-ra hűtöttünk. A hőmérsékletet az alkohol-adagolás befejeztéig 0 és —5 C° között tartjuk. A csapadékot, amelyet hűtött rendszerben igen gyorsan centrifugálással leválasztunk, egyszer 75%-os hideg alkohollal mossuk —5 C°on azért, hogy a csapadék felületén adszorbeált nátriumklorid túlnyomó részét eltávolítsuk. A csapadékot az alkohol zömétől elválasztjuk, majd vákuumban olyan • alacsony hőmérsékleten, amennyire csak lehet, az alkoholt elpárologtatjuk, miközben a hőmérséklet 0 C° fölé nem mehet. A száraz terméket vízben feloldjuk és 3-as pH-ra állítjuk be sósavval úgy, hogy 5%-os oldatot kapjunk. Eközben az oldat hőmérsékletét -1-5 C° körül tartjuk és lassan tömény magnéziumszulfát oldatot adagolunk hozzá úgy, hogy végül a telítési érték 15%-a legyen az oldatban. A keletkezett csapadékot papíron való szűréssel azonnal elválasztjuk, majd 15%-os magnéteiumszulfát oldat segítségével mossuk 3-as pH-n. A szürletet és mosófolyadékot azonos térfogatú telített nátriumklorid oldattal elegyítjük. A csapadékot centrifugálással összegyűjtjük, áramló vízzel szemben diaiizáljuk hűtés közben és végül a pH-ját 3-ra állítjuk be. A dializáit oldatot ezután 5,4 pH-n 6 óra hosszat 2—6 C° közötti hőmérsékleten tartjuk. A csapadékot hűtve centrifugálással eltávolítjuk, majd 2 liter 5%-os ecetsavban feloldjuk. Az ecetsavas oldatot 6 literes dekantáló edényben 2 kg etiléterrel hozzuk össze. Többízben felrázzuk és a vizes réteget elválasztjuk, majd ismét éterrel kirázzuk mindaddig, míg az éter nem színeződik többé. Ezután azonos térfogatú telített nátriumklorid oldatot adunk hozzá, a vizes oldatot 3-as pH-ra állítjuk be és a kívánt csapadékot hűtve centrifugálással elválasztjuk. A csapadékot diaiizáljuk, majd lioíilizáljuk. Az így keletkezett termék 4,5 pH alatti savas, valamint 8-as pH fölötti lúgos közegben oldható. 2. példa: 50 kg emberi méhlepényt a környező szövetektől megtisztítunk és desztillált vízzel lemosunk, majd legalább —10 C°-ra lehűtve pépesítjük és állandó keverés közben kivonatot készítünk a következő összetételű oldattal, 500 liter keverékre számítva: 250 liter desztillált víz, 250 liter glicerin, 3 kg nátriumklorid, és annyi p. A. sósav, hogy a közeg pH-ja 1,6 legyen. Az extrahálás teljes időtartama alatt a hőmérséklet 0° körül, legyen. Két órai keverés után, amely alatt a pH-t állandóan ellenőrizzük és sósavval úgy állítjuk be, hogy 1,8—2 fölé ne menjen, a szilárd fázist elválasztjuk és hűtött készülékben folyamatosan kipréseljük, majd a fent megadott összetételű keverék 200 literével ismételten extraháljuk a fent leírt módon. A szilárd rész elválasztása után az első kivonatot elkeverjük a mosóvizekkel és egy térfogat nyi 0 C°-ra hűtött, telített nátriumklorid oldatot adunk hozzá. A csapadékot azonnal összegyűjtjük, szűrőprésen leszűrjük és 80 liter desztillált víz és 20 liter glicerin keverékében feloldjuk. A pH-ját szóda adagolással 9-re állítjuk be ügyelve arra, hogy a hőmérséklet 0 és 4 C"-ori legyen. A kivált csapadékot amilyen gyorsan csak lehet elválasztjuk, éspedig folyamatos centrifugálással, állandó hűtés közben. A lejövő tiszta folyadékot azonnal megsavanyítjuk sósavval annyira, hogy a pH 3 legyen. A szilárd anyagot 25 liter 20%-os glicerines vízbe visszük és szó-10 15 20 25 30 35 40 45 30 55 60 3
