151343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a központi idegrendszerre ható alkilénaromás aminószármazékok előállítására
151343 rűen légköri nyomáson, palládiumkatalizátor jelenlétében lefolytatott katalitikus hidrogénézéssel alakíthatjuk át a megfelelő (Il/b) általános képletű telített vegyületté. A (II) általános képletnek megfelelő vegyü- 5 leteket a találmány egy másik kiviteli módja értelmében oly módon is előállíthatjuk, hogy valamely (V) általános képletű p-helyettesített aceíofenon-származékot —• ahol R' jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerinti- 10 vei — formaldehiddel és valamely (IV) általános képletű aminnal reagáltatunk. Majd az így kapott (VI) általános képletű aminoketont a megfelelő aminokarbonil-vegyületté (VII) redukáljuk és ebből vízlehasítás útján a (II/a) ^5 általános képletű, telítetlen láncú végterméket, vagy vízlehasítás és egyidejű redukció útján a (Il/b) általános képletű telített szénláncú végterméket kapjuk. A fenti eljárásban a p-helyettesített aceto- 20 fenon formaldehiddel és aminnal való kondenzáltatását célszerűen lúgos etanolos közegben történő hevítés útján, a (VI) képletű aminoketon redukcióját pedig bármely ismert módszerrel, pl. fémhidridek vagy nátrium- 25 etilát segítségével, vagy pedig katalitikus hidrogénezéssel (platina-oxid vagy palládiumos aktívszén jelenlétében) folytathatjuk le, míg a (VII) képletű vegyületből a. víz lehasítása pl. perklórsavval történhet. 30 A telített szénláncú (Il/b) általános képletű vegyületeknek a hidrogénezés útján történő előállítását lefolytathatjuk közvetlenül az (VI) általános képletű aminoketonszármazékból kiinduló művelet során is. Ebben az esetben az 35 (VI) általános képletű aminoketon hidrogénézése útján kapott (VII) általános képletű aminoalkoholt nem különítjük el a reakcióelegyből, hanem a vízlehasítószernek a hozzáadása után a hidrogénezést tovább folytatjuk és így 40 a víz lekasadásával egyidejűleg végbemegy a kettőskötés telítődése is. A találmány szerinti eljárásnak ez az acetofenon-vegyületből kiinduló változata hasonló módon alkalmazható a törzsszabadalomban le- 45 írt vegyületek előállítására is. Ebben az esetben kiinduló anyagként természetesen olyan acetofenont kell alkalmazni, amelyben a fenilcsoport nem a p-helyzetű R' csoporttal van helyettesítve, hanem vagy helyettesítetlen, 50 vagy pedig egy vagy két halogénatommal, hidroxil- vagy metoxiesoporttal van helyettesítve. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák 55 szemléltetik: . példa: a) l-piperidmo-3-(p-ciklohexil-fenil)-propan-3-on. 60 20 g piperidin-hidroklorid, 32 g p-ciklohexil-acetofenon és 9 g paraformaldehid elegyét 80 ml absz. etanolban 2 óra hosszat hevítjük 65 vízfürdőn, vjsszafolyató hűtő alatt, majd ismét 9 g paraformaldehidet adunk hozzá és még 4 órát hevítjük. Ezután a reakcióelegyet forrón leszűrjük és lehűlésig állni hagyjuk. A kivált kristályos terméket leszűrjük, kevés hideg etanollal mossuk és megszárítjuk. 32 g 183— 184 C°-on olvadó l-piperidino-3-(p-cik.lohexil)propanon-hidrokloridot kapunk, az aceton és etanol 2:1 arányú elegyéből átkristályosított termék olvadáspontja 186 C\ b) l-piperidino-3-(p-ciklohexil-fenil)-propanol. 8 g fenti piperidino-keton-hidrokloridot 60 ml absz. metanolban oldunk és 0,2 g platinaoxid hozzáadásával légköri nyomáson hidrogént vezetünk az oldatba. Az oldat 4 óra alatt 480 ml hidrogént vesz fel (számított mennyiség 530 ml). Ezután a katalizátort kiszűrjük és a metanolos oldathoz csapadék képződésig dietilétert adunk. Az elegyet éjjelen át hűtőszekrényben állni hagyjuk, majd a kivált lemezes kristályokat leszűrjük és megszárítjuk. 2,4 g l-piperidino-3n(p-ciklohexil-fenil)-propanol-hidrokloridot kapunk; op. 217 C°. c) l-piperidino-3-(p-ciklohexil-fenil)-propén-3, 1,5 g l-piperidino-3-(p-ciklohexil-fenil)-propanolhidrokloridot 10 ml jégecet és 0,3 ml 9.4 n perklórsav elegyében lVa óra hosszat hevítünk 140 C°-on, visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után kristályos termék válik ki a reakcióelegyből. Ezt szűréssel elkülönítjük, acetonban oldjuk és az oldatot 5%-os nátriumhidroxidoldattal semlegesítjük, majd a szabaddá vált bázist 20 ml víz hozzáadása útján kicsapjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot szárítjuk és bepároljuk, a kapott kristályos maradékot pedig etanol és víz 3 :1 arányú elegyéből átkristályosítjuk. Az így kapott l-piperidino-3-(p-ciklohexil-fenil)-propén-3- olvadáspontja 67—68 C°. A szokásos módon elkészített és 2 :1 arányú etanol-aceton elegyből átkristályosított hidroklorid 232 C°-on olvad. 2. példa: 1-piperi dino-3-(p-ciklohexil-f enil)-pr opán. 5 g l-piperidino-3-(p-ciklohexil-fenil)-propan-1-on hidrokloridot, amelyet az 1. példa a) pontja szerint állítottunk elő, 30 ml jégecetben oldunk és 1,6 g palládiumos aktívszén katalizátor hozzáadásával 5 óra hosszat hidrogénezzük légköri nyomáson, 25 C° hőmérsékleten, Ezután 20 ml jégecetben oldott 1,3 ml 9,8 n perklórsavat adunk hozzá és a hidrogénezést 80 C° hőmérsékleten további 5 óra hosszat folytatjuk. Lehűlés után a katalizátort kiszűrjük és a szüredékhez 15 ml jégecetben oldott 4 g káliumacetátot adunk. A levált káliumperklo-2