150985. lajstromszámú szabadalom • Vulkanizálható elegyek olefin-kopolimérekből
2 150.985 céljaira való alkalmazásukat. A telítetlen alifás sorba tartozó savak is megfelelőek, amennyiben kettőskötéseik oly kevéssé' reakcióképesek, hogy nem zavarják a vulkanizáiást. így tehát elsősorban a palmitinsav, sztearinsav, oleinsav és hasonlók használhatók az eljáráshoz. A találmány értelmében alkalmazható savak további példái az aromás és a cikloalifás sorba tartozó monokarbonsavak, valamint a gyantasavak. Az előbbiek közül a nafíénsav, a benzoesav és homológjai, az o-oxibenzoesav és béta-oxinaftoesav, valamint ezek homológjai ajánlhatók elsősorban, míg az utóbbiak közül a kolofonium említhető. A fentebb meghatározott összetételi arányokon belül a termék tulajdonságainak javulása — mind az elektromos szigetelőképesség, mind pedig • a nedvességállóság (víztaszítás) szempontjából — annál nagyobb mértékben jut kifejezésre, minél inkább növeljük a szappan mennyiségi arányát, ami teljesen ellentétben áll azzal, amit logikusan várni lehetne, minthogy az alkalmazott polimer nagy tisztasági foka alapján arra lehetne következtetni, h ogy csupán kismennyisegu szappan hozzáadására van szükség, a jelenlevő igen kis mennyiségű szennyezések káros hatásának ellensúlyozása céljából. Azt. találtuk továbbá, hogy halogénezett peroxidokat és/vagy ként tartalmazó vulkanizálható keverékeknek a jelen találmány értelmében, fémszappan jelenlétében történő alkalmazása esetén a fémszappan, különösen pedig a cinkszappan jelenléte meggátolja az elektromos vezetékek felületének korrodálódását is, ami lehetővé teszi a vezetékek költséges felületi védőkezelésének, mint pl. a rézvezetékek ónozásának mellőzését a találmány szerinti tökéletesített keverékekkel szigetelt vezetékek esetében. Az alábbi példák, a találmány tárgyának közelebbi szemléltetésére szolgálnak. A példákban megadott „részek" súlyrészekként értendők. 1. példa: Négy különböző keverékből álló sorozatot készítettünk, az alábbi összetételben: etilén-propilén vagy etilén-^butilén kopolimér 80 rész polibutadién-nátrium 20 rész kalcinált kaolin 100 rész klórozott tercier butilperoxid 4 rész kén 0.45 rész bázisos ólornsztearát (lásd az alábbi táblázatot) Az alábbi táblázat világosan mutatja a fémszappannak a termék vízabszorpciójára és szigetelőképességére (szigetelési állandójára) gyakorolt hatását, a termék mechanikai tulajdonságai a jelenlevő fémszappan növekvő mennyiségének hatására gyakorlatilag nem változnak. 1. táblázat Bázisos Víz. Szigetelési állandó Nyúlás SzakítóólornabRZorpek 7 napig 70° C hő' Mohn gőzben i. fctn (AB) 0/0 szilárdság sztearát abRZorpek 7 napig 70° C hő' Mohn gőzben 48 órán kg Amm2 mérsékleten vulka•át 60'°-os (CB) mg/cm2 nizált szigetelő vízben kondicionált 4,34 szigetelő 0 4,34 0,05 0,02 650 0,430 1,5 3,17 0,13 0,20 655 0,420 3 2,02 4,6 4,2 660 0,415 6 1,40 370 237 665 0,400 12 1,24 1000 1150 670 0,395 A fenti táblázatban szereplő szigetelési állandó (Ki) az alábbi képlettel határozható meg: Mohm-L __ ahol M L D d log10 -~- • 1000 a mért ellenállás megohmban, a szigetelt kábel hossza méterben, a szigetelés külső átmérője, a vezeték átmérője. A szigetelési állandónak a táblázatban megadott és a további példákban is szereplő kétféle értékére, nevezetesen a gőzben való vulkanizálás utáni, ill. a vízben történő kondicionálás utáni értékre vonatkozólag meg kell jegyezni, hogy a gőzben, magas hőmérsékleten vulkanizált kábelek közvetlenül a vulkanizálás után túl vannak telítve nedvességgel, ezek a kábelek állás közben száradásra hajlamosak. A szigetelőképesség ilyen körülmények között történő mérése a környezeti nedvességtartalomtól függően változó értékeket ad. Ez az oka annak, hogy a példákban egy további kondicionálási műveletet végeztünk a kábelekkel, 48 óra hosszat 60 C° hőmérsékletű vízben, és a méréseket csak akkor végeztük, amikor a kábelt még további egy óra hosszat 15 C° hőmérsékletű vízben tartottuk. Ilyen módon a szigetelés víztartalmát nyilván állandó értéken tudtuk tartam és így a mérési eredmények teljes miértékben megbízhatóak voltak. A jelen találmány szempontjából nem lényeges az, hogy a fémszappant közvetlenül, kész vegyület alakjában adjuk a keverékhez; a találmány egyik kiviteli, alakja esetében a keveréket oly módon készítjük el, hogy külön-külön adjuk hozzá a fémbázist és a szerves savat. Ez a két alkotórész azután „In situ" reagál egymással, a megfelelő szappant képezve. Meg kell itt jegyezni, hogy a kalcium- és magnézium-szappanok a gyakorlatban nem bizonyultak hatásosaknak; a fém-bázis (mint pl. ólom- vagy cinkoxid) feleslege viszont hozzájárul az eredmények további megjavításához. Ezt az utóbb említett tényt a következő példa szemlélteti.
