151509. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymolekulasúlyú polioximetilének előállítására
MAGYAE NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. XII. 19. (SE—1160) Közzététel napja: 1964. II. 22. Megjelent: 1965. VII. 01. 151509 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 fi Decimal osztályozás: Feltalálók: Lévai Gyula vegyészmérnök, Matolcsy Kálmán, vegyészmérnök, Nagy István vegyészmérnök, Szilágyi János vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Szerves Vegyipari Kutató Intézet Budapest Eljárás nagymolekulasúlyú polioximetilének előállítására .1 Ismeretes, hogy a formaldehid Staudinger tapasztalatai szerint katalizátor nélkül is nagymolekulasúlyú termékekké polimerizálható, de az így kapott termék minősége ipari célokra alkalmatlan. Sok kísérlet történt 1(1. Kern: An- 5 gew. Chemie, 73, 177 .. . 186, 1961.) katalizátorok keresésére, melyek segítségével technológiai szempontból előnyösebb körülmények között, ellenőrzött reákcióviszonyok beállításával a kívánalomnak megfelelő molekulasúlyú és 10 tulajdonságú termék állítható elő. A feldolgozástechnikai követelmények és a polimer mechanikai tulajdonságainak Összehangolása miatt a molekulasúlyt szűk tartományra kell korlátozni. Az. eddig ismert katalizátorok és iniciá- 15 torok mennyiségének változtatásával a molekulasúly beállítása nem volt lehetséges, hanem azt láncátvivők i(víz, metanol, hangyasav) mennyiségének változtatásával végezték el. (Brit. Pat. 796 862) 20 Noha a polimerizáció mechanizmusa megnyugtatóan bizonyítva még ma sem ismert, gyakorlati tapasztalat, hogy az anionos, vagy kationos katalizálás, ill. iniciálás előnyös és a polimerizáció sebességét a közeg polaritása is 25 erősen befolyásolja. Reakcióközegként a kísérleti tapasztalatok szerint minden, a formaldehiddel reakcióba nem lépő poláros, vagy apoláros oldószer megfelel; a gazdaságossági szempontok a kereskedelmi minőségi benzinek al- 30 2 kaímazását indokolják, Ezek a benzinek még nagymennyiségű aromás tartalom esetén is csak kis dielefctromos állandóval rendelkeznek. Célszerű ezért katalizátorként olyan vegyületet választani, amely szerkezéténéi fogva erősen ionos jellegű. Az eddig leírt iniciátoröknál és katalizátoroknál lényegesen jobban kielégíti az említett követelményt egy Wittig által az utóbbi évek-' ben leírt ;(Angew. Ohem. 66, 10—17, 1954.) vegyülettípus, melyet ylidnek nevezett el és amelyet polimerizációs katalizátorként, Vagy iniciátorként még nem alkalmaztak. Az általunk jó katalizátoroknak, ill. iniciátornak felismert vegyületek az alábbi általános képlettel írhatók le: RÍ \( + )/Ra Z R2 / \R.Í illetve Rí R2 (-) R3 Z X+ \RÍ (-) ahol Rí, R2 , R4 alkil vagy aril, R3 és/vagy R/, karbanion, a Z nitrogén, foszfor vagy arzén, X pedig alkálifémion. Ebből kitűnik, hogy a találmányunk szerint hasznosított vegyületcsoport az eddig használt, ammónium, foszíonium és arzonium vegyületektől eltérően legalább 1 karbanioncsoportot tartalmaz. 'Kutatásaink során felismertük, hogy a ne-151509
