151467. lajstromszámú szabadalom • Impulzusgenerátor, vezérelhető sűrűségű (impulzusfrekvenciamodulált) impulzussorozat előállítására

7 151467 8 ez alatt az idő alatt a 34 bemeneten megjelenő feszültség eljut a 3 elektroncső 2 rácsához. Az egystabil állapotú billenőkör stabil állapotában a 2 rács feszültsége nulla V. Könnyen belát­ható, hogy a kapcsolás ilyen működése mellett a 3 elektroncső anódárama arányos lesz a von­tató jármű által kifejtett teljesítménnyel, s a 11 csatoló kondenzátor 12 szabad fegyverzetén megjelenő impulzussorozat impulzusszáma egy bizonyos időtartamra vonatkozóan arányos az ugyanezen idő alatt végzett munkával. A 7. ábrán fel van tüntetve egy teljesítményben ka­librált, a 3 elektroncső anódelektródája és a 6 kondenzátor közé sorosan beiktatott 44 mutatós műszer, az önmagában ismert számláló és re­gisztráló eszközökből felépített 28 egység pedig a 11 kondenzátor 12 szabad fegyverzetén meg­jelenő impulzusok megszámolására szolgál. A 28 egység regisztráló berendezés célszerűen ön­magában ismert mégnesszalagos jelrögzítő ké^­szülék. A találmánynak egy másik konkrét alkalma­zási lehetősége a folyadék-hűtőberendezések hű­tési hatásfokának vizsgálatánál áll fenn. Ebben az esetben meg kell határozni egy bizonyos idő­tartamra vonatkozóan a hűtőberendezésen át­áramló folyadék mennyiségéből, valamint a be­lépő és kilépő folyadék hőmérsékletéből (ezek különbségéből) a hűtőberendezés által felvett hőenergia mennyiséget. A feladat megoldását elvégzi a 7. ábra szerinti kapcsolás. A 43 mérő­erősítő itt hőmérsékletkülönbséggel arányos villamos jelet szolgáltat — valamely önmagá­ban ismert termisztoros, hőellenállásos stb. kap­csolással —, a 38 impulzusadó szerkezet pedig meghatározott átáramlott folyadékmennyisé­genként (pl. literenként) ad egy-egy impulzust a 39 egystabil állapotú billenőkör bemenetére, mechanikus vagy villamos folyadék-mennyiség­mérő berendezés segítségével. A 44 mutatós műszer által mutatott érték az időegység alatt felvett hőmennyiséggel lesz arányos, a 28 egy­ség — mint számláló — pedig mutatja — tet­szőleges időtartamra vonatkoztatva — a hűtő­berendezés által felvett hőmennyiséget. Általánosságban olyan feladatok megoldásá­nál lehet a 7. ábra szerinti kapcsolást előnyö­sen alkalmazni, ahol két, időben változó meny­nyiség szorzata pillanatértékének mérése, vala­mint a szorzat idő szerinti integráljának meg­határozása a cél. Az ábrákon megadott példakénti kapcsolá­sokban alkalmazott triódák helyett természete­sen — a feladat természetétől és a követelmé­nyektől függően — többelektródás csövek is alkalmazhatók. Szabadalmi igénypontok: 1. Impulzusgenerátor, vezérelhető sűrűségű (impulzusfrekvenciamodulált) impulzussorozat előállítására, amelynél az impulzussűrűség a moduláló jelet szolgáltató vezérlőegység kimenő kapcsán (kapcsain) levő feszültség pillanatérté­kének függvénye, azzal jellemezve, hogy a vezérlőegység (1) egyik kimenő kapcsára töltő­áramkör aktív elemét képező elektroncső (3) rácsa (2) csatlakozik, s ugyanezen elektroncső (3) katódja az impulzusgenerátort tápláló táp­egység kapcsai (13 és 14) közé helyezett ellen­állások (4 és 5) alkotta feszültségosztó leága­zására csatlakozik, anódja pedig kisütőáramkör elektroncsövének (8) katódjával közösített, s e közös pont (16) kondenzátoron (6) keresztül csatlakozik a tápegység pozitív kapcsára (13), a kisütőáramkör elektroncsövének (8) rácspont­jára pedig csatlakozik egyfelől a tápegység kap­csai (13 és 14) közé helyezett további ellenállá­sok (9 és 10) alkotta feszültségosztó leágazása, másfelől csatoló kondenzátor (11) egyik fegy­verzete, végül tranzisztor (7) kollektor-elektró­dája, míg e tranzisztor (7) bázisa a kisütő­áramkör elektroncsövének (8) anódjára, emit­tere pedig a tápegység pozitív kapcsára (13) csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti impulzusgenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kisütő­áramkör elektroncsövének (8) katódja és rácsa közé önmagában ismert egystabil állapotú bil­lenőkör (17) nyer beiktatást. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti impulzus­generátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a töltőáramkör aktív elemét két párhuzamos kötött elektroncső (19 és 20) alkotja. 4. A 3. igénypont szerinti impulzusgenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a töltő­áramkör aktív elemét képező két elektroncső közül az egyik elektroncső (18) a vezérlőegység (1) egyik kimenő kapcsára (41), míg a másik elektroncső (19). a vezérlőegység (1) másik ki­menő kapcsára (42) csatlakozik. i 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti impulzus­generátor kiviteli alakja váltakozó feszültségű moduláló jelet szolgáltató vezérlőegységhez, azzal jellemezve, hogy két, a találmány szerinti töltő- és kisütő áramkörként kiképzett egység (20 és 21) csatlakozik egy közös vezérlőegység (1) különböző kimenő kapcsaira. 6. Az 5. igénypont szerinti impulzusgenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a közös vezérlőegység (1) kimenő kapcsai közül az egyik közvetlenül, a másik pedig fázisforditó (26) köz­beiktatásával csatlakozik a moduláló jelet elő­állító feszültséggenerátor (27) ugyanazon pont­jához. 7. A 6. igénypont szerinti impulzusgenerátör kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kisütő­áramkörök vezérlőrácsához kötött csatolókon­denzátorok (30 és 31) közül az egyik csatoló­kondenzátor (31) szabad fegyverzetéhez fázis­fordító egység (22) csatlakozik és e fázisfordító egység kimenő kapcsa a másik csatolókonden­zátor (30) szabad fegyverzetével közösített. 8. Az 1—7. igénypont szerinti impulzusgene­rátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a töltőáramkör elektroncsövének (3) katódkiveze­téséhez nonlineáris elemeket tartalmazó, önma­gában ismert megfogóáramkör (32) csatlakozik. 9. A 8. igénypont szerinti impulzusgenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a töltő-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents