151120. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szteroidok előállítására
9 151120 10 szerekkel végezzük akkor, ha R4 és R 2 egy 3-oxo-/l-4,6- vagy egy 3-oxo-zJ-4,7-rendszert jelent. Ezekben az esetekben ajánlatos a fent nevezett aldehideket használni. Ha a hasítás redukcióval történik, általában véve aldehidek keletkeznek. Ennél a reakciónál előnyös, ha iners gázatmoszf érában, főleg nitrogénatmoszférában dolgozunk, hogy a keletkező aldehid oxidációját elkerüljük. Az ózonid hasításánál oxidálószerként pl. hidrogánperoxidot lehet használni, de alkalmazhatjuk káliumpermanganát alkalikus oldatát is. A találmány e része különösen fontos a XVI képletű aldehidek előállítására; e vegyületek a piroergokalciferol, sorozathoz tartoznak, és a találmány szerinti eljárás megvalósításához értékes közbülső termékek. Mint kiindulási anyag nagyon jól használható a /14 ' 22 -pirosztadien-3-on (lásd a XV képletet). Ezt a vegyületet a pirokalciíerol Oppenaűer-oxidációjával állíthatjuk elő; e művelet után az oxidációs termék (XIII képlet) izomerizálása következik propanol-2-ben levő savas közegben; ilyen módon kapjuk a ,44' e22 -pirqsztatrién-3-ont (XIV képlet), mire a Ae-kettőskötés redukciója következik, pl. lítiummal ammóniában. A találmány e foganatosítás! alakjait az la, lbj le és ld példákban ismertetjük. Az I képletű vegyületek előállítása céljából igen fontos közbülső termékek a IV általános képletű vegyületek. Ebben a képletben Qv egy hidrogénatom és Q/v egy szekunder amin, amely egy nitrogénatommal ahhoz a szénatomhoz kapcsolódik, amelyhez Qv is kötve van, vagy egy O-acil-csoport, vagy egy fenil- vagy alkilcsoport. Megemlítendő még, hogy Qv ' fenil- vagy alkilcsoportot is jelenthet. Általában véve a IV képletű vegyületek a III képletű vegyületekből állíthatók elő, amelyekben Qíf/-nak a már említett jelentése van. vagyis az egy hidrogénatom vagy egy hidroxiiesoport. A IV képletű vegyületek előállítása végett Qr// egy O-alkilcsoport vagy egy halogénatom is lehet. Ezeket a vegyületeket a III képletű savak egyikének észterezésével, ill. halogénezőszerre! történt halogénezésével lehet előállítani. Ez utóbbi szer a savban egy hidroxilcsoportot halogénatommal helyettesíthet. A IV képletű vegyületeknek a III képletű vegyületekből történő előállítása különbözőképpen történhetik aszerint, hogy a QJ//, QIV és Qv milyen anyagokat jelent. A szakirodalomból magukban véve már ismert ilyen eljárások közül egynéhányat az alábbiakban röviden ismertetünk. Ezek az eljárások két csoportra oszthatók; az első csoportnál, amelyet A-val jelölünk, Q;// hidrogénatomot jelent éppen úgy, mint a Qv . A második B-vel jelölt eljárásnál Q 7;/ egy alkilcsoport vagy egy hidroxiiesoport és Qv egy fenil- vagy alkilcsoport. A. QJ/Í és Q v hidrogénatomot jelölnek E csoporthoz három eljárás tartozik arra a három esetre, amelyeknél Q/v szekunder amin, O-acilcsoport vagy fenil- ill. alkilcsoport. 5 a) Q!v szekunder amint jelöl A reakciót olyképp foganatosítjuk, hogy egy III képletű aldehidet egy szekunder aminnal reagáltatunk olyan körülmények között, hogy 10 víz válik le. A szekunder amin lehet pl. egy 1—6 szénatomos dialifás amin, vagy e vegyületek származékai, pl. dietilamin, diizopropilamin, dibutilamin, dibenzilamin, egy hidroxilált dialifás amin, pl. dietanolamin, dimetanol-15 amin, dipropanolamin, dibutanolamin, dipentanolamin. Nagyon érdekesek a ciklikus aminők, pl. piperidin. Fontos, hogy az aldehidnak szekunder amin-20 nal foganatosított reakciója folyamán víz váljék le. Ennek biztosítása céljából a reakciókeverékhez katalizátort is adhatunk, amely a vízleválást gyorsítja. E célra jól bevált vegyület pl. a paratoluolszulfonsav. 25 Azáltal, hogy a keveréket a reakció folyamán azeotróp desztillációnak vetjük alá, meggátolható, hogy a keletkezett víz a kívánt végtermékké való alakulást gátolja. E célból meg-30 felelő oldószert adagolhatunk a reakciókeverékhez, és ez pl. benzol vagy toluol lehet. A vízréteget elválaszthatjuk a desztillátumíól, és az oldatban levő réteg a reakciókeverékhez visszavezethető, de erre nincs feltétlenül szük-35 ség. Egy igen jól bevált eljárás abban áll, hogy a desztiilátumot vízelvonószerekkel szárítjuk, majd a száraz oldószert a reakcióba visszavihetj ük. Mint szárítószert használhatunk pl. szervetlen oxidokat; közülük megemlítendő 40 a kalciumoxid, báriumoxid és alumíniumoxid. Az aldehid és a szekunder amin közötti reakció oldószer jelenlétében valósítható meg. E célra használhatók többek között alifás vagy aromás oldószerek, pl. petroléter, ligroin, 45 hexán, ciklohexán, benzol, toluol, xilol, továbbá alifás éterek, pl. dietiléter, diizopropiléter, dibutiléter, diizobutiléter, tetrahidrofurán stb. Az oldószer a szekunder bázis feleslege is lehet. 50 A reakcióhőmérséklet előnyösen nem túlságosan magas, pl. 25 és 150 C° között van. Nagyon jó eredményeket értünk el, ha a reakcióhőmérsékletet 40 és 110 C° között tar-55 tottuk. Megjegyzendő, hogy egyes szekunder aminoknak mellékhatásaik is lehetnek, ha a szteroidváz 3 helyzetében kettőskötésű oxigén van, /l4 -kettőskötés jelenlétében vagy anélkül. Ez esetben ajánlatos a szekunder bázist és az 60 aldehidet ekvimoláris mennyiségben reagáltatni, oldószerként pedig nem a bázis feleslegét alkalmazni. Az enaminálószer ekvimoláris mennyiségének alkalmazása esetén is el lehet egy 3-OXO-/14 -rendszer jelenlétében a dienamint 65 melléktermékként különíteni. 5
