151467. lajstromszámú szabadalom • Impulzusgenerátor, vezérelhető sűrűségű (impulzusfrekvenciamodulált) impulzussorozat előállítására

5 151467 6 rácsra adott vezérlő jellel impulzusfrekvencia­modulált impulzussereget. Ezeket az impulzu­sokat rögzíteni lehet például mágneses hang­szalagon. Az 1. ábrán a 15 görbe jelképezi a 2 rácsra adott vezérlő jelet, a 45 impulzussor pe­dig a bemenő jellel impulzusfrekvenciamodulált impulzussorozatot. A találmány szerinti alap­kapcsolás fent leírt felépítéséből és működésé­ből következően az alapkapcsolás a. találmány. elé kitűzött feladatot teljesíti. Az 1. ábra szerinti kapcsolás alkalmazása esetén kis vezérlőjelnél (a maximális amplitúdó 1—2%-áig) a vezérlő jel és az impulzusfrek­vencia közötti linearitás nem kielégítő, mivel — mint az ábrából is kitűnik — a kisülés megindulásához szükséges, hogy a 8 elektron­csövön keresztül már folyjon valamekkora kis áram. A 2. ábra szerinti kapcsolás kis vezérlő­jelnél is kielégítő linearitást biztosít.. Ez az áramkör az alapkapcsolás elemein kívül még tartalmazza az önmagában ismert 17 egystabil állapotú billenőkört, melynek bemenete a 16 közös pontra csatlakozik, kimenete pedig a 8 elektroncső rácsára. A 17 egystabil állapotú billenőkör a 6 kondenzátor egy bizonyos fe-, ázültségénél ugrik. kvázistabil állapotba, és ez­zel nyitja a 8 triódát. Így a kisülés megindí­tása nem igényel áramot. Váltakozó polaritású vezérlőfeszültség impul­zusfrekvenciamodulációjára — ha nem szüksé­ges az előjelek megkülönböztetése — a 3. ábra szerinti kapcsolás lehetőséget nyújt. A modulá­ló jel az 1 vezérlőegységből földszimetrikusan lép ki, s vezérli a 18 és a 19 elektroncsöveket. (A kapcsolás többi részének, pl. a 6 kondenzá­tort kisütő áramkörnek felrajzolása itt szük­ségtelen, ezért csak az áramerősítő fokozat ta­lálható a 3. ábrán.) Mivel az elektroncsövek — ,megfelelő munkaponti beállításuk esetén •— csak pozitív rácsfeszültségre működnek, ezért a ve­zérlőjel egyik félperiódusát az egyik elektron­cső, a másik félperiódusát pedig a másik elekt­roncső fogja érzékelni, s ennek megfelelően fogják tölteni a 6 kondenzátort, A kimenő im­pulzussorozat ilyen kapcsolás esetén a bemenő jel abszolút értékével való impulzusfrekvencia­modulációnak felel meg. A 4. ábrán látható tömbvázlat szerinti kap­csolással lehetséges váltakozó polaritású vezérlő jel mindkét irányának — előjelének — meg­különböztetése az impulzusokban. A 4. ábrán levő 26 fázisfordító a 27 feszültséggenerátor szolgáltatta jel fázisát .megfordítja, így az 1 vezérlő egység kimenetén földszimmetrikusan megjelenik a 26 fázisfordító, illetve a 27 feszült­séggenerátor kimenő jele. A két, egymáshoz ké­pest fázisfordított jel bejut a 20, illetve 21 egységbe. Mindkét egység megfelel egy, az 1. ábrán, vagy a 2. ábrán vázolt impulzusgenerá­tor kapcsolásnak. A moduláló jel egyik félpe­riódusa a 20 egységben előállított impulzus­sereget, a másik félperiódus pedig a 21 egység­ben előállított impulzussereget modulálja. Mind­két egység a 30, illetve 31 csatoló kondenzáto­rok szabad fegyverzetén megegyező polaritású impulzussorozatot szolgáltat, ezért a 22 fázis­fordító egység megfordítja a 21 egység szolgál­tatta impulzussereget, s így a 25 kimeneten jelentkező impulzusok előjele megfelel a ve­zérlő jel félperiódusa előjelének, az impulzus­sorozat sűrűsége pedig arányos a vezérlőjel amplitúdójával. Ha a vezérlőjel a 23 görbe sze­rinti, a 25 kimeneten levő impulzussorozat a 24 diagram szerinti. . • • A találmány szerinti kapcsolás igen előnyö­sen alkalmazható a bemenő jelnek nemlineáris impulzusfrekvenciamodulációjára. Az 5. ábrán látható példaképpeni kapcso­lás a 3 elektroncső áramerősítési tényezőjének a 2 rácsra csatólt jel függvényében való önmű­ködő vezérlésével önmagában ismert módon — a 3 elektroncső 29 katódpontjára csatolt 32 megfogó áramkör segítségével — állítja elő a bemenő jellel előírt függvénykapcsolatban levő áramot. A 32 megfogó áramkörön belül elrendezett — ellenállással sorbakötött diódát tartalmazó — két ág egyik végpontja a 29 közös pontban csatlakozik a töltő áramkör aktív elemét ké­pező 3 elektroncső katódjára, s ezen ágak sza­bad végpontjai az impulzusgenerátort tápláló tápegység 13 és 14 kapcsai közé helyezett ohmos feszültségosztó más-más leágazására vannak kötve. A 6. ábrán egy példakénti kapcsolást adok a bemenő jelnek egy folytonos függvény szerinti módosítására. A rajzon látható 6 kondenzátor­ral párhuzamosan csatolt 33 passzív elem (im­pedancia) azt eredményezi, hogy a 6 konden­zátor feltöltésének ideje nem lesz egyértelműen arányos az anódárammal, s így a bemenő-mo­duláló jellel, hanem egy bizonyos függvény szerint módosul. Ennek a függvénynek para­méterei a 33 passzív elem (impedancia), 6 kon­denzátor, valamint a 6 kondenzátor kisülésének referens feszültsége. Az ezen paraméterek meg­felelő változtatásával nyert függvény sok eset­ben hozzásimítható a kívánt függvényhez, vagy legalábbis három pontjához rögzíthető, mivel három szabad paramétere van a kapcsolás ezen részének. -Az 1., valamint a 2. ábra szerinti kapcsolás előnyösen alkalmazható járművek vontatási jel­lemzőinek mérésénél. A 7. ábra a 2. ábra sze­rinti kapcsolás felhasználásával egy példakénti kiviteli lehetőségét adja a vontatási jellemzők mérésének. A 40 kapuáramkör 34 bemenetén megjelenik — jelen esetben — a vonókészülék helyébe iktatott, vagy a nyomatéktámra sze­relt vonóerőmérőről vezérelt 43 mérőerősítő által előállított — a vonóerővel arányos — vil­lamos feszültség. Ez a feszültség a 40 kapu­áramkörön keresztül vezérli a 3 elektroncsövet. A jármű kerekére szerelt 38 impulzusadó szer­kezet meghatározott elfordulási szögek, s így meghatározott útszakaszok megtételekor egy villamos impulzust ad a 39 egystabil állapotú billenőkör 36 bemenetére. A 39 egystabil álla­potú billenőkör kvázistabil állapotában a 40 kapuáramkör 37 bemenetére nyitójelt ad, tehát 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents