151816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új azepinszármazékok előállítására

1S1.Ö16 ris mennyiségű, vagy pedig, amennyiben az Am'-csoportbán egy arimetil-gyök van jelen, háromszoros moláris mennyiségű hidrogén fel­vételéig hidrogénezünk, kívánt esetben az R'­csoportot acidolízis útján lehasítjuk és/vagy kí­vánt esetben a rövid szénláncú alkilcsoportokat tartalmazó dialkilamino-gyököt Am' helyén tar­talmazó vegyületet valamely szénsavmonoész­ter-halogeniddel vagy foszgénnel reagáltatva oly vegyületté alakítjuk át, amelyben az Am'­csoport egyik alkilgyöke helyén szénsavmono­észtergyök vagy klórkarbonil-gyök vah jelen, ez utóbbi vegyületet hidrolizáljuk vagy adott esetben hidrogenizáljuk és végül kívánt eset­ben a kapott Í(I) általános képletű vegyületet valamely szervetlen vagy szerves savval képe­zett sóvá alakítjuk át. A (III) általános képlet­nek megfelelő vegyület oxo-csoportját előnyö­sen valamely megfelelő hordozóra, mint Dá­riumkarbonátra felvitt rézkromit-katalizátor je­lenlétében, megnövelt nyomáson és felemelt hőmérsékleten, valamely alkalmas oldószerben, pl.: dioxánban hidrogénezzük, amikoris egyide­jűleg bekövetkezik az esetleg az Am'-csoport­ban jelenlevő arimetilgyök lehasadása is. Az R' alkil-vagy aralkilgyök kívánt esetben a kon­denzációs terméknek savas közegben, - pl.: 48%-os brómhidrogénsavban való hevítése út­ján hasítható le. Az ezt követően kívánt esetben lefolytatás­ra kerülő reakció, amelynek során az Am' he­lyén rövid szénláncú alkilcsoportokat tartalma­zó dialkilaminogyököt, az 5-helyzetben pedig az R'-gyököt vagy hidrogénatomot tartalmazó vegyületet szénsavmonoészter-halogenidekkel, mint pl. klórhangyasav-metilészterrel, -etilész­terrel vagy -benzilészterrel vagy pedig fosz­génnel hozzuk reakcióba, valamely erre alkal­mas szerves oldószer, mint pl. benzol, toluol, dietiléter, di-izopropiléter vagy tetrihidrofurán jelenlétében vagy pedig oldószer alkalmazása nélkül, szobahőfokon vagy felemelt hőmérsék­leten folytatható le. A szénsavészter-halogeni­det illetve a foszgént ekvimolekuláris mennyi­ségben, vagy akár számottevő feleslegben is al­kalmazhatjuk; az utóbbi esetben a szénsavész­ter-halogenid egyedüli reakcióközegként is szol­gálhat. A reakció már a reagáló anyagok érint­kezésbe hozatalakor bekövetkezik, hőfejlődés és egy rövid szénláncú alkilhalogenid szabaddá válása közben. A reakcióterméket, pl.: N-karb­alkoxi-, iN-karbobenziloxi- vagy iN-klórkarbo­nil-vegyületet hidrolízis céljából azután pl. va­lamely alkálifémhidroxiddal kezeljük, felemelt hőmérsékleten, 100- C° feletti forrpontú hidroxil­tartalmú szerves oldószerek, pl. etilénglikol vagy diétilénglikol alkalmazásával; alkalmaz­hatunk oldószerként rövid szénláncú alkanolo­kat is, amikoris a reakciót előnyösen zárt edényben folytathatjuk le; ily módon a hidro­lízis a termékeként jutunk az (I) általános képletnek megfelelő vegyülethez. A karboben­ziloxi-gyököt tartalmazó vegyületek esetében e gyök lehasítása hidrogenolízis útján is történ­het. . V A (II) általános képletnek megfelelő kiin­dulóanyagok előállítása pl. oly módon történ­het, hogy 5-alkil- vagy 5-araIkil-5H-dibenz (b, f)azepin-10(llH)-on vegyületeket a csatolt rajz 5 szerinti (III) általános képletnek megfelelő ve­gyületek — e képletben Am' és Z jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerinti­vel — reakcióképes észtereivel, pl. halogenid­jeivel vagy p-toluolszulfonsavésztereivel kon-10 denzáltatunk alkalikus kondenzálószerek, mint nátriumamid segítségével,, erre alkalmas kö­zömbös szerves oldószerek, mint benzol, toluol vagy xilol jelenlétében, melegítés mellett. Az (I) általános képletnek megfelő új vegyü-15 letek megfelelő új vegyületek szervetlen vagy szerves, savakkal, mint sósavval, brómhirogén­savval, kénsayval, foszforsavval, metánszulfon­savval, etándiszulfonsawal, béta-hidroxietán­szulfonsawal, ecetsavval, borostyárikősawal, 20. fumársavval, maleinsiavval, almiasawal, borkő­s'avwal, citromisawal, benzoesavval, szalieilsavva] és maindulasavval sókat képeznek; e sók egy része vízben oldható vegyület. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi-25 teli módjait közelebbről az alábbi példák szem­léltetik; megjegyzendő azonban, hogy a talál­mány köre nincsen ezekre a példákra korlátoz­va. A példákban a hőmérsékleti adatok Cel­sius-fokokban értendők. 30 1. példa: 100 g 5-metil-ll-(gamma-dimetilamino-pro­pil)-5-H-dibenz(b, f)azepin-10(llH)-ont 1000 ml 35 dioxánban oldunk és 100 g rézkromit-bárium katalizátor jelenlétében, 180—200° hőmérsékle­ten, 150 atmoszféra nyomás alatt hidrogénez­zük. Lehűlés és a katalizátor kiszűrése után az oldószert vákuumban elpárologtatjuk és a ma-40 radékot nagyvákuumban desztilláljuk; ily mó­don 5-metil-10- (gamma-dimetilamino-propil) -10, ll-dihidro-5H-dibenz(b, f)azepint kapunk, amely 0,008 mm Hg-oszlop nyomás alatt 172— 176°-on forr. 45 A fent leírthoz hasonló módon állítható elő az 5-metil-ll-(béta-dimetilamino-etil)-5H-di­benz(b, f)azepin-10(llH)-onból <(op. 116—117°) az 5-metil-10^(béta-dimetilramino-etil)-10, 11--dihidro-5H-dibenz(b, f)azepin(fp0 ,05 165°), az 50 5-metil-ll-[béta-:(r-pirrolidinil)-etil]-5-H-dibenz (b, f)azepin-lÖ(lliH)-onból az, 5-metil-10-[béta­-(l'-pirrolidinil)-etil] 10, 1 l-dihidro-5H-dibenz(b, f)azepin(fpo,07- 187°) és az 5->bsnzil-ll-f(béta-di­metilamino-etil)-5H-dibenz(b, f)azepin-lO-(llH) 55 -ónból az 5-benzil-10j (béta-dimetilamino-etil)­-10, ll-dihidro-5H-dibenZi(b, f)azepin(fp0 ,02 200°). Ugyancsak hasonló módon állíthatók elő az alábbi hasonló vegyületek is: 60 az 5-metil-ll-[gamma-(N-benzil-metilamino)--propil]-5H-dibenz)(b, f)azepin-10(llH)-onból az 5-metil-10-:(gamma-metilamino-propil)-10, 11-di-hidro-5H-dibenz(b, f)azepin <fpo,03 177°); az 5-metil-ll^(béta-dietilamino-etil)-5H-di-6S benzfb, f)ázepin-10! (llH)-onból áz 5-metil-lO-2

Next

/
Thumbnails
Contents