151803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szulfonamidok előállítására

Í5ifttö ló sóik közötti szoros viszony következtében mind az. eddigiekben, mind pedig a következőkben a szabad vegyületeken értelem- és célszerűen adott esetben a megfelelő sókat is értjük. A találmány az eljárásnak olyan foganatosí­tási módjaira is vonatkozik, amelyekben az el­járás valamelyik fókán közbülső termékként kapható termékből indulunk ki, lés a hiányzó lépéseket végezzük el, vagy az eljárást vala­melyik lépésnél megszakítjuk, vagy amelyben : a kiindulási anyagot a reakció körülményei kö­zött alakítjuk ki vagy mint sót. használjuk fel. A találmány szerinti reakciókhoz főleg olyan kiindulási anyagokat használunk fel, amelyek a fent említett előnyös vegyületeket szolgáltat­ják. A kiindulási anyagok részben ismert vegyü­letek, vagy, amennyiben újak, önmagukban is­mert eljárásokkal állíthatók elő. A kiindulási anyagokként használt 2-kis­szénatomszámú alkoxigyökkel behelyettesített kis szénatomszámú alkil-4-R4-6-R7-pirimidine­ket, ahol R4 hidrogénatomot, kis szénatomszá­mú alkoxigyököt vagy kis szénatomszámú alk­oxigyökkel behelyettesített, kis szénatomszámú alkoxigyököt, R7 pedig szabad hidroxil-, mer­kapto- vagy aminocsoportot, vagy behelyette­sített merkaptocsoportot, például alkil- vagy benzilmerkaptocsoportot, vagy halogénatomot, például klórt vagy brómot jelent — előállíthat­juk például oly módon, hogy kis szénatomszá­mú alkoxigyökökkel behelyettesített kis szén­atomszámú alkánsavak amidinjeit, vagy ezek sóit malonsavdietilészterrel vagy diactonitrillel reagáltatjuk, és ha szükséges, a- keletkezett ve­gyületben a hidroxiesoportokat 4- és/vagy 6-helyzetű halogénatommá. és/vagy 6-helyzetű hidroxiesoportokat merkaptocsoporttá és/vagy 6-helyzetű halogénatomokat szabad vagy he­lyettesített merkaptocsoportokká vagy szabad amínocsoportokká átalakítunk és adott esetben 6-helyzetű szabad merkaptocsoportokat helyet­tesített merkaptocsoportokká és/vagy szabad vagy helyettesített merkaptocsoportokat szabad arninocsoportokká és/vagy a 4-helyzetű halo­.génatomokát kis szénatomszámú alkoxigyökké vagy kis szénatomszámú alkoxigyökkel behe­lyettesített kis szénatomszámú alkoxigyökké átalakítunk vagy hidrogénnel helyettesítünk. A fentebb említett amidinokat például úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő kis szénatomszá­mú alkoxigyökkel behelyettesített kis szén­atomszámú alkánsavnitrileket az imidoéter­jeikké alakítjuk át, és ezeket ammóniával rea­gáltatjuk. Az említett reakciókat önmagukban ismert módon, előnyösen higítószerek jelenlétében és adott esetben magasabb hőmérsékleten és/vagy kondenzálószerek jelenlétében hajtjuk végre. Az új vegyületeket például olya« gyógyásza­ti készítmények formájában lehet felhasználni, amelyek a hatóanyagot enterális, parenterális . vagy helyi kezelésre alkalmas gyógyászati, szerves vagy szervetlen, szilárd vagy folyékony hordozóanyaggal keverve tartalmazzák. Ennek előállítására olyan anyagok jöhetnek számítás­ba, amelyek az új vegyületekkel nem reagál­nak, mint például víz, zselatin, tejcukor, ke­ményítő, kolloid kovasav, magnéziumsztearát, s talküm, növényi olajok, henzilalkohol, mézga, polialkilénglikolok, vazelin, koleszterin vagy egyéb ismert gyógyszerhordozóanyagok. A gyógyszerkészítmények például tabletták, dra­zsék, kenőcsök, krémek vagy folyékony álla-. 10 pótban oldatok, szuszpenziók vagy emulziók alakjában lehetnek. Adott esetben sterilezve vannak és/vagy segédanyagokat, például kon­zerváló,' stabilizáló-, nedvesítő- vagy emulgáló­szereket, sókat az ozmotikus nyomás megvál-15 toztatására vagy puffereket tartalmaznak. A 1 szerek egyéb terápiailag értékes anyagokat is tartalmazhatnak még. A készítmények a szoká­sos módszerekkel állíthatók elő. Az új hatásos vegyületek azonban állati ta-20 karmányadalékként is felhasználhatók. A talál­mány tehát ezekre az állati takarmányokra, il­letve takarmányadialékokra is kiterjed, amelyek a megadott módon készített új szulfpnamido­kat a szokásos hordozóanyagokkal együtt tar-25 talmazzák. A találmány szerinti eljárást az alábbi pél­dákkal világítjuk meg. A hőmérsékletadatok Celsius fokokban értendők. • 30 1. példa: 19,3 g 2-i('metoximetil)-4,6-diklórpirimidin, 17,2 g p-aminobenzolszulfonamid és 13,8 g víz­mentes káliumkarbonát keverékét 2 órán át 85 150 C°-on melegítjük, ekkor habzás közben széndoixid távozik. Lehűléskor a reakcióelegy megdermed. 150 ml vizet adunk hozzá, a fel nem oldódott p-aminobenzol-szulfonamidot el­választjuk, és a szürletet tömény sósavval sem-40 legesítjük, mire a 6-i(p-aminobenzolszulfonami~ do)-2-'(metoxiimetil)-4-klórpirimidin kicsapódik. A vegyület képlete: 45 50 CH,0-CH. Ct n NH—SO?r -f VNH, Vízzel kifőzve és alkoholból átkristályosítva tisztítjuk. Olvadáspontja: 150—151°. 59 A kiindulási anyagként szolgáló 2-(metoxi­metil)-4,6-diklór-pirimidint a következő módon készítjük: 355 g metoxiacetonitrilt adunk 300 cm3 eta­nolba és 0°-on tömény kénsav felett szárított 60 sósavgázt vezetünk bele telítődésig. A reakciós keveréket egy éjjelen át hűtőszekrényben hagyjuk állni +5°-on. Ezután gyorsan szűrünk és a még étertől nedves metoxi-acetimino-etil­éterhidrokloridot hűtés közben 500 cm3 12%-os 65 ammóniás alkoholba adagoljuk. 12 óra rázás 5

Next

/
Thumbnails
Contents