150989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőrmék kikészítésére és cserzésére
150.989 3 12 órai áztatási időn alul pedig a termék minősége romlik. 3 órai áztatás már hasznavehetetlen szőrméket ad. Az ismételt mártás vagy áztatás után a szőrmét eltávolítjuk a fürdőből, víztelenítjük és azután száraz fűrészport tartalmazó dobban forgatjuk, miáltal az irha a ledörzsölő vagy csiszoló műveletre alkalmassá válik. Ezután a szőrmét húsos oldalán dörzsöljük, mely célra megfelelő koptató anyaggal bevont forgó görgőt használhatunk. Ä görgő vagy korong bevonására alkalmas anyag pl. a 85-s szemcsenagyságú csiszolópapír, melynek használata által a rostos szövet nagyon könnyen eltávolítható. A dörzsölés műveletét szokásos módon hajtjuk végre pl. kisméretű függőleges henger vagy hüvely használatával', amely előnyösen függőleges síkban forog és 85-s szemcsenagyságú csiszolópapírral van bevonva. Lehet továbbá az automobilkerékhez hasonló korongot is használni, amely vízszintes síkban forog és amelynek felületén először enyvet kenünk szét, majd pedig erre a kívánt szemcsenagyságú karborundum-port szórjuk. A ledörzsölő művelet kezdeténél célszerűen 30—40-es szemcsenagyságú csiszolókorongot használunk és azután 60—80-as szemcsenagyságú koronggal folytattuk a munkát. Ilyen módon a bőr felülete csak kevéssé lesz bolyhos. A korong felszínére ragasztott szemcsék sűrűsége nem különösebben fontos, de ha a szemcsék túl köziéi vannak egymáshoz, a csiszoló hatás túlságosan gyors, a kevés szemcse pedig hátrányosan lassítja az eljárást. Mikor a korongra ragasztott szemcse már szilárdan van helyén, tehát a ragasztóanyag megkötött, a korong használatra kész és a korong forgása közben a bőrt természetesen a mozgó koptatófelülethez kell szorítani. Ezt a műveletet a bőriparban korongos csiszolásnak szokták. nevezni és kesztyűk vagy más ruhadarabok, továbbá kecske- vagy borjúbőrök ue. svéd kikészítésénél használják. Hangsúlyozandó azonban, hogy a legalább részben lágyított vagy kezelt rostos szövet eltávolítására más módszerek is használhatók, amelyek a szőrmeipari szakkifejezések szempontjából nem nevezhetők húsolásnak, és ezek az eljárások kézi vagy gépi műveletek. A húsos anyag ledörzsölés© vagy más módon történő eltávolítása után a bőrt megint fürdőbe helyezzük, amely szulfitált olajat, valamint ásványi cserzőanyagot vagy savas-sós kikészítőanyagot tartalmaz. A szőrmét kb. 16 órán át hagyjuk a fürdőben, utána víztelenítjük és ismételten kezeljük a fűrészporos dobban. Vékony szőrméknél pl. perzsa, báránynál, nercnél vagy pézsmánál nem szükséges ez az ismételt áztatás, ha a szőrme irharétege, amely a húsos anyag alatt van, teljesen átitatódott cserzőanyaggal vagy kikészítő anyaggal már az eljárás kezdetén, ami igen gyakran megtörténik. Az eljárás e részénél szükség esetén kézi olajozást vagy hordóban történő zsírozást is alkalmazhatunk pl. ványolással, ami főleg a szívós vagy merev szőrméknél, tehát az amerikai oposzumnál vagy a pézsmánál lehet fontos.-Az eljárás végén a szőrmét szokott módon csinozzuk és alakítjuk. Eddig a perzsa báránybőröket általában véve nem húsolták úgy, mint a többi szőrmét így pl. nercet vagy pézsmát, hanem az ilyen szőrme lényegesen könnyebb kézi művelettel húsolható, amihez nincsen szükség az ügyes húsoló szakemberekre. Az ilyen báránybőröket nők is húsolhatnak és természetes, hogy az ilyen szőrméknél is alkalmazhatjuk a találmány szerinti eljárást, amely tehát az említett egyszerűbb húsolási művelet helyettesítésére is alkalmas. Az eljárás előnyös foganatosításánál húsolás előtt a szőrmét áztatjuk, majd pedig a cserző vagy kikészítő fürdőbe mártjuk, amely szulfitált olajat tartalmaz, de megtehetjük azt is, hogy a szőrmének csak az irhás oldatát kezeljük, tehát az eljárás kezdetén erre a felületre átitatott textilanyagot helyezünk. Ez utóbbi tartalmazza az áztatásra szánt vizet vagy sós vizet. E művelet után következik a cserzés vagy kikészítés, mely impregnálással van egybekötve, mire azután a lágyítást addig folytatjvik, amíg a szőrme rostos szövete kellően elő van készítve csiszolással vagy dörzsöléssel való eltávolításhoz. A találmány keretein belül alkalmazható további eljárás szerint a szőrmét fogószervek sorozatán engedjük át, amelyek könnyű vagy kisméretű szorítógörgőkből állanak. Mindenegyes görgőpár alsó görgője a folyadékba merül éspedig' az először működő görgő vízbe vagy sósvízbe a húsos részek áztatása végett, a következő görgő pedig savas folyadékba, pácba vagy cserzőanyagba merül. A görgőpárok felső görgője elegendő nyomást fejt ki a szőrmére, hogy az húsos rétegével jól érintkezzék az alsó impregnáló görgővel. A tapasztalat megmutatta, hogy a találmány szerinti eljárás teljes mértékben kielégítő kikészítést és cserzést tesz lehetővé a szőrmék minden fajtájánál az eddig alkalmazott húsolás nélkül, miáltal a teljes cserzési eljárás az eddiginél lényegesen gyorsabb és olcsóbb lesz. Egyes szőrméknél, így pl. bibernél a szőrszálakat nyírni szokták a bőr húsolása előtt és a találmány szerinti eljárás az ilyen szőrméknél is használható a húsos részek vagyis a rostos szövetek eltávolítására. Ennél az eljárásnál az említett nyírás után következik a fentiekben ismertetett művelet-sorozat, melynek során a ledörzsölést vagy csiszolást alkalmazzuk a húsréteg eltávalítása végett. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szőrmék kikészítésére és cserzésére. azzal jellemezve, hogy a húsréteget is tartalmazó, nyers szőrméket először oly cserzőanyaggal kezeljük, amely a húsrétegbe hatolásra alkalmas oldatot vagy emulziót tartalmaz, majd az előcserzett és puhított bőrről a fellazult húsréteget eltávolítjuk s utána a bőrt további cserzésnek és kikészítésnek vetjük alá. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, hogy cserzőanyagként savas pácot vagy ásványi cserzőanyagot alkalmazunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja melynek jellemzője, hogy a cserzőanyaghoz természetes, telítetlen olaj oldatát vagy emulzióját adagoljuk. 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melynek jellemzője, w;; :.
