151919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, gyógyászatilag hatásos, izopropanol-származékok előállítására

21 151919 22 egyenlő térfogatú éterrel extraháljuk. Az egyesített kivontatokat egyenlő térfogatú vízzel mossuk és vízmentes magnéziumszulfáton megszárítjuk. Az oldószert csökkentett nyomáson végzett desztillációval eltávolítjuk, amikor is maradékként 3-klór-l-(3-toliloxi)-2-butanolt kapunk. 21. példa: A 20. példában leírt eljárást megismételjük azzal az eltéréssel, hogy a 3-klór-l-(3-tolioxi)-2--butanolt l-klór-3-(3-toliloxi)-2-butanollal helyettesítjük és ily módon l-izopropílamino~3-(3--toliloxi)-2-butanol-oxaiát-hidrátot kapunk, olvadáspont 98—108 C° (etilacetát és etanol elegyében kristályosítva). Ezt a vegyületet a következőképpen választjuk szét két diastereoizomérjére. A vegyületet 20 rész etilacetáttal 10 percig 80 C°-ra melegítjük, a forró elegyet ezután lehűtjük, é*s mind a szilárd maradékot, mind a szűrletet megtartjuk. A szilárd 'maradékot többször etilacetát és etanol elegyében kristályosítjuk, amíg állandó olvadáspontú anyagot nem kapunk. Ily módon az l-izopropilamino-3-(3-toliloxi)-2-butanol-oxalát egyik diastereoizomérjét kapjuk, olvadáspont 151—152 C°. A fent említett szűrletet lehűtjük és a keletkező elegyet megszűrjük. A szilárd maradékot többször etil-, acetátban kristályosítjuk, amíg állandó olvadáspontú anyagot nem kapunk és ily módon az l-izopropilamino-3-(3-toliloxi)-2-butanol-oxalát másik diastereizomérjét kapjuk, olvadáspont 92—94 C°. A kiindulási anyagként hasznait l-klór-3--(3--toliloxi)-2-butanolt a 20. példában leírt eljáráshoz hasonló módon kapjuk «~(3-toliloxi)-propionilkloridból és diazometánból, és az «-(3-toliloxi)-propionilkloridot magát a következőképpen kaphatjuk. 10 rész «-(3-toliloxi)-propionsav és 6,6 rész tionilklorid elegyét 4 óra hosszat 60 C°-on melegítjük. Az elegyet lehűtjük és 20 rész petroléterrel (forráspont 60—80 C°) kavarjuk és megszűrjük. A szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk és ily módon, maradékként «-(3-toliloxi)-propionilkloridot kapunk. 22. példa: 1,09 rész l-amino-3-(3-toliloxi)-2-propanol-hidroklorid, 0,84 rész ciklopentanon, 0,1 rész platinaoxid és 5,0 rész etanol elegyét közönséges hőmérsékleten és légköri nyomáson hidrogén atmoszférában rázzuk, amíg a hidrogénfelvétel megszűnik. A reakcióelegyet megszűrjük és a , szűrletet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot hígított sósavban szuszpendáljuk és a szuszpenziót kétszer egyenlő térfogatú éterrel mossuk. A vizes oldatot 2n nátriumhidroxid oldattal meglúgosítjuk, majd két#> szer egyenlő térfogatú éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres kivonatokat 100 rész vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton megszárítjuk és megszűrjük. Az oldószert desztillációval eltávolítjuk és a maradékot petroléterben (forráspont 60—80 C°) kristályosítjuk. Ily módon l-ciklopentilamino-3-(3-folíloxi)-2-propanolt kapunk, olvadáspont 80—81 C°. 23. példa: 1,09 rész l-ammo-3-(3-tcliloxi)~2-propanoI-hídroklorid, 1,48 rész metilfenetil-keton, 35 rész etanol és 0,1 rész platinaoxid elegyét hidrogén atmoszférában, közönséges hőmérsékleten és légköri nyomáson addig rázzuk, amíg a hidrogénfelvétel megszűnik. Az elegyet megszűrjük és a szűrletet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot hígított sósavban szuszpendáljuk és a szuszpenziót azonos térfogatú éterrel rázzuk. Az elegyet megszűrjük és a szilárd maradékot etilacetátban kristályosítjuk. Ily módon l-(l-metil-3-fenilpropilamino)-3-(3--toliloxi)-2-propanol-hidrokloridot kapunk, olvadáspont 146—151 C°. Hasonló módon, de 2-nonanont használva metilfenetil-keton helyett, l-(l-metiloktilamino)-3--*(3-toliloxi)~2-propanol-hidroklorídot kapunk, olvadáspont 110—120 C°. Hasonló módon, de acetont, használva metilfenetil-keton helyett, l-izopropílamino-3-(3-toliloxi)-2-propanol-hidrokloridot .kapunk, olvadáspont 121—122 C° (etilacetát és etanol elegyében kristályosítva). 24. példa: 25 rész l-(3,5-dimetilienoxi)~2,3-epoxipropán és 21 rész l-metil-3-feniIpropilamin elegyét 100 C°-on 2 óra hosszat melegítjük. Az elegyet lehűtjük és 300 rész éterben feloldjuk és az oldaton addig vezetünk át száraz sósavat, amíg a kicsapódás nem válik teljessé. Az elegyet megszűrjük, a szilárd maradékot éterben szuszpendáljuk és a szuszpenziót 24 óra hosszat kavarjuk. Az elegyet megszűrjük és a szilárd maradékot etilacetátban szuszpendáljuk és az elegyet 2 óra hosszat kavarjuk. Az elegyet megszűrjük és szilárd maradékként nyers l-(3,5-dimetilí'enoxi)-3-(l-metil-3-fenilpropilamino)-2-propanol-hidrokloridot kapunk, olvadáspont 118—132 C° (A termék). Ezt a terméket etilacetátban kristályosítjuk és az l-(3,5-dimetilfenoxi)-3-(l-metil-3-fenilpropilamino)-2-propanol-hidroklorid (olvadáspont 139—142 Cc

) diastereoizomérjeinek elegyét kapjuk. Az A terméket a következőképpen választhatjuk szét két tiszta diastereoizomérré. Az A termék 20 részének és 200 rész etilacetát elegyét visszafolyatás közben 10 percig melegítjük és az elegyet még forrón megszűrjük. Mind a szilárd maradékot, mind a szűrletet (B) megtartjuk. A szilárd maradékot etilacetát és etanol elegyében kristályosítjuk, amíg állandó olvadáspontú terméket nem kapunk. Ily módon az l-(3,5-dimetilfenoxi)-3-(l-metil-3-fenilpropilamino)-2-propanol-hidroklorid egyik 10 15 20 25 30 35 40 45 50 53 60 11