151594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bikeramikus tűzálló anyagok előállítására

151594 történhet pl. úgy, hogy az anyagokhoz a plasz­tikus állapot elérésére szükséges mennyiségű plasztikus tűzálló anyagot, mint pl. kaolinites anyagot, illitet, vagy bentonitot, adott esetben pedig szerves jellegű plasztifikátort, mint pl. 5 keményítőt, enyvet, mézgát vagy műgyantát adagolunk. Az előkezelt két vagy több alkotó­részből álló 'tűzállóanyagot, mely az említett előkezelés során legalább olyan plaszticitást nyert, hogy nagynyomású masszagyuró gépen 10 pl. csigás rendszerű gépen feldolgoz!)atóvá vált, erre a célra alkalmazott masszaelőkészítő be­rendezésben összekeverjük, miáltal a két vagy több komponens az összekeverés után nem ho­mogén szerkezetet képez. Ez a nem homogén 15 szerkezet leginkább a márvány szerkezetéhez hasonlítható, ahol az egyik anyag szakszerűen helyezkedik el a másik anyag szálai mentén. A .masszaelőkészítő berendezésben szerkezetki­alakítási folyamatok a csatolt rajz 1. és 2. áb- 20 rája szerint szemléltetve a következőképpen játszódnak le. A .berendezés A hengerébe, melyen belül fo­lyamatos szállítócsiga van elrendezve, beada­goljuk az egyik komponenst. A komponens 25 nedvesítése vagy ezen A hengeren belül tör­ténik, vagy előzőleg valamely keverőberende­zése, mint pl. Z-karos keverő, koller járat vagy betonkeverőben már elő lett készítve. A szál­lítócsigát a csigák tengelyvonalában elhelyezett 30 perforált betét segítségével üzemeltetjük úgy, hogy az A (henger végén beadagolt komponens minimálisan 10 mm átmérőjű rudak formájá­ban kerüljön a D keverőtérbe. A második komponenst a készülék B hengerébe adagol- 35 juk, mely utóbbi henger jellemzői teljesen azonosak az A henger jellemzőivel és a B hengerbe adagolt anyag a D keverőtérbe szin­tén minimálisan 10 mm-es átmérőjű rudak formájában kerül. A D keverőtórből a C szál- 40 lítócsiga szállítja az anyagot és tömöríti a kú­pos F szájnyílás irányában csökkenő kereszt­metszetű E tömörítőtérben, amelynek F száj­nyilásán keresztül távozik a kívánt speciális •bikeramikus szerkezettel rendelkező félkészter- 45 mék. A C szállítócsiga menete rövidebb, mint A vagy B szállítócsigáké, pl. 2 vagy 5 csavar­menettel van ellátva, ennél több csavarmenet esetén a massza túlságosan homogenizálódik. A masszaelőkészítő berendezésben kialakított 50 félkészterméket a plasztikus kerámiai techno­lógia ismert műveleteivel dolgozzuk fel a to­vábbiakban. Az előkészítő berendezésből kapott anyagot frikeiós, hidraulikus vagy excenter­rendszerű préseken sajtoljuk, adott esetben 55 kéziformázást is alkalmazhatunk. A félkészter­mékek szárítós után a kemencében kiégetésre kerülnék. Az égetés hőfoka a felhasznált ki­indulási anyagoktól függ. A két vagy több tűzállóanyag komponens 60 közül általában az egyik hordozza a hőtech-' nikai szempontból optimális tulajdonságokat, mint kis hőtágulási együttható, nagy hővezető képesség, kedvező kristályforma és kristálymé­ret. A másik vagy többi anyag pedig kisegítő (55 szerepet játszik. Ilyen tűzállóanyag párosítások az alábbiak szerint lehetnek, például: sziliciumkarbid-szillimanit, sziliciumkarbid-sa­mott, szili ciumkarbid-korund, szillimanit-sa­mott, kromit-magnezit, cirkonszilikát-samott, samott-agyag. A példaként felhozott párosításokban az első anyag hordozza a kedvezőbb tulajdonságokat. A két vagy több tűzállóanyag arányát külön­böző szempontoknak megfelelően változtathat­juk, célszerűen azonban jó égetési hatásfokot akkor érünk el, ha a kedvező tulajdonságú tűzállóanyagból 50—70%-ot, a kiegészítő többi komponensből pedig 50—30%-ot adagolunk. Különleges igényeknek megfelelően a talál­mány szerinti eljárással készült termék égetés vagyis kerámiai kötés helyett ún. vegyi kötés­sel is készülhet. Ilyenkor az alkotó komponen­sekbe a masszaelőkészítő berendezéssel való feldolgozás előtt, külön-külön beadagoljuk a vegyi kötést létrehozó adalékanyagokat. A bá­zikus jellegű anyagok esetében szulfátokat és kloridokat, amfoter vagy savanyú jellegű anya­gok esetén pedig foszfátot, adagolunk. Az eljárás kivitelezésének közelebbi részleteit alábbi példákban ismertetjük. 1. példa: Az összetevő két masszát külön készítjük el az alábbi összetételben: I. massza: 100 súlyrész legfeljebb 1,5 mm szemcsenagyságú tűzálló kaolin, II. massza: 100 súlyrész legfeljebb 1,5 mm szemicsenagyságú tűzálló agyag. Az I és II masszát külön-külön adagoljuk be a masszaelőkészítő berendezés A és B hen­gereibe, ahonnan ezek a masszák 10—15 mm átmérőjű rudak formájában kerülnek a D (ke­verőtérbe, ahonnan C folyamatos, csiga az ösz­szekevert és összegyúrt félkészterméket az E tömítőtéren keresztül F szájnyíláson sajtolja keresztül. A távozott félkészterméket kézifor­mázással 125X125X10 mm-es lapok formájá­ban dolgozzuk fel. Szárítás és égetés után a kapott lapokat hőingadozással szemben tanúsí­tott ellenállóképesség szempontjából vizsgáltuk. A vizsgálat során a próbalapokat félóra alatt 100O C°-ra fűtöttük fel, majd a fütőtérből hir­telen eltávolítva 15 C°-os folyóvíziben hűtöttük le. A vizsgálat eredménye a következő volt: Az I masszából készült próbalapok 12 lehű­tés és ismételt felfütés során ellenállóak. A II masszából készült próbalapok 7 lehűtés és fel­fűtés során ellenállóak. Az 1. példa szerint készült próbalapok ha­sonló körülmények között 13 lehűtés és ismé­telt felfűtés során ellenállóaknak bizonyultak. 2. példa: Az összetevő két masszát külön-külön ké­szítjük el az alábbi összetétel szerint: I. massza: 85 s.r. legfeljebb 2 mrn~es szem­csenagyságú sziliciumkarbid őrlemény; 15 s.r. 2

Next

/
Thumbnails
Contents