151102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fentiazinamidok előállítására

151102 3 4 létű savval vagy annak reakcióképes származékával (pl. savanhidrid, vegyes savanhidrid, savazid, észter stb.) reagáltatva észterré alakítjuk. Az észterezést végezhetjük indifferens oldószerekben, pl. benzol, toluol, kloroform, diklóretán stb., s alkalmazhatunk savmegkötőszereket is. Oldószerként alkalmazhatjuk a savmegkötőszerek, pl. piridin stb. feleslegét is. Az észterezés történhet katalizátorok, előnyösen savak alkalmazásával is. Az észterezési műveletet azeotropikus desztillációval is összekapcsolhatjuk. Az észterezésre felhasznált sav lehet pl. ecetsav, propionsav, krotonsav, dimetilkarbaminsav, dietilkarbaminsav, benzoesav, para-klórbenzoesav, triklórbenzoesav, 3,4,5-trimetoxibenzoesav, 3,4,5-trietoxibenozesav, dimetilaminobenzoesav, íahéjsav, 3,4,5-trimetoxifahéjsav, fenilecetsav, fenoxiecetsav, mandulasav, fenilpropionsav, ciklopentil-propionsav, difeni'lecetsav, p-klór-difenilecetsav, diciklohexilecetsav, dinaftilecetsav, benzilsav, alfa-beta-difenil-borostyánkősav, 3,4,5-tri-tercierbutil-benzoesav, veratrumsav, nikotinsav és hasonlók, illetve reakcióképes származékaik. A kiindulási anyagként alkalmazott II általános képletű vegyületeket, melyek maguk is új termékek, úgy állíthatjuk elő, hogy a csa-tolt rajz szerinti III általános képletű amidokat valamely a csatolt rajz szerinti IV általános képletű piperazin származékkal, pl. N-béta-oxietilpiperazin, N-beta-oxipropilpiperazín, N-gamma-oxipropilpiperazin stb. reagáltatjuk, ahol Y jelentése valamely reakcióképes észtermaradék, pl. halogénatom, kénsavészter, foszforsavészter, ill. alifás vagy aromás szulfonsavészter maradék. E reakciót célszerűen valamely a reakció szempontjából indifferens oldószerben, pl. aromás szénhidrogénben, acetonban stb. szobahőmérsékleten vagy hevítés közben végezhetjük, esetenként savmegkötőszer alkalmazása mellett, mely a IV általános képletű piperazin származék feleslege is lehet. b) Valamely a csatolt rajz szerinti V általános képletű vegyületet valamely Y—X— —O—CO—R általános képletű észterrel kondenzáljuk. E reakciót ugyanúgy kivitelezhetjük, mintazt fentebb a) alatt a II általános képletű kiindulási vegyületek előállításánál ismertettük. c) Valamely III általános képletű (lásd a) alatt!) fentiazinamidot valamely a csatolt rajz szerinti VI általános képletű piperazin származékkal reagáltatunk. E reakciót ugyanúgy kivitelezhetjük, mint azt fentebb a), alatt a II általános képletű kiindulási vegyületek előállításánál ismertettük. d) Valamely a csatolt rajz szerinti VII általános képletű fentíazint, valamely a csatolt rajz szerinti VIII általános képletű piperazin származékkal reagáltatunk. E reakciót célszerűen a komponensek indifferens oldószerben, pl. aromás szénhidrogénekben való reagáltatásával esetenként hevítéi közben végezzük. E reakciónál alkalikus kondenzálószereket, pl. nátriumamid, Na2

0 stb. is alkalmazhatunk. . Az a), b), c), d) alatt felsorolt vegyületekben a betűszimbólumok, valamint a benzolgyűrűk esetleges helyettesítői megegyeznek az I képlettel kapcsolatban mondottakkal. Az I általános képletű vegyületeket gyógyászatilag bázis formájában, továbbá nem toxikus savakkal képzett sóikká (pl. klórhidrát, szulfát, foszfát, etánszulioriát, fumarát, maleát, szukcinát, tartarát, aszkorbát stb.), vagy önmagában ismert módon előállított kvaterner vegyületeikké alakítva alkalmazhatjuk. A találmányt anélkül, hogy azt a leírt példákra korlátoznánk, a következőkben szemléltetjük: 30 g 3-klór-lO-klóracetil-fentiazin 300 ml acetonban készült oldatához 30 g N-beta-oxietil-piperazint adunk s az elegyet éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A kivált N-beta-oxietil-piperazin-klórhidrát leszívatása után az oldatot vízzel 1 literre hígítva, állás közben hamarosan megszilárduló csapadék válik ki. A kapott 3-klór-10-(4'-(beta-oxietil)~piperazinil-l')-acetilfentiazin abs. alkoholból átkristályosítva 145—147 C°-on olvad. 4 g fenti terméket 35 mi diklóretánban oldunk s az oldathoz 2,7 g 3,4,5-trimetoxi-benzoilkloridot adunk. Éjszakai állás után vizes nátriumhidrokarbonát oldattal, majd vízzel kirázzuk s a diklóretánt lepároljuk. A visszamaradó 3-klór-10-(4'-(beta-jxietil)-piperazinil-l')-acetilfentiazin - 3",4",5"-trímetoxibenzoesavészter metiletilketonos oldatból leválasztott dietánszulfonátja metiletilketonból átkristályosítva 189—192 C°-on olvad. A difumarát op.-ja 208—210 C°. Hasonló módon nyerhető a megfelelő N-beta-oxipropil-piperazin (difumarát op.: 203—205 C°) s az N-gamma-oxipropil-piperazin (difumarát op.: 205—207 C°) származék is. 2. példa: Ügy járunk el, mint az 1. példában, azzal a különbséggel, hogy a 3-klór-10-(4'-(beta-oxietil)-piperazinil-l')-acetil-fentiazint 3,4,5-trimetoxi-benzoilklorid helyett acetilkloriddal reagáltatjuk, így szirupszerű ' 3-klór-10-(4'-(beta-oxietii)-piperazinil-r)-acetilfentiazin-ecetsav-észtert nyerünk. 3. példa: 60 Ügy járunk el, mint az 1. példában, azzal * a különbséggel, hogy a 3-klór-10-(4'-(beta-oxietil)-piperazinil)-acetilfentiazint 3,4,5-trimetoxibenzoilklorid helyett difeníl-ecetsavkloriddal reagáltatjuk. Így 3-klór-10-(4'-(beta-oxietil)-pi-65 perazinil-l')-acetilfentiazin-difenilecetsav észtert 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 20 1. példa: 2