151267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos szigetelési célokat szolgáló, gyorsan keményedő műgyantarendszerek előállítására

5 151267 6 különböző felhasználási célokra alkalmas, különböző keménységű és rugalmasságú polikondenzációs terméket lehet előállítani. Ugyancsak a komponensek arányainak megváltoztatásával és a kiindulási anyagok összetételének célszerű változtatása útján a műgyantarendszer polikondenzációs folyamatának idejét és sebességét is optimális értékre lehet beállítani. Ez a tény rendkívül lényeges, a műgyanták alkalmazási területén,, mert a villamosgépiparban régóta fennáll az igény arra vonatkozólag, hogy különböző mechanikai igénybevételnek alávetett készülékekben az igénybevételnek ellenálló térkitöltő műgyantarendszerek nyerjenek alkalmazást. Ilyen minőségi követelmények egyrészt kemény, rendkívül szívós tulajdonságú műgyantát igényelnek, amelyek rövid hornyú és kisméretű, de nagy fordulatszámú motorokhoz szükségesek. Másik ilyen követelmény valamely elasztikus, nagy rugalmassággal rendelkező szívós olyan műgyantarendszer, amely a nagy villamosgépeknél fellépő hőtágulás okozta mozgást felvenni képes. Ezeket a sokszor ellentmondó minőségi követelményeket az ismert műgyantarendszerek kielégíteni nem tudták. A találmány szerinti műgyantarendszer, amelynek komponensei az eredeti előnyös tulajdonságok megtartásával széles határok közöjtt változtathatók,, lehetővé teszik ezen igények kielégítését. A találmány alkalmazása nemcsak a műgyantarendszer felhasználása révén fellépő előnyökben mutatkozik, amelyeket előbbiekben részletesen vázoltunk, hanem nagy jelentőséggel bír a villamos forgógépek termelési kapacitásának növelésében is. Mivel a találmány szerinti műgyantarendszer felhasználásával a beégetés! idő a jelenlegi szükséges idő egyharmadára csökkenthető, így lehetővé teszi, hogy beruházás nélkül a termelékenység növelésével fokozzuk a villamos forgógépek termelését. Emellett még a beégetéshez szükséges energia mennyisége is az eddigi érték egy hányadára csökken. A találmány szerinti műgyantakeverékekhez az egyes komponensek az alábbi példák szerint készíthetők. A találmány sokrétű alkalmazásából következik, hogy a példákat szemléltetés és nem korlátozás céljából közöljük. Olajos alkidgyantakomponens készítése Az alkidgyanta készítésénél polialkoholként például etilénglikol, butilénglikol, dietilénglikol, hexántriol, trimetilolmetán, trimetilolpropán és pentaeritrit használható fel. Dikarbonsavként ortó-, izo- és tereftálsav, tetrahidroftálsav, adipinsav, maleinsav, szebacinsav, illetve ezek anhidridjei használhatók fel. Az olajkomponensek ricinusolaj és faolaj, valamint ezek száradó és félig száradó olajokkal, mint pl. lenólaj, napraforgóolaj, tallolajjal képzett keverékei és az olajok zsírsavai lehetnek. A/l. 100 r. ricinusolajat 20,7 r. etilénglikolt, 0,08 r. ricinusolajban szuszpendált sárga ólomoxid 25 elegyét állandó keverés mellett reaktorban felmelegítjük 180 C°-ra és ezen a hőfokon 1 órán át tartjuk. Ezután még 110 r. ricinusolajat 52,7 r. glicerint, majd 160°-on 83,7 r. ftálsavanhidridet, 6,8 r. maleinsavanhidridet és 16,0 r. 30 adipinsavat adagolunk be. A gyantafőzés a továbbiakban ugyanúgy kivitelezhető, mint A/l-nél. A kész gyantát középbenzinnel 60%osra hígítjuk. 35 Éterezett rezolgyanta komponens készítése R/l. 95 r. 4'0%-os formaldehidet, 35 r. xilenolt és 36.5 r. diánt (4,4'-dioxi, difenilolpropán) reaktorba adagolunk és keveréssel elegyítjük. Az elegy pH-értékét 33%-os nátronlúg oldattal 8,5-re állítjuk be. Ezután a keveréket felmelegítjük 70°-ra. E hőfokon a fűtést leállítjuk, mivel az exoterm reakció az elegyet felfűti 96°-ra, ahol forrni kezd. 5—6 perces forralás után megkezdjük a kondenzációs fok ellenőrzését a zavarosodási pont vizsgálatával: Ha a 84—£6 C° zavarodási pontot elértük, az elegyet 5-ös pH-értékre savanyítjuk. A kép-287 r. ricinusolajat, 54 r. glicerint reaktorban keverés mellett 140' C°-ra melegítünk, majd 5 ezen a hőmérsékleten a 111 r. ftálsavanhidridet adagoljuk be. A keverék hőfokát 180 C°-ra emeljük. Ezután óránként 10 C°-os felfűtési sebességgel a hőfokot 230 C°-ra emeljük. 200 C° elérése után a készüléket szénsavlégkör 10 alá helyezzük. 230 C° elérése után pedig a lehető legrövidebb időn belül az elegyet 270 C°ra felfutjuk és ezen a. hőfokon főzzük. A kondenzáció előrehaladását és a ricinusolaj dehidratálódását óránként, majd félóránként a sav-15 szám és a viszkozitás vizsgálatával ellenőrizzük. A gyantát 550—650 c. p. viszkozitásig kondenzáljuk, mimellett a savszám 15 alatt legyen. A kész gyantát középbenzinnel 60%osra hígítjuk. 20 A/2. 25 30 A találmány szerinti éterezett rezolgyanta di-, tri- és tetrafunkciós fenolokat 0,6:0,4:0,6 és 0,6:0,4:1 mólarányban tartalmazza. Trifunkciós 40 fenolként fenolt, krezolt, xilenolt. tetrafunkciósként pedig 4,4-dioxi-difenil-dimetii-metánt alkalmazhatunk. A kondenzálást formaldehiddel vagy paraformaldehiddel, a fenolokra számított 1:2 és 1:5 mólarányban végezzük. A fe-45 nolok mólarányának változtatása útján a műgyantarendszer keménységét és rugalmasságát szabályozhatjuk. A kész rezolgyanta éterezéséhez három vagy annál több szénatomszámú alifás alkohol, diklórhidrin, epiklórhidrin vagy 50 azok keveréke használható fel. 60 3