151658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluortartalmú, hőrelágyuló és rugalmas kopolimérek előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. XII. 18. (MO—556) Olaszországi elsőbbsége: 1961. XII. 20. Közzététel napja: 1964. V. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. 151658 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 V Decimái osztályozás: Feltalálók: Sianesi Dario vegyész, Bernardi Gian Carlo vegyész, Diotallevi Gianfranco vegyész, milanói lakosok Tulajdonos; Montecatini Societa Generale per PIndustria Mineraria e Chimica cég, Milano, Olaszország Eljárás fluortartalmú, hőre lágyuló és rugalmas kopolimérek előállítására A találmány tárgyát új fluortartalmú polimer termékek előállítására szolgáló eljárás képezi; különösen vinilidénfluoridból és 1,'1,3,3,3-pentafluorpropilénből való hőre lágyuló rugalmas kopolimérek előállítása képezi a találmány szerinti eljárás célját. A nagy fluórtartalmú polimerek és kopolimérek kémiai és fizikai stabilitásuk szempontjából mutatott különleges tulajdonságaik folytán igen értékesek a különböző alkalmazási területeken. E vegyületcsoport legismertebb termékei pl. a tetrafluoretilén és a klórtrifluoretilén polimerjei, valamint a tetrafluoretilénhexafluorpropilén-kopolimérek, Ezek a hőre lágyuló polimerek, amelyek hőállóság és a legtöbb agresszív vegyianyaggal szembeni ellenállóképesség szempontjából igen jó tulajdonságokat mutatnak, igen magas olvadáspontúak, ezért alakításuk különleges feldolgozási módszerek és igen magas — gyakran 300 C° feletti — hőmérsékletek alkalmazását igényli. Ezek a hátrányos körülmények az ilyen polimerek öregedését és lebomlását idézhetik elő. Emellett az ilyen perhalogénezett polimerek a szokásos szerves oldószerekben szobahőmérsékleten nem oldódnak, ami szintén . megnehezíti ezeknek az anyagoknak pl. bevonási és impregnálási célokra való alkalmazását. Az ismert fluortartalmú polimerek emellett kemény kristályos gyanták és nem mutatnak 10 15 20 25 3» az elasztomerekre általában jellemző fizikai tulajdonságokat. Szükségesnek mutatkozott tehát nemcsak nagy fluortartalmú, előnyös feldolgozási és oldhatósági tulajdonságokat mutató polimer-termékek előállítása, hanem különösen olyan nagymértékben fluortartalmú polimertermékek előállítása is kívánatosnak látszott, amelyek elasztomer-tulajdonságokat mutatnak és az elasztomerekre jellemző fizikai tulajdonságok mellett a fluortartalmú polimerek jó kémiai és fizikai stabilitásával is rendelkeznek. Az utóbbi években már különböző fluortartalmú, elasztomér-jellegű polimer-termékekről történt említés a szakirodalomban. Az ilyen ismert termékek legtöbbjét különféle, részint fluortartalmú, részint fluormentes vinil-monomérek oly konjugált diolefinekkel, pl. butadiénnel, izoprénnel stb. való kopolimerizációja útján nyerték, amelyekben a hidrogénatomok egyike vagy többje egyenértékű mennyiségű fluoratommal volt helyettesítve. Az ilyen polimerek, a fluortartalmú diolefinek homo- és kopolimérjeihez hasonlóan nem mutatnak előnyös tulajdonságokat'kémiai és hővel szembeni stabilitásuk szempontjából, ami esetleg a makromolekulában jelenlevő telítetlen kötések nagy számával magyarázható. Ebből a szempontból említésre méltók a vinilidénfluorid és klórtrifluoretilén kopolimeri-151658