151784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves bázisok, főként alkaloidok kinyerésére

181784 3 4 hidroxil-, nitro- vagy nitril-csoportot, egynél több karboxil-csoportot stb.) tartalmazó szer­ves karbonsavak és szulfosavak, amelyek disz­szociációs állandója nagyobb, mint K = 10~2 (pl. oxálsav, triklórecetsav, szalicilsav, ftálsav, flaviánsav), továbbá az egy vegyértékű szervet­len savak, mint a perklórsav, brómhidrogénsav stb. használhatók. Vízzel nem elegyedő szerves oldószerként előnyösen benzolt vagy diklóretánt alkalmazhatunk, de hasonlóan jó eredményeket érhetünk el más aromás vagy halogénezett ali­fás szénhidrogén, pl. toluol vagy kloroform al­kalmazásával is. A találmány tehát oly eljárás szerves bázisok, főként alkaloidok nyers oldatokból való kinye­résére és tisztítására, amelynek során a nyers szerves bázis vizes-savas oldatát a bázis aromás vagy halogénezett alifás szénhidrogénekben ol­dódó komplex vagy addíciós vegyületének kép­zésére alkalmas vegyület, mint rodánsav vagy ennek fémsói és komplexei, vagy a proton­mozgékonyságot növelő csoportot tartalmazó és 10_2 -nél nagyobb disszociációs állandójú szerves savak vagy egyvegyértéű szervetlen savak je­lenlétében valamely aromás vagy halogénezett alifás szénhidrogénnel hozzuk érintkezésbe, vé­gül pedig a kinyerendő szerves bázis így szer­ves oldószerbe vitt komplex vagy addíciós ve­gyületét alkalikus anyag hozzáadásával elbont­juk és a bázist önmagában ismert módon ki­nyerjük az oldatból. A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­vitele többféle módon lehetséges. A találmány egyik célszerű megvalósítási módja esetében a kinyerendő és tisztítandó szerves bázist oly mó­don visszük viszonylag tömény vizes-savas ol­datba, hogy a bázis vízzel nem elegyedő szerves oldószeres oldatát (amelyet pl. a bázist tartal­mazó növény anyag extrakciója útján közvet­lenül kaptunk) valamely nagyfelületű szilárd anyag felületén eloszlatott, viszonylag tömény vizes savoldattal érinkteztetjük, amikor is a szerves bázisnak az illető savval képezett sója a nagyfelületű hordozó felületén filmszerű ré­tegben eloszló vizes-savas fázisba oldódik át. Ez az átoldódás még nem teljesen szelektív, át­oldódnak a filmszerű vizes-savas fázisba külön­féle szennyezések, mint a gyanták, lipoidok, klorofil stb. egy része is, ezek azonban legna­gyobb részt könnyen eltávolíthatók, ha a nagy­felületű hordozón eloszlatott filmszerű vizes savas fázist valamely vízzel nem elegyedő, apoláros szerves oldószerrel, pl. petroléterrel, benzinnel vagy benzollal átöblítjük. Ezután kö­vetkezik a szerves bázis aromás vagy halogéne­zett alifás szénhidrogénekben oldódó komplex, ill. addíciós vegyületének létrehozatala és szer­ves fázisba való átvitele; erre a célra a talál­mány szerinti eljárás e kiviteli alakja esetében olyan, a proton-mozgékonyságot növelő csopor­tot tartalmazó, 10~2-nél nagyobb disszociációs állandójú savjellegű szerves vegyületet alkal­mazunk, amely maga is oldódik a szerves fá­zisban. E vegyület aromás vagy halogénezett alifás szénhidrogénes, pl. benzolos vagy diklór­etános oldatát hozzuk a nagyfelületű hordozón eloszlatott vizes-savas filmszerű réteggel, amely a kinyerendő szerves bázis sóját tartalmazza, érintkezésbe. A szerves bázis így létrehozott komplex, ill. addíciós vegyülete szelektíven a szerves fázisba megy át és abból alkalikus anyaggal történő elbontás után a szerves bázis tiszta állapotban kinyerhető. A viszonylag tömény vizes-savas oldat film­szerű réteggé történő eloszlatására nagyfelületű szilárd hordozóként bármely nagyfelületű inert sziárd anyag, pl. vatta, viszkózszivacs vagy va­lamilyen szemcsés vagy pórusos, oldhatatlan szilárd anyag alkalmazható. Az eljárás egy célszerű kiviteli alakja esetében magát a só­képző savat alkalmazzuk erre a célra szilárd kristályos alakban hordozóként a savas-vizes fázis filmszerű rétegben történő eloszlatására. A szerves oldószerben oldódó komplex, ill. ad­díciós vegyületet nem képező szilárd kristályos savat, pl. citromsavat vagy borkősavat (ame­lyek első disszociációs állandója K = 8,4 • 10_i, ill. 1,1 • 10~3) célszerűen egy oszlopba töltjük be és vízzel nedvesítjük meg, és ezzel már ki is alakítottuk a filmszerű vizes-savas fázist a savkristályok felületén. Ezzel hozzuk azután a komplex, ill. addíciós vegyület képezésére al­kalmas savjellegű vegyület aromás vagy halo­génezett alifás szénhidrogénes oldatát érintke­zésbe, a kinyerendő szerves bázis komplex, ill. addíciós vegyületének szerves fázisba való vi­tele céljából. A vízzel megnedvesített kristályo­kat tartalmazó oszlopon tehát először a ki­nyerendő szerves bázis nyers, vízzel nem ele­gyedő szerves oldószeres oldatát, maid az öb­lítő apoláros szerves oldószert, végül pedig a kinyerendő szerves bázis komplex, ill. addíciós vegyületének képezésére alkalmas savjellegű vegyület, aromás vagy halogénezett alifás szén­hidrogénes oldatát folyatjuk át, majd a leg­utóbbiból, a komplex, ill. addíciós vegyület al­kalikus anyaggal történő elbontása után nyer­jük ki a szerves bázist tisztított állapotban. A találmány szerinti eljárás egy másik cél­szerű kiviteli alakia esetében a kinyerendő szerves bázis nyers, vízzel nem elegyedő szer­ves oldószeres oldatából valamely, szerves oldó­szerben oldódó komplex, ill. addíciós vegyületet nem képező sav, tehát legalább kétvegyértékű szervetlen sav, pl. kénsav vagy foszforsav, vagy pedig a proton-mozgékonyságot növelő csopor­tokat nem tartalmazó, vagy ilyeneket bár tar­talmazó, de lCr2-nél kisebb disszociációs állan­dójú szerves sav, pl. citromsav vagy borkősav vizes oldatával való kirázás útján állítjuk elő a kinyerendő szerves bázis sójának viszonylag tömény vizes-savas oldatát és ebből, a szerves bázis komplex, ill. addíciós vegyületének kép­zésére alkalmas vegyület jelenlétében, aromás vagy halogénezett alifás szénhidrogénnel való kirázás útján visszük át szerves fázisba a ki­nyerendő szerves bázis komplex, ill. addíciós vegyületét. A komplex, ill. addíciós vegyület képzésére szolgáló vegyületet ebben az esetben nemcsak az aromás vagy halogénezett alifás 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 S

Next

/
Thumbnails
Contents