151497. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet golyóknak, főként golyóscsapágygolyóknak a köszörülésére

5 15M07 tesen az is lehetséges, hogy a 3. és 4. ábra sze^rinti kiviteli példában két, egymással szembenfekvő súrlódási felületet alkalmazzunk, "hogy ily módon különösen jó hatással biztosítsuk a golyók menesztését. Ha a súrlódási felületet a 14 forgó gyűrű alakjában (7. és 8. ábra) alkalmazzuk, akkor a 12 ás 13 együttműködő fqrgástesteknek az egymás felé fordított palástvónalát előnyösen a 14 gyűrűvel körkörös körökként alakítjuk ki. Itt előnyös, hogy a felületnek az ide-odajáró mozgása helyett, a 3—6. ábrák szerinti kiviteli példa értelmében, forgómozgás alkalmazható. A 2. ábrában szemléltetett módszerhez hasonlóan olyan forgó gyűrűket is alkalmazhatunk, amelyek a golyóknak a különböző helyein fekszenek fel, amint ezt a 9. ábrában láthatjuk. Ebben az ábrában az együttműködő gyűrűket a 15 és 16, illetőleg a 15 és 17 hivatkozási jellel láttuk el. A 10. ábrában a végtelenített szalag alakjában kivitelezett súrlódási felületet látjuk, ahol a végtelenített, körbefutó szalagot a 18 hivatkozási számmal jelöltük. Ezt a szalagot példaképpehi megoldással a 19 szilárd alátéttel, a mozgás síkjára merőlegesen vezethetjük. Az egyetlen ilyen szalag helyett, a 2. ábra vázlatos példája szerint, több ilyen, a golyókkal együttműködő szalagot is használhatunk. Különösen előnyös az, ha a 11 ábra kiviteli példája szerint olyan szalag alakú súrlódási felületeket alkalmazunk, amelyben ezek a súrlódási felületek egyetlen végtelenített szalagnak a felső és alsó végét képezik, amely szalaggal a golyók két, diametriálisan szembenfekvő ponton érintkeznek. Ezt a szalagot, amint azt szintén a 11. ábrából láthatjuk, a 20, illetőleg 21 szilárd alátétekkel, amelyek az érintkezési felületekkel szembenfekvő szalagfelületek alatt vannak, úgy vezethetjük, hogy ezek az alátétek a szalagot mind a két oldalról körülfogják és azáltal oldalirányban is vezetik. A 12. ábra értelmében a szalagnak a két vége közé úgy juttathatjuk be a golyókat, illetőleg onnét úgy hozhatjuk ki, hogy ez a forgástestek homlokfelületénél menjen végbe. Ha a találmány szerinti megoldást olyan köszörülő szerkezethez alkalmazzuk, amelyben a forgástestek a homlokfelületükkel dolgoznak össze, akkor a mozgatható súrlódási felületeket két, körkörös gyűrű alkothatja, amelyek között a golyók gördülhetnek és a forgástestek által alkotott résben futnak körül. Az egyes golyókra ható különböző mozgáskomponensek következtében (az egyes, egymással szomszédos golyók természetesen szintén hatással vannak egymás mozgására) igen bonyolult golyómozgás áll elő, amíg az egyes golyók a forgástestek közötti résen áthaladnak. Ez a bonyolult mozgás, amely előre nem állapítható meg teljes pontossággal, biztosítéka annak, hogy a teljes golyófelület, illetőleg a golyófelület minden egyes pontja teljesen azonos módon érintkezik az 1 köszörülő hatású forgástesttel. Ez viszont előfeltétele annak, hogy pontosan golyóalakú terméket a legnagyobb hatásfokkal állíthassunk elő. Szabadalmi igénypontok: 1. Szerkezet golyóknak, főként golyóscsapágy-golyóknak a köszörüléséhez, amelyben az egymással szemben viszonylagos mozgást végző forgástestek palástfelületei által képezett rés és további, a réshossz irányában mozgó, emellett a golyókra ható súrlódó szerv van, azzal jellemezve, hogy a súrlódó szerv legalább egy sík súrlódási felületből (4—7) áll, amelynek felfekvése a golyókon (3) érintőleges, és hogy a golyóknak haladásiránya a résen át közel párhuzamos a forgástesteknek (1, 2) a rést határoló palástvonalával. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgástestek (1, 2) közötti rés legszűkebb helye alatt levő golyók esetén a súrlódási felületnek (4—7) a golyókkal (3) való érintési pontja közel diametrálisan szemben fekszik ezeknek a nem-köszörülő hatású forgástesten (2) levő érintési pontjával. 3. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rés legszűkebb részénél levő golyók (3) egymással szembenfekvő részein legalább két párhuzamos súrlódási felület van. 4. A 3. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a súrlódási felületeknek (5, 7) két érintési pontja közel diametrálisan áll egymással szemben. 5. A 3. vagy 4. igénypontok szerinti szerkezét kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két súrlódási felület (5, 6) érintési pontjainak összekötő vonala közel merőleges a forgástestek (1, 2) tengelyeit összekötő vonalra. 8. Az 1—5. igénypontok egyike szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a súrlódási felületnek (8) a mozgásirányára keresztben vett vetülete a csiszolótest (1) vízszintes hosszanti középsíkjával 35"• szöget képez, amely szögnek a csúcsa a csiszolótest felé esik. 7. Az 1—6. igénypontok egyike szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a súrlódási felületnek egyenes vonalú a mozgása. 8. A 7. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy súrlódási felületként legalább egy végtelen szalag (18) szolgál. 9. A 8. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a végtelen szalagnak (18) felületi és/vagy elvezetése (19, 20, 21) van. 10. A 8. vagy 9. igénypontok szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a golyók (3) a végtelen szalag (18) alsó és felső szára között vannak vezetve. 11. A 10. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a végtelen szalag (18) a forgástesteknek (1, 2) a legalább egyik oldalán, ezeken tengelyirányban túlmenőleg van 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3