151155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogén-elegyek hidrogénezésére
151155 kezelés időtartama általában 4 óra lehet. E módszernek még az a további előnye is van, hogy nem szükséges a nagytömegű katalizátort 500 C°-ra vagy ennél magasabb hőmérsékletekre felhevíteni. c) Elkészíthetjük a katalizátort annak a vízben oldódó komplexvegyületnek a felhasználásával is, amelyet kapunk, ha a nikkelformiátot ammóniában oldjuk. Ez a komplexvegyület hevítés hatására elbomlik és ismét nikkelformiátot ad. Ha ezt a vízben oldódó komplexvegyületet használjuk fel, akkor a katalizátort vízben egyébként nem oldódó vegyületek, mint nikkelformiát felhasználásával is az impregnáíási módszer szerint készíthetjük el. Ebben az esetben a nikkel vegyületet ammóniaold atban oldjuk és ezt az oldatot használjuk fel a szemcsézett vagy tablettázott katalizátor-hordozó átitatására. A katalizátort ezután megszárítjuk és az aktiválást a fentebb b) alatt leírtak szerint folytatjuk le. . A redukálás megtörténte után a nikkelkatalizátort nem szabad levegővel érintkezésibe jutni engedni, mert különben a nikkel nikkeloxiddá való spontán oxidációja következhet be. A katalizátorokat célszerűen oly módon készítjük el, hogy azok aktivált állapotban 2—50 súly% elemi nikkelt tartalmazzanak, a katalizátor teljes súlyára számítva. A találmány szerinti eljárás lefolytatására pl. oly katalizátorok alkalmasak, amelyek a nikkelt pl. alumíniumoxid, kovaföld, kréta vagy szilikagél hordozóra felvitt állapotban tartalmazzák. Előnyösnek bizonyul a szepiolit-hordozóra felvitt oly nikkel-katalizátor, amely 2—20 súly% nikkelt tartalmaz. Egy másfajta, ugyancsak előnyös katalizátor kb. 33 súlyf y 0 nikkelt és kb. 3 súly% kobaltot tartalmaz, alumíniumszilikát-hordozóra felvitt állapotban. Jól alkalmazhatók a találmány szerinti eljáráshoz a Kuhlmann-féle nikkel-katalizátorok. A találmány szerinti eljárás első és második szakaszában alkalmazásra kerülő reaktorok izotermikus vagy adiabatikus működésűek lehetnek. A találmány szerinti eljárás során számottevő mennyiségű reakcióhő képződik; olyan esetekben, amikor az eljárás valamelyik vagy mindkét szakaszában adiabatikus működésű reaktorokat alkalmazunk, kívánatos lehet a két hidrogénezési szakasz során a hőmérséklet szabályozását elősegíteni azáltal, hogy a második hidrogénezési szakaszból nyert folyékony termék egy részét visszakeringtetjük az első hidrogénezési szakaszba. A nikkel-katalizátor jelenlétében történő hidrogénezési műveletet előnyösen 50 C° és 250 C° közötti hőmérsékleten, bármely, légköri, légkörinél kisebb vagy nagyobb nyomás alatt folytathatjuk le. Rendszerint kívánatos oly módon dolgozni, hogy a reakció folyékony fázisban menjen végbe, célszerű tehát a nyomást ennek megfelelően megválasztani. A hidrogén-abszorpció sebességét célszerűen kb. 62,3 1/1 értéken tartjuk. A. gyantaképző alkotórészek legnagyobbrészt rendszerint diének alakjában vannak jelen; 5 ezek a gyantaképző anyagok eltávolítása céljából lefolytatott hidrogénezés reakciókörülményei között főként monoolefinekké alakulnak át. A hidrogénezést — amennyiben az kívánatos 10 — valamely olyan gázeleggyel is végezhetjük, amely a hidrogén mellett közömbös alkotórészeket is tartalmaz. Ilyen közömbös alkotórészek jelenléte esetén azonban célszerű, ha a gázelegy legalább 25 mól% hidrogént tártai-15 maz; a hidrogén előnyös mennyiségi aránya az ilyenfajta gázelegyekben 25—90 mól% lehet. Ilyen célokra gázelegyként előnyösen alkalmazhatók az ún. „platfcrmálási" eljárás véggázai. Célszerűen 70 mól% hidrogént tartal-20 mázó gázokat használunk. Az ilyenfajta gázelegyek általában pl. 70 mól% hidrogént és 30 mól% metánt tartalmazhatnak. Egyéb ilyen célra alkalmas gázok még a gőzzel történő krakkolás véggázai, a katalitikus krakkolás 25 véggázai, valamint a szénhidrogének dehidrogénezéséből származó véggázok. Az olefin-eltávolítási szakaszt célszerűen oly katalizátor jelenlétében folytatjuk le, amely kobaltoxidot és molibdénoxidot tartalmaz, hor-30 dozóanyagra felvitt állapotban. Hordozóanyagként előnyösen alumíniumoxid használható. Jól használható pl. az olyan katalizátor, amely 1—10 súly«/,, kobaltoxidot (CoO-alakban kifejezve) és 5—40 súly% molibdénoxidot (MoOs -35 alakban kifejezve) tartalmaz. A kobaltoxidot és molibdénoxidot tartalmazó katalizátorokat célszerűen az alább megadott határok közé eső reakciókörülmények között alkalmazzuk: 40 nyomás 6,7 —67 atm túlnyomás hőmérséklet 150—480 C° térsebesség 0.5—8.0 tí'/tf/óra gázvisszakeringtetés 89—1424 liter/liter hidrogén-abszorpció 45 az eljárás e lépésében kb. 44,5 liter/liter Olyan esetekben, amikor kéntartalmú szénhidrogénelegyet használunk fel kiinduló anyagként, az olefin-eltávolítási szakaszban előnyö-50 sen olyan műveleti körülményeket alkalmazunk, amelyek szelektíven elősegítik a betáplált szénhidrogénelegy kénmentesítését is. Az eljárás során kapott termék, amely tehát főként paraffinekből és aromás szénhidro-55 génekből áll, igen jól alkalmazható az oldószeres extrakcióval történő további kezeléshez; aromás szénhidrogéneket nagy százalékarányban tartalmazó kivonat nyeréséhez oldószerként pl. di- vagy trietilénglikolok használhag0 tók jó eredménnyel. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nincsen ezekre a példákra kor-65 látozva.