151262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves foszforvegyületek előállítására

151262 10 tel reagáltatjuk, amelyben M úgyszintén hid­rogénatomot jelent. Ilyén esetben valamely sav­lekötőszert mint alkálikarbonátot, pl. kálium­karbonátot, vagy valamely savkötő szerves anyagot, mint pl. piridint alkalmazunk és a reakciót célszerűen. 10—50 C° között kivitelez­zük. A reakciót valamely oldószerben, mint pl. széntetrakloridban végezzük, mely Utóbbi jelen esetben oxidálószerként hat, vagy valamely nem oxidáló-jellegű oldószerben, mint pl. ben­zolban végezzük, azonban ilyen esetben is al­kalmazunk oxidálószert, mint pl. széntetra­bromidot. Az (I) általános képletnek megfelelő szerves foszforvegyületek nematodák általi fertőzések 15 leküzdésére használhatók olyan szerek alakjá­ban kiszerelve, amelyek valamely hígítószert és diszpergáló vagy felületaktív szert is tar­talmaznak, mimellett az ilyen készítmények vízben diszpergálva vagy száraz állapotban 20 kapszulákban vagy ostyatokban kiszerelve al­kalmazhatók. Készíthetünk továbbá nem vizes­szuszpenziókat valamely szuszpendálószer hozzá­adásával, tablettákat kötőanyag és/vagy simító­szer hozzáadásával, vizes vagy olajos vagy víz­olaj emulzióval készített szuszpenziókat, ame­lyek tartósító, sűrítő, emulgeáló és/vagy ízesítő adalékot is tartalmazhatnak. Beadhatjuk az (I) általános képletű hatóanyagokat a kezelendő állat táplálékához keverten is. A legelőnyösebb kiszerelési alakok a diszpergálható és nedve­síthető porok, valamint a tablettázott készít­mények. A találmány körébe tartozik tehát az (I) általá­nos képletnek megfelelő szerves foszforvegyüle­teket hatóanyagként valamely gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőanyag kíséretében 25 30 35 tartalmazó készítmények és az ilyen készít­mények előállítása is. A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­viteli módjait közelebbről alábbi példákkal szemléltetjük. E példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban, a százalékértékek pe­. dig súlyszázalékban értendők. Egyes példákban az eljárás végtermékét olaj­szerű alakban nyerjük. Ezt az olajszerű ter­méket ilyen esetben 20 ml benzolban oldottuk, az oldatot egy 5X2 cm méretű alumíniumoxid­oszlopra vittük fel, az oszlopról 40 ml ben­zollal eluáljuk egy frakcióban felfogva a ter­méket. A benzolt ezután csökkentett nyomáson (100 mmllg-oszlop) nyomás alatt elpárologtat­juk és a maradékot etanolból átkristályosítjuk. Az így kapott kristályos termék olvadáspont­ját adtuk meg az illető példákban. 1. példa: 6,8 g 4-(2,4-diklórfenii)-7-hidroxi-kumarin és 5,1 g bisz-(2-klóretil)-foszfit széntetrakloridos elegyéhez 10 C° hőmérsékleten 3,2 g trietil­amint adunk olyan ütemben, hogy a reakció­elegy hőmérséklete eközben ne emelkedjék 40 C° fölé. A reakcióelegyet egy éjjelen át szoba­hőmérsékleten állni hagyjuk, majd vízzel hí­gítjuk. A szerves oldószeres réteget elkülönít­jük, majd sósavval, káliumhidroxid-olriattal, vízzel, végül nátriumkloriddal mossuk. Az ol­datot ezután vízmentes nátriumszulfáton szá­rítjuk és az oldószert desztilláció útján eltávo­lítjuk. Maradékként 0,0-bisz-(2-klóretil)-0-7--[4-(2,4-diklórfenil)]-kumarinil-foszfátot kapunk, amely szobahőmérsékleten megszilárdul. Elem­zési adatok: Táblázat A táblázatban felsorolt vegyületek a közölt 1. példa szerint állíthatók elő. Példa Vegyület Nem korrigált op P% talált Cl% Elemzési érték S% P% számított Cl% S% 2. 3. 4. 6. 7. 0,0-bisz-(2-klóretil)-0,-7-(4-p-tolilkumarinil)-f oszf át 82—83 ° 0,0-bisz-(2-klóretil)4),-7-^(4-metil-4-etilkumariml)­f oszf át 70—71° O,0-bisz-(2-klóretil)J0,-7-(3,4-tr imetilénkumarinil)­f oszf át 67—68° 0,0-bisz-(2-klóretil)4),-7-(3,4-tetrametilénkumarinil)­f oszf át 99—100" 0,0-bisz-(2-klóretil)-O,-7--(4-fenilkumarinil)­f oszf át 86—87° 0,0-bisz-(2-klóretil)4),-7-(3-etil-4-metilkumarinü)­f oszf át 57—58° 0,0-bisz-(2-klóretü>0,-7-(3,4-pentamétilénkumarinil)­foszfát 76—77° 6,9 15,1 7.1 18,8 7,9 18,3 7.2 — 6,8 7,6 — 7,6 6,95 15,4 — 7,0 . 7,4 17,1 — 7,6 6,84 16,5 —r.^ 7,1 15,5 17,4 17,4 7,35 — — 16,0 — 17,4 — 16,3 —

Next

/
Thumbnails
Contents