151713. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyűrűalakú, profilozott sajtolt darabok, főként golyóscsapágygyűrűk előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. IV. 14. Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1961. IV. 14. Közzététel napja: 1964. VI. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. (ME—536) 151713 Szabadalmi osztály: 47 b 4—12 Nemzetközi osztály: F 06 c Decimái osztályozás: Messerschmidit Sebastian főmérnök, Schweinfurt Német Szövetségi Köztársaság Eljárás gyűrűalakú, profilozotí sajtolt darabok, főként golyóscsapágygyűrűk előállítására i A találmány tárgya eljárás gyűrűk, golyós­csapágygyűrűk és más gyűrű alakú, profilozott, sajtolt darabok előállítására. Eddig a golyóscsapágygyűrűket rendszerint rúdanyagból állították elő. Ehhez különböző, 5 időtrabló munkafolyamatok szükségesek. A ru­dat kivü'l tisztára kell esztergálni és középen kifúrni. Ezenfelül kiszurással kell a külső gyűrű és a belső gyűrű közötti hézagot elő­állítani, ezután pedig a gyűrűket a rúdból le 10 kell szúrni. Ennek a gyártási eljárásnak azon­ban nemcsak az a hátrányos oldala, hogy igen nagy mértékben idő- és munkaigényes, hanem az is, hogy igen számottevő a. hulladékképző­dés. 15 Ismeretes erre a célra a Hatebur-féle közép­frekvenciás kovácsoló automata, amely rúd­anyagból, ennek középfrekvenciás hevítése után egyik munkahelyen sajtolja a gyűrűalakot, a következőn a furatot, a harmadikon pedig a 20 homlokoldalakat munkálja meg. Ennek a gép­nek a kiszolgálásához, a szükséges finomságú termék előállításához, a többféle forgácsoló művelet elvégzéséhez számos munkagép szük­séges, ami jelentékeny és a termeléssel nem 25 arányos állótőke lekötést eredményez. Ismeretes továbbá az 1,195.137 számú fran­cia szabadalomban leírt gyűrűkovácsológép is, amely egyetlen munkahelyen zömíti, alakítja, majd lyukasztja a felhevített rúdanyagból le- 30 szabott pogácsát. Még ha ezzel a géppel, ille­tőleg a szabadalom szerinti eljárással viszony­lag pontos munkadarab is volna előállítható, elég csekély anyaghulladékkal, akkor is kétség­telen és minden szakember előtt ismert tény, hogy ez utóbb említett kovácsológéppel nem lehet teljesen azonos térfogatú munkadarabo­kat előállítani. Mind ennek, mind az előzőek­ben említett eljárásnak hátránya tehát az, hogy az egyes daraboknak különböző térfogata foly­tán tömörítésük, mértéke, ezzel együtt pedig anyaguk sűrűsége, ebből következőleg a ter­mék minősége is különböző lesz. A rúdanyag­ból kovácsolt gyűrűket csak az alakítás utá'.i vágják le a rúdanyagról, mint alakos darabot. Sem az első helyen említett képnél, sem pedig a francia szabadalmi leírás tárgyánál azonban semmi olyan szerkezet, vagy eljárás nem is­meretes, amely a rúdvégeknek az alakítás utáni egyenletes, azonos térfogatát biztosítaná. További hátrány, hogy, ha az alakos rúdvé­gek kovácsolása még olyan pontos is lenne, hogy ezáltal a külső felületeket tovább eszter­gálni nem kell, változatlanul, sőt fokozottabban költséges a gyűrű belső kimunkálása. Ez ter­mészetesen egyúttal tetemes hulladékképzéssel jár. A megmunkálás tudniillik mind a gyűrű furata, mind a letörések, lekerekítések előállí­tásakör részben a rúdanyagból való készítés, részben pedig a nem térfogatazonos kovácsolt 151713

Next

/
Thumbnails
Contents