150989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőrmék kikészítésére és cserzésére
2 150.989 a szőrmét meleg, 33—38 C°-ú kamráikban szárítják. A meleg kamrában a szőrmék elég hosszú ideig maradnak, pl. 12'—,36 óráig, miáltal állandósított és kellően kiszárított terméket kapunk. Szükséges megemlíteni még azt is, hogy a savassos fürdőben vagy cserzőanyagban kezelt szőrme', kétségkívül állandósított termék, de azért száradás után megkeményedhetik vagy kérgessé válhatik. Ennek elkerülésére olajat alkalmaznak, hogy lágy és hajlékony szőrmét kapjunk. Ez az olaj, mint kenőanyag szerepel a rostok között, behatol a protein-szálak közé és így ez utóbbiak nem csomósodnak és. nem merevednek. Legtöbbször állati zsiradékot (olajat) használnak, főleg hal-olajat, de alkalmazhatunk ásványolajat vágj/ az utóbbiak keverékét is és az alkalmazott olajok egy része telítetlen is lehet. Az olajat ványolással vagy más efféle művelettel lehet a szőrmébe kényszeríteni, mely célra kalapáló gépeket lehet használni. Ezek a gépek eléggé igénybe veszik az impregnálás folyamán a szőrmét, mely művelet után az olajat oxiclálássa'l rögzítik. Az olajnak viszonylag nagyobb mennyisége hatol a bőrbe. Ezt a műveletet az említett vékony irhájú szőrméknél legtöbbször nem szokták alkalmazni. Ä leírt műveletek folyamán a szőrme szőrszálai gyakran összetapadnak és az olaj fölös mennyiségét el kell távolítani, mire azután sok esetben fehérítés és/vagy festés következik a szőrme csinos külsejének létrehozása végett. Fehérítésnél és festésnél a szőrmét áztatni is kell, ami gyakran további olajozást és esetleg újabb kikészítést tesz s z ü k s é p- e s s é. Mindezen leírt műveletek és eljárások alapja a kiindulásnál alkalmazott húsolás, amely jóval drágább, mint a további kikészítő és cserző műveletek, mert a húsolást csak nagyon ügyes szakemberek végezhetik és ezeknek is több nehézséget kell legyőzni ök. Egyes szőrmék pl. az orosz pézsmapatkány és az észak-amerikai görény húsolását egy bevezető áztatás vagy cserzés után végzik, de ez nagyon bonyolult eljárás és a minőség szempontjából is hátrányos lehet. Ez az áztatás ugyanis a még nem-cserzett bőr törékenységéit kell hogy meggátolja. A jelen találmány tárgya egy javított eljárás a nyersbőr vagy szőrmék kikészítésére és cserzés ere, amelynél az eddigi értelemben vett húsolásra nincsen szükség. A. találmány értelmében az irhán levő rostos szövet megtartásával kikészítő vagy cserző műveletet hajtunk végre a nyersbőrön, azt tehát cserző folyadékkal, pl. savas-sós oldattal (páccal) vagy ásványi cserzőanyaggal kezeljük, mely folyadékok a rostos szövetbe hatolásra alkalmas oldatot vagy emulziót tartalmaznak. Ez a. kezelés annyi ideig tart, hogy a rostos szövet megkapja azt a kikészítést vagy cserzést, amely szükséges ahhoz, hogy a húsolás műveletétől eltérő módon, pl. egyszerű ledörzsöléssel vagy csiszolással tudjuk a szövetet eltávolítani a bőr megsértése nélkül. A rostos szövetet, mint részben kidolgozott réteget egyszerű ledörzsöléssel lehet eltávolítani, de más műveletet is használhatunk, amely a bőrre nem káros vagy hátrányos és megfelelő módon bolyhos anyagot eredményez. Használhatunk erre a célra a húsolóhoz hasonló gépet, amelynél forgó fejrészhez tompa kések vannak erősítve és ezek különböző ferdeségűek, lényegileg úgy, mint a famegmunkáló gépeknél. • A találmány előnyös foganatosítási módjánál a még nem húsolt bőrt szulfitált, természetes, nem telített olajjal kezeljük, melyhez ásványi cserzőanyagot vagy savas oldatot kevertünk, mely alkalmas a bőr kikészítésére. Ez az anyag a rostos réteget legalább részben előkészíti. Ha az anyagot pl. ledörzsöléssel eltávolítottuk, a bőrt ismételten bemártjuk a szulfitált olaj és ásványi cserzőanyag vagy savas kikészítőanyag keverékébe és annyi ideig hagyjuk a folyadékban, hogy ez a keverék teljesen behatolhasson a szőrme anyagába. Ilyen módon a kikészítő és cserző műveletet lényegileg befejeztük, de szükség van még a szokásos szárításra és tisztításra. Ez utóbbi műveletnél a szőrméket száraz fűrészporral részben megtöltött hengerben szokták forgatni, ami a szenynyeződés és olaj eltávolítására alkalmas. Az említett kombinált kezelés, tehát a szulfitált olaj és az ásványi cserzőanyag vagy savas kikészítő anyag alkalmazása előtt, a kezdeti áztatás után enyhe alkalikus kezelést lehet sok esetben alkalmazni. Az áztatást ez esetben is tiszta vagy sós vízben kell végezni. Ilyen módon a húsos részek vagyis a rostos szövet lágyulását mozdítjuk elő, ami az anyag behatolását (az impregnálást) segíti elő. A fent említett eljárás alkalmas arra, hogy a vékony és hajlékony szőrméket, így pl. a nercet kezeljük, de vastagabb és szívós szőrméknél további kezelésre is van. szükség. Ilyen szőrme pl. az amerikai oposzum vagy a pézsma, melyeknél az olajozás műveletét még kézi külön olajozással erősítjük meg. Alkalmazható e célra az ismert olajozás; eljárások bármelyike (tehát pl. a ványolás is. A találmány pontosabb megmagyarázása végett a következőkben számszerű példát adunk könnyű és vékony szőrme pl. a nerc kezelésére. Példa Az állat testéről eltávolított szőrmét először áztatjuk és szokott módon kezeljük a zsiradék eltávolítása végett ami azonban nem tartozik a találmányhoz. A szőrmét ezután egy órán át 30 C°-ú fürdőbe mártjuk, mely literenként 30 g konyhasót és 0.5 g kalcinált szódát tartalmaz. A hőmérsékletnek nincs nagy fontossága, mert azt találtuk, hogy az eljárás sikeresen végrehajtható pl. 20 és 40 C° között. Fontosnak inkább az mondható, hogy a fürdő hőfoka 49 C° alatt legyen, mert ennél a hőmérsékletnél kocsonyásodás jön létre; lényeges továbbá az is, hogy a hőmérséklet fagypont felett legyen. A szőrmét ezután kivesszük a fürdőből és víztelenítjük, majd pedig 35 C°-ú oly fürdőbe mártjuk, mely literenként 40 g konyhasót, 40 g timsót, 1 g kalcinált szódát és 30 cm3 szulfitált. olajat tartalmaz. A fürdő hőmérséklete itt sem különösebben fontos, mert 'az eljárás sikeresen lefolytatható 20 és 40 C° között. Ezt a további mártást vagy áztatást 16 órán át folytatjuk, de ez az időtartam több vagy kevesebb is lehet. Tapasztalat szerint ha a szőrmét tovább hagyjuk a fürdőben, a végtermék minősége nem javul, de rövidebb áztatási idő esetén a minőség valamivel romlik,
