151815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus, vagy mesterséges vágott műszálaknak és tömlőknek a szálképzést, illetve a tömlőképzést követő folytonos üzemi kialakítására és berendezés az eljárás kivitelezésére

151.8: 3 - • ' További hátrány, hogy a berendezésben úszó szálkábel igen könnyen kuszálódik és ebből kifolyólag elúszó szálak a berendezést eltömítik. A módszer a szál minőségére is kihat 'azáltal, hogy a kábeltovábbítást szolgáló motollák erő- 5 sen megfeszítik a kábelt, miáltal az ismétlődő fellazulás — úszás közben — és a megfeszítés — motollák hatására — túlnyújtást és szakadást eredményez. Ez okból a feszültségek, a kábel felvágása után különbözőek lesznek, ami 10 végeredményben egyenlőtlen ^hosszúságú szálakat és rossz száldiagramot, ad. A motollás kádban történő szálkialakítás, lényege, hogy a szálkábel több, egymás után következő kezelő oldaton halad át. A továbbhala- 15 dást a folyadékfürdők felett, elhelyezett és. meghajtott motollák biztosítják. A fürdőben a szálkábel, vezetők segítségével, irányítottan halad a következő motollához, Ily módon a szálkábel egymásután többször jut érintkezésbe a 20 kezelő oldattal. A motollák a kábelt ugyan lazán hagyják, miáltal a imotollákon való áthaadásíkor bizonyos mértókig — önsúlyuk és feszítésük által megszabott mértékig — kipréselődnek, majd a kezelő oldattal való érintkezéskor 25 újból fellazulnak. Ez a kezelés a szálkialakítás hatásosságát bizonyos mértékig növeli, de olyan körülmények mellett, amelyeknek hátrányai nagyobbak. Problémát jelent az, hogy á kábel igen könnyen megcsúszhat, illetve a mo- 30 tolla húzó hatására az aránylag laza kábelt alkotó elemi szálak különbözőképpen mozdulhatnak el, meghúzódhatnak, elszabadulhatnak. További hátránya az egyenlőtlen kábeltovábbitás és kúszálódási lehetőség miatt, hogy a szálki- 35 alakítás során a szál nem tud a kívánt mértékben zsugorodni. Ez a tény kihat a kapott szál műszaki, minőségi jellemzőire, főleg annak göndörödöttségére. Ez utóbbi a vágott szálaknál a mechanikai fonás miatt ún. tapadási 40 hossz szempontjából döntő jelentőségű, és ennél a módszernél gyakorlatilag hiányzik. A szálkialakításnak egy igen hatásos módszere a kábel-sorban való művelet. Ennek lé-, nyege, hogy a szálképzést követően a szálka- 45 beit olyan berendezésen, vezetik át, amely több egymás mögött elrendezett tepsiszerű edényzetből áll, amelyek a kezelő oldat befogadására szolgálnak. Ezekben a tepsikben irányító botok vannak abból a célból, hogy a szálkábelt 50 a kezelő oldaton való áthaladáskor az oldat felszíne alá nyomják. Minden tepsi végén lehúzó szerkezet van, amely egyrészt a kábel továbbítására, másrészt a kezelő oldat kipréselésére szolgál. -A lehúzó szerkezet célszerűen préselő 55 hengerpár. Bár ez a módszer aránylag egyszerűnek látszik, alkalmazását az alábbi okok hátráltatják : ,,-1. a szál és a kezelő oldat között nincs megfelelő1

érintkezési felület, mely okból a keze- 60 lés hatásossága nem kielégítő.' 2. Az eljárás nem veszi tekintetbe a szál természetes zsugorodását. 3. Az alkalmazott erős nyújtás folytán a szál göndörítése teljesen elvész. 65 4 4. Az ellenáramban áramló víz a tepsikben aránylag lazán haladó kábelt megbontja, a leszakított elemi szálak a szálkötegből kiválnak, más szálak túlnyúlnak. Mindez rossz vágási diagramot eredményez. 5. Az eljárásnak és a hozzátartozó berende-v zésnek igen nagy a területi igénye. A szálkialakítás ezen felsorolt hátrányai miatt az utóbbi időben inkább a laza, vágott szálban történő szálkialakítást alkalmazzák. A kezelt szálszőnyeget mozgó rostélyok továbbítják. A kezelő oldatok permetezéssel jutnak a szálszőnyeg felületére. E módszer kiviteléhez szükséges berendezés helyigénye kisebb, a szál természetesen zsugorodhat, a természetes, vagy mesterséges göndörítés a szálban marad és a vágási diagram kialakulását a kezelés nem befolyásolja. A kábelt ugyanis már a nyújtás után vágják és a vágott szálak felöntése útján alakítják ki a szálszőnyeget. E módszer hátránya azonban, hogy a gépi berendezés bonyolultabb, mint a kábel-alakban történő szálkialakításra alkalmas berendezéseké. Emiatt karbantartása költségesebb és főleg meleg kezelő oldatok alkalmazása esetén a hőszigetelést nehéz megoldani. Így a hőveszteségek nagyok és Ha a rostélyok nem zárnak tökéletesen, rövidebb szálhosszúságú szálszőnyeg esetében nagy az elúszó szálveszteség. Már az elmondottakból is világosan megállapítható, hogy a szintetikus és mesterséges műszálak szálkialakításánál a kérdéses alapanyagú szál fajlagos kémiai tulajdonságai által megkívánt optimális körülményék betartása mellett, a szálkialakítás szempontjából legdöntőbb, hogy • a szálképzés után hogyan biztosíthatók olyan .körülmények, amelyek mellett az alkalmazott kezelő oldatok feladatukat a leghatásosabban képesek elvégezni. Mindezen hatásokat pedig úgy kell biztosítani, hogy a szál mechanikai igénybevétele legfeljebb csak olyan mérvű legyen, amely annak minőségi jellemzőit nem rontja, sőt javítja. A kábel-alakban történő szálkialakításnál, mintahogy az a már leírtakból is kitűnik, ez utóbbi körülmény biztosítása a legnagyobb műszaki probléma. Ugyanis, ha a kezelés hatásosságát kívánjuk növelni, szükségszerűen a káblealakzatot kell időszakosan fellazítani, ami azonban törvényszerűen azt is eredményezi, hogy a szálkábelen belül az egyes elemi szálak feszítése különböző, miáltal minőségük is egymástól eltérő lesz. Ahhoz, hogy ez a kedvezőtlen hatás ne érvényesülhessen, az látszana célszerűnek, hogy a kábel a lehető legegyenletesebben, de feszített állapotban haladjon keresztül a kezelő oldaton, ami viszont a kezelés hatásosságát csökkentené. E két, bizonyos mértékig műszakilag ellentétesnek látszó körülményt, egyidejűleg az ismertetett módszerek egyike sem képes * biztosítani, illetve azoknál mindig vagy az egyik, vagy a másik általunk elengedhetetlennek ítélt műszaki feltételt teremtik meg, de mindenkor a másik terhére. A mesterséges és szintetikus műszálakkal 2