151497. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet golyóknak, főként golyóscsapágygolyóknak a köszörülésére

dított palástvonalával, illetőleg homlokfelületével. A találmány szerinti megoldásnak további jellemzője, hogy á súrlódási felület ide-oda jár óan lehet kialakítva és elhelyezve. 5 Ez a súrlódási felület, a találmány szerinti további kiviteli alakban, lehet egyenes vonalon mozgatható, vagy pedig további jellemzőként, körbenfórgó. A találmány magában foglalja még azt a ki- 10 viteli alakot is, amelyben a súrlódási felület végtelenített szalag, amely a terelőtengelyekkel párhuzamos, vagy pedig erre merőleges. További célszerű példaképpeni kiviteli alakja a találmánynak az, amelyben a golyókat az 15 ilyen szalag felső és alsó vége között vezetik, amely szalag, a találmány további kivitelialakjában, a hosszirányban legalább az egyik forgástesten túlér és a golyók a mozgássíkjukban, a szalag mozgási irányával szöget alkotva, 20 kerülnek a szalag szálai közé és ugyanígy kerülnek onnan ki. Ha a találmány szerinti eljárás foganatosításához olyan köszörülőszerkezetet alkalmazunk, amelyben a, golyók a palástfelületek 25 között vannak, akkor a forgástesteknek á tengelyei mind a két síkban vagy párhuzamosak egymással, vagy pedig csak az egyik síkban párhuzamosak és az erre merőleges másik síkban egymással szöget képeznek. 30 A találmány szerinti kiviteli példáknak a további előnyös jellemzőit és részleteit a következő vázlatos rajzok révén bővebben szemléltetjük, amikor ugyanis a golyók a forgástestek palástfelületei között vannak, a forgástes- 89 tek tengelyei pedig két, egymásra merőleges síkban párhuzamosak. Az 1. ábra a találmány szerinti köszörülőberendezésnek olyan kiviteli alakja, amelyben 40 a golyók a forgástestek közötti rés legszűkebb helye, mellett találhatók, a súrlódási felületek vázlatos ábrázolásával, a 2. ábra a találmány szerinti köszörülőszerkezet olyan példája, amelyben a golyók a for- 45 gástestek közötti legszűkebb helyen vannak, vázlatosan ábrázolt súrlódási felületekkel, a 3. ábra az J. ábra szerinti köszörülőszerkezet elölnézete mozgóhasábbal, a 4. ábra pedig a 3. ábrával azonos szerkezet, 50 oldalnézetben, az 5. ábra a 2. ábra szerinti szerkezet, azonban mozgóhasábokkal, a 6. ábra az 5. ábra szerinti szerkezet elölnézete, a 55 7. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet elölnézete, ahol a súrlódási felület forgó gyűrű alakú, a 8. ábra a 7. ábrának az alaprajza, a 9. ábra a 2. ábra szerinti szerkezet, anielyben ß<) a súrlódási felület forgógyűrű alakú, a 10. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet, amelyben a súrlódási felület végtelenített szalag alakú, a 11. ábra a 10. ábra szerinti szerkezet, ajneíy- 65 4 ben a golyókat a végtelenített szalag f&lső és alsó vége között vezetik, végül a 12. ábra a 11. ábra szerinti szerkezet alaprajza. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas szerkezetnek az elvi megoldását az 1. ábra szemlélteti. Az 1 csiszolótest és a 2 további forgástest a 3 golyókat hozza forgómozgásba. Emellett ezt a forgástestet úgy alakíthatjuk ki, hogy a golyót nem csupán a rajz síkjára merőleges, hanem további más tengely • körüli forgómozgásba is hozhassa. A találmány szerinti megoldás alapja áz, hogy a golyók először két forgástest galástfelülete között csiszolódnak. A golyók emellett olyan síkban mozognak, amely elméletileg merőleges a két forgástest egymással párhuzamos forgástengelyére. Azáltal azonban, hogy az egyik 1 forgástestnek dörzsbevonata van, a golyók tényleges mozgásának a síkja többé-kevésbé eltér .ettől az elméleti mozgásétól. A találmány értelmében a golyókra olyan mozgáskomponensnek is kell hatnia, amelynek mozgásiránya azonos a két forgástest közötti rés irányára. Ez a járulékos mozgásirány tehát közel párhuzamos a forgástest köpenyvonalával, amely egyúttal a forgástestek közötti rést is határolja. A találmány szerint ennek a mozgáskomponensnek előidézésére sík súrlódási felületnek kell érintőleges irányban a golyókra hatnia. Ha a golyók, amint az az 1. ábrán látható, az 1, 2 forgástengelye közötti rés legszűkebb része alatt vannak, akkor a 3 golyókat az a 4 súrlódási felület tartja, amelynek a mozgásiránya az 1 és 2 forgástestek közötti rés hosszirányával esik egybe, miközben a 3 golyók ezeknek az 1 és 2 forgás-testeknek a palástfélületével érintkeznek. A 4 súrlódási felület az 1, 2, forgástestekhez és ,a 3 golyóhoz viszonyítva elmozdulhat. Ha a golyók, mint például az 1. ábra szerinti megoldásban, a forgástestek közötti legszűkebb hely mellett vannak, elégséges csupán egy súrlódási felület. Ha azonban a 2. ábra szerinti megoldásban a golyók az 1 és .2 íorgástestek közötti legszűkebb helyen vannak és a forgástestek közötti rés szélessége gyakorlatilag azonos a golyók átmérőjével, akkor legalább két súrlódási felületnek kell lennie, amelyek a golyókra a rés hosszirányában fejtenek ki hatást, az egyik a golyók, illetőleg a rés alatt, a másik pedig a golyók, illetve a rés felett. Csak ily módon lesznek a golyók állandó érintkezésben a két forgástesttel. Ez a két 6 és 7 súrlódási felület merőleges. a forgástestek • tengelyét összekötő egyenesre. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli példáit látjuk a 3—12. ábrákon. Ezek közül a 3. és 4. ábra a találmány szerint olj?an köszörülőszerkezetet szemléltet, amelyhen a súrlódási felület a 8 mozgatható hasáb. Az 5. és 6. ábra hasonlóképpen a találmány szerinti olyan szerkezet, a 9, 10, 11 mozgatható hasábokkal, amelyeket a 2. ábrán látható súrlódási felületek szerint- alkalmaztak. Természe-2