151019. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kobalaminok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1962. V. 16. Közzététel napja: 1963. VII. 24. Megjelent: 1964. X. 31. (Cl—392) 151019 Szabadalmi osztály: 30 h 1—8 Nemzetközi osztály: A 61 k Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Simon Ágoston orvos (80%), Budapest, Dr. Kelemen Agnes (20%), Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára, Budapest Eljárás kobalaminok előállítására A Propionibaktériumok a mikroorganizmusok azon csoportjába tartoznak, amelyek nem rendelkeznek sem proteolitikus, sem lipolitikus, sem amilolitikus enzimrendszerrel. Ezért a táptalajban jelenlevő kolloid anyagokat tenyész- 5 tésük során nem tudják elbontani. Sőt, miután a baktériumok életműködésük során fehérjéket és esetleg más kolloid anyagokat is termelnek, feltehető, hogy a táptalajban levő kolloidok mennyisége a fermentáció folyamán még csak 10 emelkedik. Munkánk során azt tapasztaltuk, hogy a Propionibaktériumok tenyésztése során kolloid anyagoknak a táptalajban való jelenléte különböző okokból nem kívánatos. Ezen egyszerűen 15 úgy lehetne segíteni, hogy az ilyen baktériumokat szintetikus táptalajon tenyésztik; a Propionibaktériumok azonban szintetikus táptalajon általában igen rosszul fejlődnek. A Propionibaktériumokat olyan táptalajon 20 szokás tenyészteni, amely szénhidrát-forrásként glukózt, fehérjeforrás gyanánt pedig kukoricalekvárt, élesztőautolizátumot, esetleg ezek mellett kazeinhidrolizátumot is tartalmaz. Mindezek a táptalajok kolloid anyagokban gazda- 25 gok. Az említett táptalajok közül a kukoricalekvár-tartalmú táptalajok adják a legjobb növekedést. A kukoricalekvárt általában szárazanyagra számítva 2—8%-os mennyiségben adják a táptalajokhoz. 30 A kolloid anyagoknak a táptalajban való jelenléte a következő hátrányokkal jár: a) A kolloid anyagok egy része sterilizáláskor kicsapódik és lepedéket képez, amely a csővezetékekben dugulásokat okozhat és a feldolgozást zavarja (ez különösen kukoricalekvár nagyobb mennyiségben való alkalmazásánál fordul elő). b) A kolloid anyagokat tartalmazó komplex anyagok nemcsak nitrogén-forrásként szerepelnek, hanem elsősorban az a szerepük, hogy tartalmazzák azokat a növekedési faktorokat (B-vitamin-komplex és más még fel nem derített természetű anyagok), amelyekre a Propionibaktériumoknak szükségük van. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezek az anyagok nemcsak növekedést elősegítő, hanem növekedést hátráltató anyagokat is tartalmaznak és úgy látszik ez utóbbiak a kolloid természetű anyagok közé tartoznak. Ha pl. olyan mennyiségben alkalmazzuk a kukoricalekvárt, hogy elegendő mennyiségű nitrogént szolgáltasson a baktériumok növekedéséhez, a növekedési faktorokat fölös mennyiségben adjuk be, rníg a kukoricalekvár koncentrációjának növelésével fokozatosan előtérbe kerül a toxikus anyagok növekedésgátló hatása. c) A b) pontban vázolt növekedésgátló hatás különösen folyamatos és félfolyamatos fermentáció esetén érvényesül. Ennek tudható be, hogy 151019