151120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására
151120 15 dehid, paraformaldehid, acetaldehid, propional, butanol, vagy aromas aldehidek, mint pi. benzaldehid, továbbá cukorszerű aldehidek, pl. glükóz, pentóz. Abban az esetben, ha R4 és R 2 3-oxo-J-4,6- vagy 3-oxo-zl-4,7-rendszert jelent, az ózonid elbontását előnyösen enyhe redukálószerrel végezhetjük. Ebben az esetben pl. tekintetbe jönnek a fent említett aldehidek. Az ózonid elbontására szolgáló oxidálószerként számításba jön pl. a hidrogénperoxid vagy a káliumpermanganát lúgos oldata. Ha a szteroidváz A-gyűrűjében olyan kettőskötés van 4-helyzetben (A4 ), amely 3-oxigénatommal nincs konjugált helyzetben, akkor célszerű megakadályozni, hogy a fent felsorolt oxidálószerek ezt a kettőskötést megtámadják. Ez úgy érhető el, hogy a vegyületet oxidáció előtt 4,5-dibromiddá alakítjuk, pl. oly módon, hogy a vegyület oldatához hozzáadjuk a bróm kloroformos oldatának szükséges mennyiségét, és a brómatomot az oxidáció után lehasítjuk pl. cinkporral ecetsavban végzett redukálás által. A /l*-kettőskötést ebben az esetben azáltal is megvédhetjük, hogy a vegyületet epoxiddá alakítjuk, pl. úgy, hogy a kinduló anyagot lúgos közegben hidrogénperoxiddal reagáltatjuk, es az oldallánc oxidálása után az epoxidot elbontjuk. Az epoxid elbontását valamely redukálószerrel, pl. a fent említett anyagok egyikével vagy káliumjodid ecetsavas oldatával végezhetjük. Az V képlet szerinti vegyületek előállítására általában alkalmas kiinduló anyagok a IV képletnek megfelelő vegyületek, amelyeket a fentiekben ismertettünk. Különösen azokat a vegyületeket említhetjük meg, amelyekben a Qv hidrogénatom, a Q 7V pedig szekunder amingyök. s az utóbbinak az N-atomja ahhoz a szénatomhoz kapcsolódik, amelyhez a Qv is kapcsolódik, vagy pedig O-acilgyök. A másodlagos amingyök előnyös módon piperidincsoport. azonban az 1—6 szénatomu alifás szekunder aminők is igen alkalmasaknak bizonyultak. Ezek között felemlíthetjük a dietil-, dipropil-, diizopropil-, dibutil- és diizobutilamint. Alkalmazhatók továbbá'ezeknek az amnoknak hidroxilszármazékai is, mint pl. dietanolamin vagy dipropanolamin. Az O-acilcsoportra példaként különösen azokat a gyököket említjük, amelyekben az acilcsoport 1—6 szénatomu alifás karbonsav gyöke. Mint ilyet, előnyösen mint O-acilcsoporíot említhetjük az O—COCH3 (acetil)-csoportot, továbbá a propionil-, butiril- és valerilcsoportot. A találmány tárgyát képező egyik különösen fontos vegyületet a továbbiakban piroprogeszteron néven említjük. Meg kell jegyezni, hogy itt a ,,piro" képző nem azt jelenti, hogy ez vegyület a progeszteron hevítése által nyerhető, hanem hogy a vegyület felépítése és atomelrendeződése a piroergokalciferollal hasonlítható össze. Ez: a vegyület az A-gyűrűben 3-oxo-zf4 -rendszerrel, telített B-, C- és D-gyűrűvel, a 17-helyzetben acetilcsoporttal, 16 19«-metil-csoporttal és valószínűleg 9a-H-atommal (XVIII képlet) jellemezhető. A vegyületre jellemző továbbá még a fiziológiai hatása. A vegyület hasonló progesztatív 5 hatással rendelkezik, mint a progeszteron, toxikus hatása azonban kisebb, mint ez utóbbié. Igen jelentős továbbá, hogy a találmány kidolgozása folyamán a piroprogeszteron tulajdonságainak megállapításánál androgen ha-10 tást nem észleltünk. Más progesztatív anyagoknál az androgen hatást hátrányosnak tekintik. A piroprogeszteron esetében ennek az aktivitásnak a hiányát patkánykísérletekkel állapítottuk meg. Nyulakon és patkányokon végzett 15 vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy a találmány tárgyát képező vegyületnek nem volt semmi zavaró hatása a kísérleti állatok terhességére. A 3. példa ismerteti a piroprogeszteron egyik 20 előállítási módját a találmány eme részének értelmében. A találmány a továbbiakban vonatkozik a VI képletű vegyületnek a VII általános képletű vegyületté történő oxidálására. Az R4-nek 25 és az R2 -nek ezekben a képletekben a már említett értelme van, a Qv/ hidrogénatomot vagy metilcsoportot, a Qv/Í pedig aldehidcsoportot, vagy ennek addíciós vegyületeit vagy O-acRcsoportot vagy —COOR-csoportot jelöl, 30 ez utóbbi csoportban az R 1—6 szénatomu alifás szénhidrogéngyököt jelent. Ha a Qvn a legutóbbi csoportot jelenti, a Qv7 mindig hidrogénatom. Az oxidáció előnyösen végezhető azzal az 35 eljárással, amelyet a IV általános képletű vegyületek oxidációjára vonatkozóan az V általános képletű vegyületekkel kapcsolatban ismertettünk, tehát oxidálószerként jönnek az ózon, krómtrioxid, a krómsav alkálisói, mint 40 pl. a nátrium- vagy káliumdikromát, továbbá a káliumpermanganát. A reakció ezenkívül végbemehet homogén, heterogén vagy vizes közegben. Az oxidálandó vegyület jelen lehet mind oldott, mind pdig szuszpendált állapot-45 ban. Ha az oxidálandó vegyület átalakítása homogén közegben történik, akkor oldószerként elsősorban alifás vagy aromás szénhidrogének, mint pl. petroléter, ligroin, benzin, benzol, 50 toluol vagy mezitilén jönnek számításba. Igen alkalmasnak mutatkozott továbbá több halogénezett, rövidebb szénláncú alifás szénhidrogén, mint metiléndiklorid, etiléndiklorid, kloroform, széntetraklorid vagy monoklórbenzol. 55 Ha az oxidálandó vegyületet szuszpendált állapotban reagáltatjuk, akkor előnyösen valamely poláros oldószert, pl. vizet alkalmazunk. Az oxidálás ózonnal könnyen végbemegy, ezért ez előnyösen alkalmazható a felsorolt többi 60 oxidálószerekkel szemben. Ügy járunk el előnyösen, hogy a VI képletű vegyületet a fent említett alifás, aromás vagy halogénezett aromás vagy alifás szénhidrogének valamelyikében feloldjuk, és ezután ózontartalmú levegőt 65 vagy oxigént vezetünk át az oldaton. A hő-8
