151658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluortartalmú, hőrelágyuló és rugalmas kopolimérek előállítására

11 151658 12 A fenti módon keményített elasztomerek különböző mintáit huzamos ideig kezeltük 200 C°. és 300 G° közötti hőmérsékleteken, levegőkeringtetéssel ellátott melegítőszekrényekben; e minták nem mutattak lényeges elváltozást és fizikai tulajdonságaik sem tértek el számottevően e kezelés után a fent megadott értékektől. A keményített pentafluorpropilén-vinilidéni'luorid elasztomerek más mintáit 144 óra hoszszat tartottuk különböző savakban vagy oldószerekben 30 C° hőmérsékleten. Az alábbi II. táblázatban adjuk meg az így kezelt minták súly változását; maguk a minták fizikai tulajdonságaik szempontjából nem mutattak említésre méltó változásokat. II. táblázat Súlyváltozás %-ban, Sav vagy oldószer 30 C°-on történő 144 órai bemerítés és szárítás után aceton + 1,4 benzol + 1,2 n-heptán — 0,3 etilacetát — 0,6 . 70%-os salétromsav + 0,01 98%-os kénsav — 0,6 3. példa: 0,14 g ammóniumperszulfát 25 ml vízzel készített oldatát és 0,034 g nátriummetabiszulfit 25 ml vízzel készített oldatát nitrogén-légkörben bevisszük az 1. példában leírt autoklávba. A —78 C° hőmérsékletre lehűtött autoklávot evakuáljuk, majd 13,2 g 1,1,3,3,3-pentafluorpropilént és 12,8 g vinilidénfluoridot vezetünk be oly módon, hogy kb. 67 mól% vinilidénfluoridot tartalmazó monomérelegyet kapjunk. Az autoklávot ezután egy 70 C° hőmérsékletre beállított termosztátfürdőbe merítjük és 16 óra hoszszat tartjuk rázás közben e fürdőben. Ez idő elteltével a terméket a fentebb leírt módon feldolgozva 8,75 g elasztomer terméket kapunk. E termék az analitikai úton meghatározott fluor- és széntartalma alapján számítva, átlagosan 31,5 súly% pentafluorpropilénből levezethető monomer-egységet tartalmaz. A kopolimér ciklohexanonban 30 C° hőmérsékleten meghatározott határviszkozitása 1,23 (100 ml/g). A terméket kaucsuk-keverőben szobahőmérsékleten oly keverékké alakítjuk, amely 100 rész kopolimérre számítva 16 rész magnéziumoxidot, 25 rész kormot és 2 rész hexametiléndiamint tartalmaz. A keveréket présformában 150 C° hőmérsékleten 30 percig sajtoljuk, majd hevítőszekrényben 200 C°-on 6 óra hosszat kezelve keményítjük. Az így kapott elasztomer az alábbi tulajdonságokat mutatja: maradó alakváltozás a szakadás 6% után 10 perccel keménység (Shore A) 94,8 5 Ez az elasztomer hőállósága, valamint oldószerekkel és vegyszerekkel szembeni ellenállóképessége tekintetében igen hasonló az előző példában leírt elasztomer termékhez. 10 4. példa: 26,4 g 1,1,3,3,3-pentafluorpropilént és 6,4 g vinilidénfluoridot, amelyek kb. 33 mól% vinilidéníluorid-tartalmú monomérelegyet képeznek, az előző példában leírt módon kopolimerizálunk. 70 C° hőmérsékleten lefolytatott 16 órai reakció után 9,1 g kopolimért kapunk; a termék kaucsukszerű külső megjelenést mutat, ciklohexanonban 30 C° hőmérsékleten meghatározott határviszkozitása 0,48 (100 ml/g). Égetési elemzés útján meghatározott fluortartalma 64,8 súly%, széntartalma 33,1 súly%, ami azt mutatja, hogy a termék a makromolekula-láncokban átlagosan 43 súly% pentafluorpropilénből levezethető kötött egységet tartalmaz. A 3. példában leírt módon lefolytatott keményítés után kapott elasztomer az alábbi fizikai tulajdonságokat mutatja: szakítószilárdság szakadási nyúlás modulusz 100%-nál maradó alakváltozás szakadás után 10 perccel keménység (Shore A) Ha ezt az elasztomert alacsony hőmérsékleteknek tesszük ki, jó elasztomer-tulajdonságait még 0 C° alatt is megtartja. Kb. —30 C° hőmérsékletig nem figyelhetők meg a ridegség fellépésének jelei. szakítószilárdság szakadási nyúlás modulusz 100%-nál 226 kg/cm2 140% 161 kg/cm2 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 180 kg/cm2 120% 135 kg/cm2 4% 84,6 5. példa: 0,14 g ammóniumperszulfát 10 ml vízzel készített oldatát, 0,034 g nátriummetabiszulfit 10 ml vízzel készített oldatát, 0,004 g ezüstnitrát 10 ml vízzel készített oldatát és 0,6 g nátriumszulfát 20 ml vízzel készített oldatát ebben a megadott sorrendben, nitrogén-légkörben bevisszük egy rozsdamentes acélból készült 100 ml űrtartalmú autoklávba; az autoklávot mindegyik oldat hozzáadása után —78 C° hőmérsékletre hűtjük le. Ezután az autoklávot evakuáljuk és vinilidénfluorid és 1,1,3,3,3-pentafluorpropilén ekvimolekuláris elegyének 24,4 g mennyiségét visszük be az autoklávba. A kopolimerizációt 70 C° hőmérsékleten folytatjuk le, 16 óra hosszat, rázás közben. Ezután a monomerek maradékát eltávolítjuk és a terméket szűrés és mosás útján elkülönítjük; a kapott kaucsukszerű külső megjelenésű terméket hengeres keverőben való ismételt kezeléssel szárítjuk. 6