151267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos szigetelési célokat szolgáló, gyorsan keményedő műgyantarendszerek előállítására

151267 telőanyagok és szerkezeti anyagok nagymértékben károsodnak. Ezenkívül a hosszú beégetési idő a gyártási kapacitás állandóan fennálló szűk keresztmetszetét képezi, mivel a beégető kályhák kapacitása szabja meg a gyakorlatban az egész gyártás keresztmetszetét. Az ismert műgyantarendszerek minőségi és alkalmazási tulajdonságaiból eredő hátrányok akadályként jelentkeznek a korszerű villamosgépek gyártásánál is. Mivel a minőségi, követelményeket az elektromos iparban egyre in-' kább nemzetközi szabványok határozzák meg, nemes szerkezeti anyagok, beleértve szigetelőlakkok felhasználása is szükséges a kívánt követelmények kielégítésére. A felsorolt hiányosságok kiküszöbölése céljából olyan műgyantarendszert találtunk, amely a korszerű villamosgépek szigetelőlakkjaival szemben támasztott követelményeknek mind mechanikai, fizikai és kémiai tulajdonságok, mind elektromosipari vonatkozásokban eleget tesz. A találmány értelmében szigetelő, térkitöltő és összefogó hatású, gyorsan keményedő, itatási célokat szolgáló műgyantarendszereket úgy állíthatunk elő, ha 40—70%-ig olajjal modifikált alkidgyanta, 60—<80'%-íg kezdeti rezol állapotban valamely alkohollal, célszerűen butanöllal éterezett di-, tri- és tetra-funkciós fenolokból 0,6:0, 4:0,6 arányban és formaldehiddel 1:2 és 1:5 arányban kondenzált rezolgyanta és éterezett metilolcsoportokat tartalmazó aldehid-amin gyanta oldószeres oldatainak 7:2:0,1—1,0—5:4:0,1—1,0 súlyarányig terjedő, célszerűen 6,4:3,6:0,3 súlyarányú elegyét 100— 120 C° hőmérsékleten legalább 1 óra hosszat előkondenzáljuk, majd adott esetben alkiltitanátot és/vagy fémalkoholátot adunk hozzá, mimellett esetleg oldószer hozzáadása útján testtartalmát beállítjuk. -A találmány szerinti műgyantarendszer alkidgyantakomponenseként 30—70%-ban konjugált kettős kötéseket tartalmazó és az alkilgyanta súlyára számítva 40—70 súly% olajjal módosított poliésztert használunk fel. Éterezett aldehid-amin gyantaként a szimmetrikus triamino-tiriazin (melamin) formaldehiddel 1:9 mólarányban kondenzált és butilalkohollal éterezett származékát használjuk fel. Oldószerként alifás vagy aromás szénhidrogének, hidroaromás szénhidrogének, három vagy ennél több szénatomszámú alifás alkoholok, aromás alkoholok, halogénezett szénhidrogének, glikoléterek, észterek, ketonok és ezek keverékei alkalmazhatók. Ha a találmány szerinti műgyantarendszer egyes komponenseit és azok hatását vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy ha a találmány szerinti éterezett rezolgyantát és a felhasznált olajos alkidgyantát kondenzáljuk, úgy erre rövid kondenzációs idő elegendő. A két gyanta kombinációjával kapott kondenzációs termék rugalmassága, hő- és vízállósága, szilárdsága, valamint elektromos tulajdonságai jobbak az ismert hasonló kombinációknál. Megfelelő oldószerkeverék alkalmazása esetén ily módon 5 nagy testtartalmú műgyantakeverék előállítása válik lehetségessé. Ilyen műgyantarendszerrel a szigetelő műgyantaráteg kialakítása úgy szabályozható, hogy az alkalmazott oldószerek legnagyobb része a végleges réteg kialakulása. 1Q előtt eltávozik a rendszerből. Ha a fenti rendszerhez éterezett amin-aldehid gyantát adagolunk, akkor a műgyantakeverék polikondenzációs idejét nagymértékben meggyorsítjuk. A polikondenzációs idő kívánatos 15 lerövidülése egyébként nem befolyásolja károsan a műgyantarendszer egyéb előnyös, pl. mechanikai, termikus, vízfelvételi és elektromos tulajdonságait. A találmány szerinti műgyantarendszer elő-50 állításakor tehát a megadott arányban összekevert komponenseket 30—120 C° közötti hőmérsékleten előkondenzáljuk, akkor ezzel a polikondenzáció egy szakasza végbemegy. A teljes mértékű polikondenzáció a gyantarend-25 szer felhasználását jelentő, felhordott állapotot követő beégetés során fejeződik be. A műgyantarendszer beégetési összideje és az ennek egy részét képező polikondenzációs idő megrövidül, vagyis 6—8 órára csökken. 30 A fenti műgyantaösszetétel egyes komponensei önmagukban ismertek. Nem ismert azonban a találmány szerinti műanyagkompozícióval elérhető az a műszaki hatás, amely az ezen a téren ismert műgyantarendszereket felülmúlja. 35 Emellett a találmány szerinti összetételben alkalmazott éterezett rezolgyanta különbözik mind összetételében, mind elkészítési módjában az ismert hasonló műgyantáktól. A tetrafunkciós fenolok felhasználásával és kezdeti rezol 40 állapotban való éterezéssél, valamint a di-, tries tetrafunkciós fenolok egymáshoz és a formaldehid kondenzációs szerhez való, a talál. mány szerinti arányával olyan kombinációt sikerült találni, amely szemben az ismert éte-45 rezett rezolgyanta-alkilgyanta kombinációkkal relatíve alacsony hőfokon beégethető, az amingyanta felhasználásával pedig a polikondenzáció idejét jelentősen csökkenteni lehet. A találmány szerinti műgyantarendszerek elő-50 nyeihez tartozik, hogy rövid beégetési idő alatt az ismert hasonló rendszerekkel szemben iobb szigetelő és mechanikai tulajdonságú filmet képez, mimellett a műgyantarendszer szerves oldószerben készített oldatából, a polikonden-55 záció folytán képződő műgyantarétég kialakulása alatt, az oldószerek legnagyobb része eltávozik. Ez azáltal válik lehetségessé, hogy a találmány szerinti műgyantarendszer testtartalma 60 65—70%-os legyen, szemben az elektromos szigetelési célokat szolgáló, ismert műgyantarendszerek maximálisan 50%-os testtartalmához képest. További előnyként említjük, hogy a műgyantarendszer egyes komponensei egy-65 máshoz való arányának megváltoztatása útján.