151496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új izotiazol-származékok előállítására
15149© lénglikolban, valamely alkalikus szer, mint alkálikarbonát jelenlétében, melegen, előnyösen 130 C° és 170 C° közötti hőmérsékleten folytathatjuk le. / A reakció simábban és jobb termelési hánya- 5 dokkal megy végbe, ha valamely nagyfelületű közömbös anyag, mint üvegpor vagy üveggyapot jelenlétében dolgozunk. Eljárhatunk oly módon is, hogy a (II) általános képletű vegyületből először önmagában 10 ismert módon, pl. Mdrazinnal történő reagáltatás útján hidrazont képezünk, majd az így kapott, a csatolt rajz szerinti (IV) általános képletnek megfelelő vegyületet — e képletben Rí, R2 és R 3 jelentése megegyezik a fentebbi meg- la határozás szerintivel — valamely alkáli-tiocianáttal, előnyösen kálium-tiocianáttal reagáltatjuk valamely ásványi sav, mint sósav vagy kénsav jelenlétében. A (II), (III) és (IV) általános képleteknek 20 megfelelő közbenső termékek maguk is új vegyületek. A (II) általános képletnek megfelelő vegyületeket önmagukban ismert általános módszerek alkalmazásával állíthatjuk elő, pl. az alábbi módokon: 25 Olyan esetekben, amikor R3 hidrogénatomot képvisel, valamely, a csatolt rajz szerinti (V) általános képletnek megfelelő vegyületet — e képletben Rx és R 2 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — a Reissert- 30 reakció alkalmazásával kinolinnal és káliumcianiddal reagáltatunk a csatolt rajz szerinti (A) reakcióegyenlet szerint. Az (V) általános képletű savklorid ismert módon kinolinnal és káliumcianiddal történő 35 reagáltatása útján egy Reissert-féle vegyületet kapunk, amelyből hidrolízis útján jutunk a kívánt aldehidhez. Az (V) általános képletnek megfelelő vegyületek előállítása a csatolt rajz szerinti (VI) ál- 40 talános képletű vegyületekből (ahol Rj és R2 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) kiindulva történhet, a csatolt rajz szerinti (B) reakció-sorozatnak megfelelő módon. 45 A (VI) általános képletnek megfelelő 4-bróm-izotiazol-származéknak kuprocianiddal önmar gában ismert módon történő reagáltatása útján a megfelelő nitrilhez jutunk, amelyből alkalikus hidrolízis útján a megfelelő savat kap- 50 juk és ennek tionilkloriddal való kezelésével jutunk a kívánt savkloridhoz. A (VI) általános képletnek megfelelő oly ve- , gyületek, amelyekben Rí hidrogénatomot vag/ metügyököt, R2 pedig hidrogénatomot képvisel, 55 az irodalomban már ismertetve voltak (vö. Adams és Slack, J. Chem. Soc. 1959, 3061, 3072). Az olyan (VI) általános képletű vegyületek, amelyekben Rí alkilgyököt, R2 pedig hidrogénatomot képvisel, a csatolt rajz szerinti (VII) 60 általános képletnek megfelelő vegyületekből (e képletben Rx' rövidszénláncú alkilgyököt jelent) kiindulva állíthatók elő, a csatolt rajz szerinti (C) reakció-sorozatnak megfelelő módon. Az 5-amino-izotiazol nátriumnitrittel és só- gg savval való reagáltatása útján a megfelelő diazónramsóhoz jutunk, amelyből hipefaszforoe savval történő kezelés útján a megfelelő izotiazolhoz, ebből pedig brómozással a kívánt 4--bróm'-izotiazolhoz jutunk. Az olyan (VI) általános képletű vegyületek, amelyekben R2 alkilgyököt képvisel, oly (VI) általános képletű vegyületekből állíthatók elő, amelyekben R2 hidrogénatomot jelent; az 5-helyzetben nem helyettesített származékot valamely alku- vagy aril-litiummal, mint butilvagy fenü-litiummal kezeljük, közegként valamely étert, pl. tetrahidrofuránt alkalmazva, —30 C° és —70 C° közötti hőmérsékleten, majd az így kapott, az 5-helyzetben lítiummal helyettesített származékot (előnyösen „in situ") valamely alkilhalogeniddel hozzuk reakcióba. A (II) általános képletnek megfelelő vegyületek előállíthatók továbbá oly módon is, hogy valamely (V) általános képletű vegyületet M-tium-tributoxi-alumínium-hidriddel redukálunk. Előállíthatók továbbá a (II) általános képletű vegyületek a csatolt rajz szerinti (VIII) általános képletű vegyületekből (e képletben Rx és R2 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) kiindulva, a Beech-reakció alkalmazásával, a csatolt rajz szerinti (D) reakciósorozatnak megfelelő módon. v A (VIII) általános képletű amint nátriurhnitrit és sósav segítségével diazotáljuk, majd a kapott terméket formaldoximmal kezeljük. Ily módon az oximhoz jutunk, amelyből hidrolízis útján kapjuk a kívánt aldehidet. A (VIII) általános képletnek megfelelj oly vegyületek, amelyekben R2 hidrogénatomot képvisel, az irodalomban már ismertetve voltak (Adams és Slack, i. m.), egyéb ilyen vegyületeket a csatolt rajz szerinti (IX) általános képletnek megfelelő vegyületek (ahol Rí és R2 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel) nitrálása, majd a kapott nitroszármazéknak a nitrocsoport primer aminocsoporttá való redukálására ismert módszerekkel történő redukálása útján állíthatók elő. Az olyan (IX) általános képletű vegyületek, amelyekben R2 alkilgyököt képvisel, oly (IX) általános képletű vegyületekből állíthatók elő, amelyekben R2 hidrogénatomot jelent; ez utóbbiakból a már említett módon az 5-litium-származékot állítjuk elő és ezt azután a megfelelő alkilhalogeniddel kezeljük. Az olyan (II) általános képletű vegyületek, amelyekben R3 metügyököt képvisel, előállíthatók valamely, az (V) általános képletnek megfelelő savklorid dimetükadmiummal vagy valamely metümagnéziumhalogeriiddel történő reagáltatása útján is; ezt a reakciót vas(III)-klorid jelenlétébén alacsony, előnyösen —40 C° körüli hőmérsékleten folytathatjuk le. A (III) általános képletnek megfelelő közbenső termékek előállítása oly módon történhet, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (X) általános képletnek megfelelő vegyületet — e képletben Rí és R2 jelentése megfelel a fentebbi meghatározás szerintinek — valamely 2
