151071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új dihalogén-amino-benzilamonok előállítására

5 3. példa: N~(2-ammo-3,5-dibrómbenzil)-diizobutilamiri 6,09 g 2-aminobenzil-diizobutüamint 150 ml jégecetben oldunk és az oldathoz keverés köz­ben hozzácsepegtetjük 8,5 g bróm 30 ml jég­ecettel készített oldatát. A hidrobromid alak­jában levált termékről a jégecetet dekantálás­sal eltávolítjuk és a terméket etilacetátból át­kristályosítjuk; op. 165—167°. 4. példa: N-(2-amino-3,5-dibróm-benzil)-diallilamin 24,7 g 2-diacetilamino-3,5-dibróm-benzilbro­midot 11,8 g diallilaminnal 3O0 ml etanolban 24 óra hosszat forralunk visszafolyató hűtő' alatt. Ezután az alkoholt ledesztilláljuk, a ma­radékot 1 liter forró 3 n sósavoldatban oldjuk és az oldatot 12 óra hosszat forraljuk vissza­folyató hűtő alatt. Ezután az oldatot 10 n nátriumhidroxidoldattal meglúgosítjuk és 300 ml kloroformmal háromszor kirázzuk. A ka­pott kloroformos fázisokat egyesítjük, nátrium­szulfáton szárítjuk és a kloroformot elpárolog­tatjuk. A visszamaradt bázist kevés etanolban oldjuk és az oldatba sósavgázt vezetünk, ami­kor is a termék hidroklorid alakjában leválik. Ezt leszívatjuk és kb. 1 liter etilacetátban old­juk. Az oldatot kb. 300 ml térfogatra bepárol­juk, amikor is kikristályosodik az N-(2-amino­-3,5-dibrómbenzil)-diallilamin - hidroklorid; op. 109—113°. 5. példa: N-(4-amino-3,5-dibrómbenzil)-allilamin 20,3 g 4-diacetilamino - 3,5-dibrómbenzilbro­mid és 6,9 g diallilamin elegyét 300 ml víz­mentes etanolban 20 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az etanolt azután ledesztilláljuk és a kapott olajszerű maradé­kot 1 liter forró 3 n sósavoldatban oldjuk, majd az oldatot 10 óra hosszat forraljuk vissza­folyató hűtő alatt. Utána 10 n nátriumhid­roxiddal meglúgosítjuk és 700—700 ml kloro­formmal háromszor kirázzuk. A kloroformos fázisokat egyesítjük, nátriumszulfáton szárít­juk és bepároljuk. A kapott részben olajszerű, részben szilárd maradékot 100 ml absz. eta­nollal felvesszük és tisztára szűrjük. A szüre­dékat kb. 50, ml térfogatra bepároljuk, majd sósavgázt vezetünk bele. Egy idő múlva a termék hidroklorid alakjában kikristályosodik; op. 191—195°. 6. példa: N-(2-amino-3,5-dibrómbenzil)-N-metil­-ciklohexilamin 15,9 g N-(2-amino-benzil)-N-metil-ciklohexil-6 amint jégecetben oldunk és «z oldathoz lassan, keverés közben hozzácsepegtetjük 29,3 g bróm 50 ml jégecettel készített oldatát. A jégecetet azután dekantálással elkülönítjük a képződött 5 csapadékról, a visszamaradt csapadékot pedig 2O0 ml 2 n nátriumhidroxidoldat és 600 ml kloroform hozzáadásával mindaddig rázzuk, míg a szilárd rész teljesen oldatba nem megy. A kloroformos fázist ezután elválasztjuk, szá-10 razra bepároljuk és a kapott maradékot absz. etanolban oldjuk. Az etanolos oldatba sósav­gázt vezetünk, amikor is a termék hidroklorid alakjában kiválik. A hidroklorid 232—235°-on bomlás közben olvad. 15 Az N-(2-arnino-3,5-dibrómbenzil)-N-metil-cik­lohexilamin további sóinak előállítása: E sókat általában oly módon állítjuk elő, hogy az N-(2-amino-3,5~dibrómbenzil)-N-metil­-ciklohexilamint absz. alkoholban oldjuk és az 20 oldathoz a kívánt savat hozzáadjuk, amikor is a megfelelő só kikristályosodik az oldatból. A szulfát előállítása esetében azonban etanol helyett előnyösen propanolt használunk oldó­szerként, míg a nitrátot butanol és éter elegyé-25 ben állítjuk elő. Az alábbi táblázatban a N-(2-amino-3,5-di­bróm-benzil)-N-metil-ciklohexilarnm különböző sóinak olvadáspontját adjuk meg: SO Só Olvadáspont p-toluolszulfonát C21 H 28 Br 2 N 2 0 3 S 218-^219° (boml.) perklorát CHHjiBraClNOi 132,5—134° foszfát C14 H 23 Br 2 N 2 0 4 P 137—138,5° bromid C14 H 21 Br 3 N 2 227,5—228° (boml.) oxalát C16 H 22 Br 2 N 2 0 4 182—183° klorid C14 H 21 Br 2 ClN 2 240—242° (boml.) nitrát 135—136° C14 H 21 Br 2 N,0 3 szulfát 108—109° C14 H 22 Br 2 N 2 S0 4 • C3 H 7 OH 3

Next

/
Thumbnails
Contents