150997. lajstromszámú szabadalom • Gép nedves, vagy száraz állapotú szövetek tekercs alakban történő folyamatos kezelésére

2 150.997 csolatát megszakítja, ill. a gép működését megszünteti. A találmány szerinti berendezés biztonságosabb szövettekercskészítés céljából oly módon is kivitelezhető, hogy a kimenő szövetpálya helyzetének megváltozását érzékelő tapintó, egy programozó működését indítja, amely előre beállíthatóan a periódusban következő kettő tekercselőhenger forgási irányát állítja be. A találmány szerinti gép esetében a szövet sima állapotú feltekercselését elősegíthetik az ún. simítóhengerek is, amelyek célszerűen úgy vannak elrendezve, hogy a tekercselő hengerek körpályán belül szabadon elfordulhatnak, de a tekercselés alatt a periódusban éppen résztvevő kettő tekercselőhengeren levő szövet felületét simítják. Célszerű olyan két simítóhengeres megoldást alkalmazni, amelynél a simító hengerek tartószervei azokat közel egy síkban tartja, ill. egymáshoz képest csak a tartószervükön kiképzett ütközői mozdulhatnak el. A találmány szerinti gép készülhet nyitott vagy zárt rendszerű kivitelben és ennek megfelelően esetleg fűthető is. A gép működésének lényege, hogy a három, tekercselő hengere a szövet fel- és át-, ill. át- és leteikercselésére egyidejűleg oly módon képesek, hogy e műveletben periódusosán váltakozva mindenkor csak kettő tekercselőhenger vesz részt, és a tekercselőhengereken a szövet minden esetben folyamatosságának megszakítása nélkül, periódusonként ismétlődő behajtások révén keletkező kettős rétegben tekercselődik azáltal, hogy az éppen feltekercselést végző tekercselőhengerre az egyidejűleg áttekercselődő szövetréteget az éppen letekercselést végző tekercselőhenger áttekercselődő szövet rétege alkotja. A működés folyamatossága azáltal van biztosítva, hogy az előzőkben már ismertetett villamos érzékelő rendszer tekercsváltások esetében a feltekercselő hengerek forgási irányát az ellentétesre változtatja, melynek során a periódusban következő kettő teikercselőhenger közül az éppen üres forgási irányának megváltozása révén a közben folyamatosan adagolódó szövetágból hurkot képez, amelyet összehajtva magával a szövetpályával rögzít a henger felületéhez. A találmány szerinti berendezés, ill. annak működését részletesebben a rajz alapján ismertetjük, ahol az 1., 2., 3. ábrák a berendezés elvi elrendezését, valamint a tekercsváltásoik ideje alatt bekövetkező állapotát, 4., 5., 6. és 7. ábrák pedig az elektromos vezérlő berendezést mutatja be vázlatosan. Mint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti gép három 1, 2, 3 tekercselő hengert tartalmaz. A hengerek egymással 120°-ot bezáró, mereven egymáshoz rögzített karokból álló 4 tőtengelyre rögzített 5 tartószerven vannak elrendezve. A tekercselő'hengereknek egyforma egyedi hajtószerkezetük van, külön-külön motormeghajtással, aminél: révén saját tengelyük körül, egymástól függetlenül egyik, vagy másik irányban forgathatók, vagy fékezhetők. A 4 főtengely körül még a szövet ráncosodásat gátló 6 és 7 simító hengerek lengethetők, amelyek 8. és 9. karja olyan hosszú, hogy a simítóhengerek a tekercselő hengereken levő szövettekercsre támaszkodnak, ha viszont a hengereken szövet nincs, akkor a tekercselőhengerek mellett elhaladhatnak. A 9. karon helyezkedik el a 10 ütköző, ami a 8, kar szögelfordulását a 9 karhoz képest korlátozza. A 7 henger súlyosabb, így a 9 kar a gép működése közben lefelé igyekszik fordulni és ugyanakkor a leütköző közvetítésével igyekszik a 8 kart feljebb mozdítani, feltéve, hogy a ;8 kar az ütközőre és nem a fi henger közvetítésével a szövetágra támaszkodik. A kezelendő szövetpályának a gépben levő része az 1 és 2 hengereken, illetve az üzem közben később ezek helyére kerülő más két tekercselőhengeren helyezkedik el. A szövetpálya a hengerekre két rétegben és több menetben van feltekercselve. Az áttekinthetőség érdekélben az 1. ábrán vázlatosan szaggatott vonallal csak egy kétrétegű menetnek az 1 tekercselőhengerhez simuló, behajtott 11 vége van feltüntetve. Az 1. ábra a gép működésének azt a periódusát mutatja, amikor az 1 henger 12 nyílirányú forgatása folytán a szövet pálya 13 része az 1. hengerre feltekercselődik, a 14 része a közben fékezett 2 hengerről az 1 hengerre áttekercselődik, 15 része pedig a 2 hengerről lefejtődik. A szövetpálya belépésénél és kilépésénél foglalnak helyet a rögzített csapágyazású 16 hengerek, továbbá a 17 hengerek, melyek csapágya függőleges irányban elmozdulhat, A 16 és 17 hengerek együttesen a szövet belépését jelző 18 nyíl oldalán bemenőoldali, a 19 nyíl oldalán pedig kimenő oldali kompenzátort képeznek. Amennyiben a kompenzátor előtt belépő szövet és a kompenzátor után kilépő szövet sebessége egymástól eltér, a kompenzátor 17 hengerének elmozdulásával ez a sebességkülönbség egy időre kiegyenlíthető. Az 1. ábrán bemutatott üzemi állapotban a bemenő-oldali 17 henger a felső szélső helyzetében, a kimenőoldali az alsó szélső helyzetében van. Ennek biztosítására az 1. henger hajtómotorjának nyomatékát úgy kell .megválasztani, hogy a 13 szövetág feszülése biztosítsa itt a 17 henger fennmaradását. A 19 nyíl irányában kimenő szövetág feszülését a berendezés után következő gép hajtómotorjának szabályozásával úgy kell beállítani, hogy az itt levő 17 henger súlyánál fogva alsó helyzetében legyen. Mindkét oldalon szaggatott vonallal jeleztük 'azt az állapotot, amikor a 17 hengerek ellenkező szélső helyzetben vannak. A 15 szövetpálya szakaszra támaszkodik a 20 tapintó, ami a 21 tengely körül elforduló 22 karra van erősítve. A 22 kar helyzete így a 15 szövetpálya szakasz irányától függ és helyzetének megváltozása a később ismertetendő módon a gép működésének önműködő vezérlésére szolgál. Az 1. ábrán látható üzemi állapotban a 2 hengeren; levő szövet mennyisége állandóan csökken, ugyanakkor az 1 hengeren állandóan nő. Tekintettel arra, hogy az 5 tartószerv a 4 főtengely körül elfordulhat, az 1 henger súlyának növekedése és a 2 henger súlyának csökkenése következtében a tartószerv és a tekercselő hengerek a 23 nyíl irányában elfordulnak. Az 1. ábrán látható még a 24 tengely körül elfordulható 25 karra csapágyazott 26 tapintóhenger, amely a tekercsképzés létrejöttét, vagy el-