151916. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mitotikus anyagok előállítására és vizsgálatára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAfc SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. VIII. 05. (CE—424) Franciaországi elsőbbsége: 1962. VIII. 06. Közzététel napja: 1964. X. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 151916 Szabadalmi osztály: 30 h 1—8 Nemzetközi osztály: A 61 k Pecimál osztályozás: Feltalálók: Marcel Auguszt Clement Lefevre, mérnök, Gif-sur-Yvette, Guy Sylvain Edouard Laporte, mérnök, Choisy le Roi, Franciaország Tulajdonos: Centre National de la Recherche Scientifique, Párizs Eljárás mitotikus anyagok előállítására és vizsgálatára A találmány tárgya eljárás egyrészt mitotikus anyagok előállítására édesvízi algákból, más­részt e termékek vizsgálatára. Már régen megfigyelték, hogy bizonyos algák és/vagy az általuk kiválasztott termékek hatást képesek gyakorolni növényi és egyéb sejtekre, nevezetesen más algákra vagy baktériumokra, illetve alacsonyabbrendű gombákra. Az algák és az általuk kiválasztott anyagok lehetnek a sejtek osztódására közömbösek vagy mérgező hatásúak, vagy éppen ellenkezőleg, előnyös hatásúak. Némely esetben az algáknak ez a hatása inhibitív, azaz antibiotikus vagy abiotikus ha­tás. Ezt a tulajdonságot számos szerző tanul­mányozta, többek között Lefevre és Jakob (Annales de la station centrale d'hydrobiologie appliquée, IV. kötet, 1952 és Mademoiselle Ja­kob tézise, bemutatta a párizsi egyetem termé­szettudományi karán, 1961). Más esetekben az algák hatása, éppen ellen­kezőleg, mitotikus, azaz a sejtosztódást ser­kentő. Az utóbbi tulajdonságra irányuló kuta­tások mindeddig nem "fedték fel, hogy melyek a legjobb kiindulási anyagok, a legalkalmasabb tenyésztési körülmények és a legelőnyösebb üzemi viszonyok. Ez a találmány azoknak a kutatásoknak az eredménye, amelyek a legrö­videbb idő alatt nagy mennyiségű aktív szűr­letet adó tenyészetek létesítését lehetővé tevő fizikai-kémiai tényezők megállapítására irányul­tak. Nem elég az algák szaporodásának ütemét az önmagukban már jól ismert módszerekkel fokoznunk, mert az ilyen tenyészetek szűrletei-5 ről kitűnt, hogy aktivitásuk nagyon ingadozik. Az e találmány szerinti eljárásban használt algák aktív anyagokat szolgáltatnak, de ezek mennyisége és minősége nem kielégítő, hacsak nem tenyésztjük az algákat különleges tápta-10 lajon és meghatározott megvilágítás alatt. Az e találmányra vezető kísérletek során kiindu­lási anyagul édesvízben (forrásokban, tavakban stb.) és különösen hévforrásokban található al­gákat gyűjtöttünk össze. A hévforrások meden-15 céiben mindig tenyészik több algafaj, többé­kevésbé kevert telepeket alkotva. Már előzőleg azt tapasztaltuk, hogy ha elő­ször elválasztjuk az egyes törzseket, és egy ön­magában ismert táptalajon, amelyet az aláb-20 biakban „L + C táptalajnak7 ' fogunk nevezni, szobahőmérsékleten és nappali világosságnál tenyésztjük' őket, az algák növekedése lassú lesz. A lassú növekedés oka elsősorban az algák által megszokottnál alacsonyabb hőmérséklet és 25 a táptalaj túlságosan kis sótartalma. Az L + C táptalaj összetétele a következő: káliumnitrát 100 mg dikáliumhidrogénfoszfát 40 mg 30 magnéziumszulfát 30 mg 151916

Next

/
Thumbnails
Contents