151020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új propilaminszármazékot tartalmazó gyógyszer előállítására

5' nyiségben tartalmaz ^-fenil-^-(m-tolil)-propionitrilt. A termékből 30 g-ot 24 ml cc kénsav és 33 ml víz előre elkészített elegyével 12 órán át forraljuk. A reakcióterméket 100 ml vízbe öntjük és szűrjük. A csapadékot többszöri vizes 5 mosás után 10 g nátriumkarbonát 230 ml vízzel készült oldatában oldjuk, szenezéssel szűrjük, majd 5 n sósavval megsavanyítjuk. A termék 18,11 g /?-fenil-#-(m-tolil)-propionsav. OD.: 107— 112 C°. - " 3 0 Analízis: C% = 79,97, H% =- 6,71, elm.: C% = 79,97, H = 6,78. 3. 129 g fahéj savnitrilt és 840 ml száraz toluolt 2 órán át forralunk 202 g sósavtartalmú (levegőn erősen füstölgő) alumíniumklorid je- 15 lenlétében. Lehűlés után a reakcióelegyet az 1. példában leírt módon sósav és víz elegyébe öntjük és a fázisokat szétválasztjuk, majd a toluolos fázist desztilláljuk. Az oldószer lehajtása után visszamaradó terméket desztiliáció- 20 nak vetjük alá. Előpárlatként fahéj savnitrilt nyerünk vissza, majd 108 g magas forrpontú olajat nyerünk, amely állás közben részben bekristályosodik. 81,32 g nyers, részben kristályos termékre 2 5 400 ml benzint öntünk, majd szobahőfokon hidegen kevergetjük és szűrjük az anyagot. A termék 45,65 g kristályos /M:enil-ß-(p-to:lil)-propionitril. Op.: 57—60 C°. 80%-os etilalkoholból való átkristályosítással az olvadáspont 61—63, 30 64—65 C°-ra emelhető. Analízis: C% = 86,88, H% = 6,98, N% = = 6,54 (C% = 86,84, H% = 6,8:3, N% = 6,33). 2,0 g /5-fenil-/í~(p-tolil) - propionitrilt 2,4 ml tömény kénsav és 3,3 ml desztillált víz ele- 35 gyével hidrolizálva 2,07 g 144 C°-on olvadó fi-íenil-/?-(p-tolü) - propionsavat nyerünk, melynek olvadáspontja 80%-os etilalkoholból átkristályosítva 145—146 C°, tehát az ismert /?-fenil-^-(p-tolil)-propionsav olvadáspontjával meg- 40 egyezik. 4. 95,25 g ^-fenil-^-tolil-propionitrilt, amelyet az 1. példában leírt módszerrel állítottunk elő, 600 ml ammóniás alkoholban (ammóniatartalom 15%, víztartalom 20% alatt) 17 g Raney-nikkel 45 katalizátorral 13 atm. nyomáson 50!—60 C°-on 12 órán át hidrogénezünk. Ezután a katalizátort szűrjük, az oldószert lehajtjuk és a visszamaradó terméket vákuumban frakcionáljuk. A fő termék 91,70 g y-fenil-y-(m-tolil)-propilamin, 50 mely 0,3 Hgmm nyomáson 159—160 C°-on forr. 5,0 g desztillált bázist 10 ml alkoholban oldunk és 2,6 g maleinsavat adunk hozzá. 60 ml éter hozzáadására 4,78 g y-fenil-y-(m-tolil)-propilamin hidrogénmaleátot nyerünk, mely 104 55 C°-on olvad. Etilacetátból kristályosítható. Analízis: C% = 70,15, H% = 6,85, N% == -= 3,97. (Elm.: C% = 70,36, H% •-= 6,79. N% -= = 4,10). 5. 71,20 g ^-fenil-^-(p-tolil)—propionitrilt (op.: 6o 57—60 C°) 500 ml ammóniás alkoholban 20 g Raney-nikkel katalizátor jelenlétében a 4. példában megadott módon hidrogénezünk. A katalizátor szűrése után nyert oldatot bepároljuk, és az anyagot vákuumban desztilláljuk. A fő- 65 6 termék 66,92 g y-f enil-y-(p-tolil) - propilamin, mely 0,6 Hgmm-en 157—159 C°-on desztillál. 3,0 g y-fenil-y^(p-to]il)-propilaminból 1,56 g maleinsavval 6 ml abszolút etilalkoholban y-fenil-y-(p-tolil)-propilamin hidrogénmaleátot nyerünk, mely 143 C°-on olvad. Vizes, vagy etilacetátos átkristályosítással olvadáspontja 146 C°-ra emelhető. Analízis: C% = 70,26, H% = 6,66, N% -~= = 4,17. (Elm.: C% 70,36, H% 6,79, N% = 4,10). Hasonlóképpen állítható elő a vegyület sósavas sója, mely 182 C°-on olvad. Analízis: C% 73,32; H% 7,32. (Elm.: C% = 73,4; H% = 7,70). 6. 22,50 g y-fenil - y-tolil-propilamint (főleg méta) 13,4 g metilbenzilketon jelenlétében hidrogénezünk, 230 ml metanolban 50—60 C°-on 8 atm. nyomáson palládiumszén katalizátor jelenlétében. A katalizátort szűrjük, az oldószert lehajtjuk és a maradékot frakcionáljuk. 29,80 g kondenzált terméket nyerünk, mely 0,1 Hgmm nyomáson 195 C°-on forr. Az N-[l-fenil-propil(2)]-l-fenil-l-(m-tolil)-propil-(3)-ami.n savanyú sója 139—140 C°-on olvad. Ennek analízise: C% = 75,72, 75,60; H% = = 7,07, 6,75; N% = 3,04. (Elm.: C% 75,79, H% 7,24, N% 3,05). A vegyület infravörös színképében 784 cm-nél a méta diszubsztituált benzolra jellemző sávok találhatók. A fenti só toxicitási értéke egéren intraperitonealis szuszpenzióban adagolva DL50

= 195 mg/kg. A koronaértágító hatást kutyán a következő módszerrel vizsgáltuk: Az állat mellkasának megnyitása után a jobb fülesén keresztül Moravitz kanüllt vezetünk a sinus koronariusba. A sinus vére egy rotameter közbeiktatásával — mely ily módon a sinus kifolyást mérte -a jobb vena femoralisba jutott. A vérnyomást a szokásos módon higanymanométerrel az artéria femoralisban mértük. Az anyagot intravénásán adagoltuk. A nyaki vagusokat átvágtuk. A fenti só a Segontin néven ismert coronariadilatatorral összehasonlítva a következő hatáskülönbséggel rendelkezik: A csökkent rezisztencia az eredetit 100!

%-osnak véve 1 mg-os dózisban 73% (Segontinnál 76,5%), 2 mg-os dózisban 63,5% (Segontinnál 70%). A hatás időtartama 15—30 perc (Segontinnál 6 perc). A termék több kísérletben adrenalinszerű hatást produkált, ami az átáramlási szívmunka megnövekedésén alapuló átáramlás fokozódásában jutott kifejezésre. E hatás rezerpinszerű noradrenalin mobilizáció eredménye lehet. 7. 19,40 g y-fenil - y-tolil-propilamint (főleg méla) 12,78 g benzilacetonnal hidrogénezünk 230 ml metanolban 56—60 C°-on 8 atm. nyomáson palládium-szén katalizátor jelenlétében. A reakcióelegyet szűrjük, majd az oldószer lehajtása után a maradékot frakcionáljuk. A kondenzált főpárlat súlya 24,40 g, forrpont ja 0,2 Hgmm-en 215—218 C°. 23,58 g bázisból 66 ml abs. etanolban 8,60 g maleinsavval előállítjuk az N-[l-íeml-butil-(3)l-l-fenil-l-(m-tolil)-propil-3-amin-hidrogén ma-3