151098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-heterociklusos vegyületek előállítására

151098 hidroxiltartalmú .szerves oldószerekben, mint pl. etilénglikolban, dietilónglikolban vagy ezek rövidszénláncú alkilcsoportot tartalmazó monoalkilétereiben, vagy rövidszénláncú alkoholokban, előnyösen zárt edényben való kezelés útján alakíthatjuk át az (I) általános képletnek megfelelő termékké. Amennyiben a (III) általános képlet ű vegyületben az Ae gyök karbobenziloxi-gyököt vagy gyűrűben helyettesített karbobenziloxi-gyököt képvisel, az (I) általános képletű vegyületté történő átalakítás hidrogenolízis útján is végbemehet, pl. nemesfémkatalizátor, mint palládiumos aktívszén jelenlétében hidrogénezve, valamely erre alkalmas közömbös szerves oldószer, pl. rövidszénláncú, adott esetben vizet is tartalmazó alkanol alkalmazásával. Számos (II) általános képletű vegyület már ismeretes; további ilyen vegyületek az ismertekhez hasonló módszerekkel állíthatók elő. így pl. előállíthatunk (II) általános képletű vegyületeket oly módon, hogy valamely, adott esetben helyettesített (IV) általános képletű im'nodibenzilt vagy imirioszíilbént valamely (V) általános képletű tercier aminoalkil-halogeniddel — e képletekben X, Y, Z, Rj, R2 és „alkilén" jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel, míg Hal klór- vagy brómatomot jelent — reagáltatunk valamely alkalikus kondenzálószer, mint pl. nátriumamid segítségével, valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószerben, pl. benzolban vagy tokióiban. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületek szervetlen vagy szerves savakkal, mint sósavval, brómhidrogénsavval, kénsavvá!, foszforsavval, metánszulf onsavval, elánd iszulf onsavval, béta-hidroxi-etánszulf onsavval, ecetsavval, borostyánkősavval, íumársavval, maleinsavval, almasavval, borkősavval, citromsavval, benzoesavval, szalicilsavval és mandulasavval sókat képeznek; e sók egy része vízben oldható. Az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek értékes farmakológiai tulajdonságokkal, így főként allergiaellenes, spazmolitikus, szedatív (nyugtató) és antiemetikus hatással rendelkeznek. E vegyületek antagonizáliák a szerotonin és a rezerpin hatását, a narkotikumok hatását pedig fokozzák. Emellett e vegyületek oxidációgátlószerekként, valamint további értékes gyógyszerek előállításának közbenső termékeként is felhasználhatók, A (III) általános képletnek megfelelő vegyületek, főként ha molekulájukban az Ac gyök rövidszénláncú karbalkoxi-gyököt képvisel, részben szintén értékes farmakológiai tulajdonságokat mutatnak. A találmány szerinti, eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra korlátozva. A példákban a „részek" súlyrészeket jelentenek, ezek úgy viszonylanak a térfogatrészekhez, mint g : cm3

. A hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: 29 rész 5-(gamma - dirnetilarnino - béta-metil-propionil)-iminodibenzil 145 rész benzollal ké-5 szített oldatához nitrogén-légkörben, keverés közben, szobahőmérsékleten hozzácsepegtetjük 11 ti. rész klórhangyasav-etilészter 50 tf. rész benzollal készített oldatát, aminek során gyengén exoterm reakció következik be. A hozzá-10 adás befejezése után a reakcióelegyet 3V2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd lehűtjük és a képződött csapadékot kiszűrjük. A benzolos szüredéket 2—4 n sósavoldattal extraháljuk, majd vízzel mossuk, nátriumszul-15 fáton szárítjuk és bepároljuk. A nem kristályosítható bepárlási maradék 5-[gamma-(N-karbetoxi - N-metilamino) - béta - metil-propil]-iminodibenzilből áll; ezt azonnal tovább dolgozzuk fel az alábbi módon: 20 28 rész fenti termék, 55 rész káliumhidroxid és 120 tf. rész dietilénglikol-monoetiléter elegyét 6 óra hosszat hevítjük 180—190" hőmérsékleten. A reakcióelegyet azután szobahőmérsékletre hűtjük le, 700 tf. rész vizet adunk 25 hozzá és éterrel kirázzuk. Az elkülönített éteres fázishoz feleslegben levő mennyiségű 2 n sósavoldatot adunk, aminek hatására voluminózus, nagyfokban kristályos csapadék képződik, amely a keletkezett 5-(gamma-metiiamino-béía-30 -metil - propil) - iminodibenzil hidrokloridjából áll. Ezt szűréssel elkülönítjük, szárítjuk, maid metanol és aceton elegyéből átkristályosítjuk, amikor is, 178—180°-on olvadó lemezkés kristályokat kapunk. 35 A fent leírthoz hasonló módon állíthatjuk elő az előbbi vegyületeket is: 29,4 rész 5-:(béta-dietilamino--etil)-iminodiben~ zilből az 5-(béta-etilamino-etil) - iminodibenzilt, amely 0,03 mm Hg-osziop nyomás alatt 140°-on 40 forr, izopropanol és etanol elegyéből kristályosított hidrokloridja pedig 259—261°-on olvad; 28 rész 5-(béta-dimetilamino-propii)-iminodibenzilből az 5-(béta-metilamino - propil)-iminodibenzilt, amelynek hidrokloridja 174—176°-on 45 olvad; 29,4 rész 5-(delta - dimetilamino-n-butil)-iminodibenzilből az 5-(delta - metilamino-n-butil)-iminodibenzilt, amelynek hidrokloridja 163— 165°-on olvad. 50 2. példa: 28 rész 5-(gamma - dirnetilarnino - béla-metil-propil)-iminodibenzil 10O tf. rész benzollal ké-55 szített oldatába keverés közben foszgént vezetünk, miközben a reakcióelegy belső hőmérséklete kb. 50°-ig emelkedik. Ezt a hőmérsékletet ezután már külső melegítés útján tovább fenntartva a foszgén bevezetését további 3 óra 60 hosszat folytatjuk. Ekkor a reakcióelegyet szobahőmérsékletre lehűtjük, a levált csapadékot kiszűrjük, a benzolos szüredéket 2—4 n sósavoldattal, majd vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. A maradék-65 ként kapott 5-[gamma-(N-klórkarbonil-N-metil-2