150985. lajstromszámú szabadalom • Vulkanizálható elegyek olefin-kopolimérekből

150.985 3 2. példa: 3. példa: Az 1. példa szerinti összetételű keverékékben a bázisos ólomsztearátot 5 rész sztearinsavval és 10 rész ólomoxiddal i(!Fb;0), cinkoxiddal (ZnO), magnéziumoxiddal i(MgO) vagy kalciumhidroxiddal [Cai(OH)2

] helyettesítettük. A kapott eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze, amelyből nyilvánvalóan látható, hogy míg az ólom és a cink feleslege határozottan megjavítja az eredményeket az 1. példa szerintiekhez képest, addig a magnézium és a kalcium gyakorlatilag hatástalanok. Ez a helyzet akkor sem változik, ha ez utóbbi fémoxidok és a sztearinsav külön-külön történő hozzáadása helyett közvetlenül a megfelelő fémszappant adjuk a keverékhez, amint ezt a következő példában látni fogjuk. II. táblázat Szigetelési állandó, M ohm-km Fém-foázis gőzben való 80°-os víziben való vulkanizálás után 48 órai ikondicio nálás után ólamoxid cinkoxid maginézi umoxid kalciumihiidroxid 7800 2600 0,07 36 1500 1440' 0,01-nél kisebb 3 Az 1. példa szerinti összetételű keverékben a bázisos ólomsztearátot az egyik esetben 6 rész magnéziumsztearáttal, a másik esetben pedig 6 rész kalciumsztearáttal helyettesítettük, amikoris az alábbi táblázatban összefoglalt eredményeket kaptuk: III. táblázat Szigetelési állandó, M ohm-ikm Fémszappan gőzben való 60°-os vízben való vulkanizálás 48 órai kondicioután> nálás után magTiéziumszieairát kalciiumszteanát 1,5 0,64 0,38 0:20 A fenti eredményék alapján tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ólom-, ill. cinkbázisú fémszappanok váratlanul előnyös eredményeket adnak, amelyek még tovább javíthatók, ha a fém-bázist a savhoz képest feleslegben alkalmazzuk, amit megerősít a következő táblázat is: IV. táblázat A D E Etilén-propilén vagy etilén-butilén kopolimér polibutadién-nátrium kalcinált kaolin klórozott tercier butilperoxid kén sztearinsav cinkoxid 80 80 80 80 20 20 20 20 20 20 100 100 100 100 100 4 4 4 4 4 0,45 0.45 0,45 0.45 0,45 — 6 6 6 6 — 1,2 2,4 4,8 10 szigetelési állandó gőzben való vulkanizálás után M Ohm-km 0,042 130 2700 5800 2500 szigetelési állandó kondicionálás után 0,021 76 1060 2300 1440 nyúlás % (AR) 650 600 700 700 500 szakítószilárdság (CR) kg/cm3 0,430 0,480 0,440 0,440 0,415 vízabszorpció 7 nap után 70 C°-on, mg/cm2 3,9 1,68 1,89 1,04 0,64 Meg kell még jegyezni, hogy — amint ezt számos további kísérlet igazolta — a feleslegben levő bázisnak nem kell feltétlenül azonosnak lennie a keverékben jelenlevő szappan fém-bázisával. Így pl. készíthetünk olyan keveréket, amelyhez közvetlenül ólomszappant adunk, ugyanakkor a feleslegben levő bázis pl. cinkoxidból állhat, vagy készíthetjük a keveréket pl. sztearinsavból, valamint ólom- és cinkoxidból kiindulva, amikor is az oxidok egészben véve feleslegben vannak a savhoz viszonyítva. A további kezelés !(gyúrás, kalanderezés, extrudálás, vulkanizálás) során az ólom-és cinkszappan magában a keverékben képződik, míg az oxidok egy része vegyületlen állapotban marad, hozzájárulva a szappanok által önmagukban előidézett előnyös hatás további megjavításához. A szappanban jelenlevő fém-bázis fentemlített feleslegének miértéke egyelőre még nem határozható meg véglegesen. Mindenesetre úgy véljük, hogy a fentebbi táblázat adatai elegendő támpontot nyújtanak e tekintetben a szakmabeli számára. Láthatjuk, hogy a cinkoxidtartalom megnövelése a szakítószilárdság (CR kg/cm2) bizonyos